A FARKASOK FÖLDJE.
Viszlát, Szellemváros.
Itt az idő hogy továbbmenjünk. Észak felé tartunk, előre a Belorusz határhoz.
Belorusszia egy elkülönült ország. FONTOS MEGJEGYZÉS, hogy a szomszédos ország többet szenvedett a katasztrófa miatt, mint az az ország ahol mindez történt.. A sugárzásnak "nemzetközi" a természete, nincs szüksége meghívásra vagy vízumra. Az ördögi, sötét szél azon a napon 70% át a káros anyagoknak amelyek Csernobilből származtak, a szomszédos Belorusz országba vitte át.
Ahogyan tovább utazunk, kezdjük felfogni a mérgezés teljes mértékét és terjedelmét, és azt is kezdjük megérteni, hogy a terület egészen 2525 ig mérgezett is fog maradni.
Üröm.
Ezeken az utakon utazunk, némelyek nagyon jó állapotban vannak.
Némely részek kevésbe.
Néha, egy egy eldőlt pózna keresztezi az utunkat.
Ameddig a FARKASOK FÖLDJÉN utazunk keresztül, csak a halott farmok és faluk árnyékával találkozunk. Meg az út mentén növő fűvel. Ezt a füvet csernobili ürömnek hívjuk. Eléggé találó.
A Természet könyörtelenül visszaveszi a földet. Néhány száz éven belül az emberi civilizáció minden nyoma el fog tűnni. A Sugárzás viszont még azután is sokáig itt marad.
Ha errefelé utazunk ősszel ezeket a szép kövér almákat láthatjuk, felmerül bennünk hogy vegyünk e azokból az almákból és körtékből, de nem merjük megenni őket.
A Jelenések könyve azt írja hogy a nagy csillag, melynek neve Csernobil, belehullott a folyók harmadrészébe, és a kutak harmadrészébe, és megkeserítette őket..
így, ebből a kútból sem iszunk többé.
Mivel nem vagyok vallásos, nem nagyon érdekelnek a bűneim, mivel a bűneinkért megfizetünk a világban, miután elkövettük őket, de nagyon érdekelnek a hibák és tévedések, amikért meg kell fizetnünk a világban... Nem vagyok optimista, aki félig teli látja a poharat, vagy pesszimista, aki félig üresnek. Egy realista vagyok aki a dolgokat úgy látja ahogy vannak, és itt Csernobilben egy olyan sötét poháron látok keresztül, és valahogy a Bibia írói előrelátták a Csernobili katasztrófát.
Görög nyelven - ahogy eredetileg íródott - az újtestamentumban így szól a vers,- "..és lehullott egy nagy csillag, lángolva mint egy lámpás.." a "lehull" szó azt jelenti "lebegni vagy lenyugodni," és a "csillag" szó fordítása "szétszóródott az égen." Ez egy eredetileg egy másik görög szóból ered a "szétterjed mint a szőnyeg" ből - ez egy pontos leírása a radioaktív sugárzásnak és annak ahogy szét tud terjedni a földön. A legérdekesebb, hogy a "lámpás" szó egy görög igéből ered, melynek jelentése "sugározni." Ha főnévvé alakítod, megkapod a "sugárzás" szót.
A 11 es versben a csillag neve ki van sajátítva, mint egy hely pontos neve.. És a föld egyharmada kifejezés, az első századi görögök által használt népszerű kifejezés volt "egy-harmad" hogy egy nagyobb mennyiséget írjanak le. A Csernobil kifejezés éppen azért lesz a helyes és pontos kifejezés, ha a jövőben a "nagy csillag" újra lehullana, a közeljövőben ez a föld ugyanilyen fog maradni, sugárzás és üröm- A feledés füve.
