|
Klastrompuszta népszerű pihenőhelyKesztölctől egy kőhajításnyira található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz.Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok, s jószívvel, kenyérrel, szalonnával, borral fogadták az arra vetődő vándort. A turistaház KlastrompusztánA XIII. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja. A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait . Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak. A romkertWarsányi István pálos szerzetes, aki szintén a monostor területén nyugszik, az
alapításról verset írt. Sorait még a török pusztítás előtt kőbe véste, így
maradt az utókorra: "... Egykor az úttalan pusztáknak útjait járva |
|