Másik érdekes részlet, az "üröm" szó alternatív jelentése a "Csernobil" szónak, most rejtélyes módon eltűntek a szótárainkból. Ez a kormányzat filozófiája. Rendre elnyomják az apokaliptikus hangulatot és tovább építik az atomreaktorokat, ezt a szót eltávolították a szótárainkból. Kétlem hogy sikerülne ezt az eseményt kitörölni az emlékeinkből, de a szó így is mindennapos használatban van és tudjuk, mivel egy dolgot nem tudnak még a kormányok sem, még az atom-energiaipar támogatói sem; Eltávolítani verseket a bibliából.
A kenyeres kosár
Farmok Ukrajnában.
Az Ukrajnai terület egy kicsit nagyobb mint Franciaország, és a történelemkönyvekben Európa kenyereskosarának hívják.
Ez azért van mert Ukrajna volt a "fekete föld" negyven százalékának az ellátója.
Nikolai Gogol a 19 században ezt írta: "A föld olyan jó Ukrajnában, hogy ha ledugsz egy fapálcikát a földbe, az kirügyezik".
Most ezeken a pálcikákon csak a rádióaktivitásra figyelmeztető táblák láthatóak. A kenyeres kosár most már ürömmel van ízesítve.
Legalább a vaddisznók jól érzik itt magukat. Senki sem vadászik rájuk, mivel az élelem amivel táplálkoznak radioaktív és mivel ők is azok ezáltal, senkinek nincs rájuk igénye.
Vilcha. Most egy vonatállomáson vagyunk Vilchában. Az utolsó vonat már egy jó 18 éve elment. Azóta csak legfeljebb az Atomerőműből jövő vagy oda menő vonatok járnak errefelé.
Vilcha volt az egyik legnagyobb hely Csernobil közelében. Ez a város Ukrajna és Belorusz határ közelében található. Azokat a helyeket, amelyekben a sugárzás jóval magasabb mint a környező területeken, forrópontoknak nevezzük. Itt a cesium radioaktív izotópok szintje 60 curie/ négyzetkilométer, ami azt jelenti hogy egy forrópontra bukkantunk. A város rádioaktív és senki nem lakik itt 1986 óta.
Itt az én ninja motorom, épp egy valamilyen iskola üres ablakaiba bámul.
Amikor ilyen elhagyott városokon haladsz keresztül, az egyetlen fényforrás a motorod lámpája. Úgy világít be a tok nélküli ajtókon és ajtókon, mint valami röntgensugár. Éjszaka jóval többet látsz mint nappal.
Csernobil Éjszaka.
A Halott városok és faluk nappal alszanak. Éjjel pedig életre kelnek. Minden zörögni, susogni kezd... békák brekegnek.
Ez hentesbolt lehetett, "hús" van a táblára írva.
Alfa, Béta, Gamma.
Egy úgymond éjszakai bagoly vagyok és nehéz társat találnom éjszakai motorozásra. Minden alkalommal amikor hozok ide valakit magammal, azt kérdik hogy miért taposunk békákat Csernobil kellős közepén éjszaka, és nem sörözünk inkább egy kényelmes kávézóban ... Erre mindíg azt mondom nekik, hogy a kévézóban elszívni két doboz cigarettát, sokkal ártalmasabbm, mint Vilchába utazni. A Legtöbbjük akiket magammal hozok, menekülnek innen hacsak lehet. Az emberek azt hiszik hogy ez a föld átkozott.
Én nem hiszem el a mutánsokról szóló történeteket vagy a csernobili yeti létezését. Számomra ez egy érdekes hely.
Vilcha kívül eső környékein, az én új generációs kézi Geiger számlálóm "felügyelőm" 109 mR/ó mérést mutat. A város körülbelül 45 km-re van a reaktortól, pont abban az irányban, ahová az első radioaktív felhő tartott annakidején. Az én kis "felügyelő" barátom mérni képes bármilyen sugárzást ami jelenleg ismert a tudomány számára. Most itt az idő, hogy megtanuljunk egy kér egyszerű dolgot a radioaktív sugárzásról, és típusairól.
Az egyik amelyik áthatol rajtunk az az úgynevezett Gamma sugárzás, ez összesíthető, így ki tudjuk számolni mekkora mennyiség egészségkárosító. A Gamma majdnem azonos a Röntgen sugarakkal(X-ray). Amíg a Röntgen sugár emberalkotta, addig a gamma a természetben fordul elő. Hívják még kozmikus háttérsugárzásnak is. Bárki aki elég magasan repül egy légi járművel, az ki van téve 25 mR/ó kozmikus sugárzásnak. A gamma a legdurvább sugárzástípus amely azonnali károsodást is okozhat. A gamma is a hullám. Olyasmi mint eg láthatatlan lövedék, amely képes órákon belül ölni. Az alfa és béta részecskék vannak jelen és időzített bombaként működnek. A radioaktív levegőt belélegezve bejut az emberi testbe, behatol és leülepszik, majd pár év múltán a rákos sejtekben felszabadul. Az alfa részecskék a legnehezebbek, a béták extrémül könnyűek, és a gammának egyáltalán nincs súlya. Az Alfa sugárzás alapvetően nem tud mozgásban maradni sokáig 4-12cm (1-3 inch) et képes haladni, mielőtt megáll, szóval akár biliárdozhatnánk is néhány plutónium golyóval. Az elhalt sejtek a bőrünkön megállítják a Béta sugárzást, szóval a plutónium labdával való zsonglőrködés is biztonságos volna.
Ha átutazunk a területen, ahol a sugárzás nem haladja meg a 100 mR/órát, akkor körülbelül annyi gamma sugárzást kapunk, mint egy repülőgép utas egy London-Kiev távon. Én ugyan nem repülök Londonba, helyette utazhatok Vilchába ahol ugyanazt a gyenge dózist kapom.
Sajnos nem tudjuk megszámolni mennyi alfa és béta részecskét lélegzünk be, így még mindig ők jelentik a fő kockázatot. Az első évben a katasztrófa után a radioaktív részecskék a földre ülepedtek. Szóval el kell búcsúznom a cipőmtől ha erre a fűre rálépek. Ugyanígy: megfertőzném és megbénítanám a Geiger számlálómat ha hozzáérinteném a földhöz. Itt vezetni nyitott járművel éppolyan őrült dolog lenne mint mondjuk lenyelni azokat a plutónium golyókat. De ma, ahogy azt már mondtam, a sugárzás lecsökkent viszonylag ártalmatlan szintre. A jó dolog ezzel kapcsolatban az az, hogy már viszonylag kicsi életveszéllyel utazhatunk át ezeken a területeken , a rossz az viszont az hogy ez a terület még mindig radioaktivitást lélegzik, és jócskán megnehezíti a későbbi megtisztítási folyamatot.
Ezekben a napokban a sugárzás inkább az uborkákban és almákban él, és egy Geiger számláló elkél a zöldségboltokban errefelé. A fő gondot a gombák jelentik. Hatszor több gombát eszünk mint az Amerikaiak. A kémiai anyagok a gombában rosszabbak mint a Cs137 anyagban (még a Cs szintje sem csökken a gombákban olyan gyorsan mint a Cs137 felezési ideje.)
Najó, elég ebből a tudományos dologból, folytassuk az utat nappal.
Lyuk a térképen.
A határon vagyunk, és egy tábla fogad minket tizenöt nyelven az egykori Szovjetunió nyelvein. Néha átmegyek Belorussziába is. Az utak jobbak és a gázolaj olcsóbb. Ez az ország jó viszonyban van Oroszországgal, és el van választva a többi ország nagyrészétől. Belorusszia éveken keresztül Lukashenko rezsime alatt élt. Ő olyan ember volt, mint Fidel Castro, a halhatatlan elnök, csak szakál nélkül
Újabb térképeken, a FARKASOK FÖLDJE olyan mint egy nagy lyuk. Elhagyott városok és faluk, az utak pedig el lettek távolítva.
A hatóságok nem akarják hogy valami nyaraló hétvégi turista olyan utakon tűnjön fel amelyek nem biztonságosak környezetileg nézve.
A Határvonal széles. Ezért a földért nem éri meg harcolni. Ha letérünk a a főútról és a határvonal mentén kezdünk el haladni, olyan faluk és városoknál haladunk el amelyekről nem tudjuk hogy mely országhoz tartoznak.
Félreeső utakon haladunk át, és utána lábon folytatjuk utunkat. Nem kell amiatt aggódni hogy a kocsit vagy motort egyedül hagyjuk, senki sem találja meg. Az esély hogy itt találkozz valakivel olyanok mint mondjuk az Antarktikán.
Az útjelzés kis települést jelez nem messze.
Itt egy kihelyezett madárfészek. A lakói már elég rég kiröppentek.
A Belorussziai zónát ma már a "sugárzás védelmi erdő rezervátum" nevet viseli. A legtöbb falu az erdőben különálló. Soknak nincsenek útjaik, és ez egyetlen mód hogy odajuss az csak traktoron vagy lábon lehetséges.
Ha elfáradunk mindig van egy-egy pad ahová leülhetünk.
Vagy megnézhetjük a Csernobili Niagara vízesés megfelelőjét . A Sugárzási szint itt ugyanakkora mint Kievben. A Hídon állni ugyanolyan biztonságos mint mondjuk Velencében. De ne feledjük el, ez Csernobil, ahol csak néhány száz métert haladva akár egy veszélyesen sugárfertőzött helyre kerülhetsz. Csernobil szerte rengeteg jelöletlen eltemetett radioaktív hulladék lerakóhely van, melyeket senki sem ismer. Azok akik eltemették ide őket, már magukat is eltemették- nyugodjanak békében, hamár mi az élők nem tudunk. A biztonság kedvéért, a Geiger számláló mindig be kell legyen kapcsolva.
Végre itt a falu. Névtelen.
Nehéz leírni hogy mit érzek mikor egy lakatlan faluba megyek, de megpróbálom, elsőre olyan mintha megsüketülnék. A csend félelmetes. Nincs madárdal, nincs szél, semmi nem töri meg ezt a csendet. Ráadásul a faluk jóval jellegzetesebbek, mint a városok. A házak és pajták nem tűnnek valósnak. Minden festettnek tűnik, olyan mintha egy festményben sétálnék.
Smirnovka.
Az a falu klubja. Ez volt a központi helye a partiknak, és a falusiak moziműsorainak helye.
A parti mostanra végetért. Az ajtók tárva nyitva, de már nem megy be senki. Egy vaddisznóval való találkozás zárt térben nem volna egészséges.
A falusiak azt mondják, ha nem tartod karban a házad, darabokra hullik. Ez így igaznak tűnik.
Sok helyen, az út melletti korhadt fakeresztek a maradék emlékeztetői az egykori gazdag életnek amely ebben a faluban volt. Sokan az eltemetettek hozzátartozói közül akik imádkoztak a sír mellett, valószínűleg már ők is itt nyugszanak.
Ezt a falut pár éve találtam, nem találtam nyomát a térképemen, de a városi temetőből kiindulva, az 1800 as évektől, egészen az 1986 os évig terjed az eredete. Minden ember aki itt élt eredetileg Smirnovi volt.
Biztos egy elzárkózott falu lehetett, ahol a testvérek a lánytestvérekkel házasodtak, ugyanis a családnevük mindegyiküknek ugyan az.
Rárajzoltam a térképemre Smirnovkát. Így hívunk egy híres vodkát is. Elmélkedtem már azon hogy van e kapcsolta az itt élők és a szóban forgó Smirnoff Vodka között.
Csak találgatni tudok, mivel senki sem maradt aki válaszolhatna nekem.