HELYZET ÉRTÉKELÉS
Három szakasz:
Háború előtt,
Emigráció,
89-től
· Feladata ma::
Korosztályonként,
Külfölddel összevetve,
Társadalomba ágyazva
· A jelenlegi helyzet és kihívások
A regösség a 20-as években indult el, 1930-ban jelent meg a regös káté, 1939-ben pedig Morvai Péter a Magyar Cserkészben meghirdette a regös mozgalmat.
Morvai Péter : Karácsony Sándor írt egy jelenetet"Gergely bácsi levizitel" címen. Ebben Gergely bácsi - aki egy parasztember valakinek a falujából-elmegy a cserkészotthonba, a cserkész ünnepélyre és meghallgat mindenfélét és van ami nem tetszik neki ,és van amit megdícsér. A tábortüzeken szokás volt jeleneteket előadni darabokból, verset mondani, énekelni. '29-ben, amikor a Sarlót meghirdették a regöscserkészet már élt. Tehát regöscserkészet nem a Sarlóból alakult ki, ahogy egyesek vélekednek.
Mi volt ez a regöscserkészet:
Morvay :
"Ez a cserkészet alapfeladata és ebben rejlik egyúttal eredményeink titka is. A magyar cserkészet legújabb, s talán legsajátosabb nemzeti szolgálata az utóbbi évekbenbontakozott ki a cserkészmozgalom és a társadalom felé egyaránt nagyhatású regöscserkész munkával. Regöscserkészek a mozgalmunk nevelőiskolájából kikerülő idősebb cserkészfiúk és férficserkészek." Elsősorban a rovereknél volt hangsúlyos. "
A nagy cél, amit a regöscserkészet sokoldalú tevékénységével a maga módján szolgálni óhajt, az egyes öntudatú és műveltségű nemzeti társadalom kialakításának szolgálni.
Ennek megfelelően a regöscserkész legfőbb feladatai:
megismerni, megszeretni és összegyüjteni a magyar népnek azokat az életmódbeli és művelődési kincseit, amelyek az egyetemes magyar műveltségnek is értékei és amelyeket a cserkészetben is hasznosítani lehet.
Terjeszteni a népi és nemzeti műveltséget és öntudatot a falusiak, elsősorban a falusi fiatalság között.
Népszerűsíteni és terjeszteni ugyanebből a célból a népi műveltség értékeit a cserkészetben és az egész magyar társadalomban. A mozgalmukban eltöltött esztendők alatt kialakított cserkészlelkület, a teljesen átélt, vérré vált nemzeti kultúra s a regölés gyakorlati módszereiben való jártasság, teszi a regöscserkészt alkalmassá arra, hogy a magyar dal, mese, tánc, játék varázsszereivel végbevigye a nagy varázslást, a széttagolt magyar társadalom összeregölését.
A falvak nagy rokoncsaládjainak nevéről nevezett regös hadakban ezek külön regös kis gócok az egyes csapatokban. A cserkészcsapatok regöscsoportjaiba állandó készülődés, elmélyedő tanulmányozás és gyakorlás folyik. Nemcsak a jó pap, a jó regöscserkész is holtig tanul. A folytonos készülődés és a feladatok megoldása közben szerzi meg azokat az ismereteket és gyakorlatot, amelyeket au ún. "regöspróba" foglal össze. Aki ezt a próbát megállja, akik ezt megállották, a cserkészetben a "regös" előnevet viselhetik". Ezt vettem át a losonci regöscserkészektől.
"A regöshadak a cserkészeten belül a kovász hivatását töltik be.Munkájuk nyomán egyre jobban kidomborodott a cserkészet gyököres magyarsága, a cserkészotthonok magyar levegőjének kialakításában, a falusi portyázásokban, a kalákás táborozásokban, kitelepítő szolgálatában." A cserkészet szórvány gondozó munkájában százakat táboroztatunkerdély szórvány vidékeiről.
Gunda Béla „1934-ben alakítottuk meg a Diákok házában azt a falukutató munkaközösséget, amely a 132. sz. Erő öregcserkész csapat keretében rendszeres falukutató munkába fogott a Dunántúlon; előbb az ormánsági Kemsén, majd a sárközi Sárpilisen” Ennek "révén lérejött a kemsei monográfia é az Elsülyedt falu a Dunántúlon". A munkához Teleki Pál írta az előszót.
Bodnár Gábor:
Dél-Amerika lett a regösség világító tornya. A táborok anyagát kész műsorszámokká érlelték. Nyilvános és televíziós szerepléseiken a regölés anyagából merítettek. Muharai Elemér összes játékszín jelenetének előadása után Németh László és Sütő András darabokat is játszottak.
Ausztráliában és Európában a tájegység táborok jelentették a legfőbb regös formát. Ezek kisérő füzetei egy néprajzi kézikönyv sorozattá áltak össze.
Észak-Amerikában, a Sík Sándor cserkészparkban az év gyakorlati teendői (kukoricatörés, szüret, szöllőpréselés) képezik a tábori anyagot, és miközben a kéz dolgozik népdalokat, balladákat, meséket tanul a cserkész.
A 40-es évek végén ez az irányzat sokak számára szokatlan volt és ellenségesen viszolyogva fogadták. Ma nár a külföldi társadalom elismeri, és szívébe zárta a népdalt a népitáncot és a balladát, és végül a regössék a magyarság megtartásának leghatékonyabb hordozójává vélt. Ma már nem képzelhető el cserkész műsor népi betét nélkül.
ITTHON:
Az 1989-es esztergomi karácsonyi táborban sokat jelentettek Andrásfalvy Bertalan és Molnár V. József gondolatai a tervek megformálásában. Az alapvető elképzelésünk az volt, hogy csak akkor nyerhetünk csatát, ha olyan élményeket adunk a résztvevőknek mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területéről, amelyek az egy hét alatt elért rácsodálkozás erejével folytatásra serkentenek..
Berecz András parádés előadása mindenkit lelkesített.
A 40 fős részvétel 1990 nyarára, Visegrádon kb. 100 főre bővült.
1991-ben a koreai jamboree küldötteinek kiképző tábora a pannonhalmi regös tábor volt. Ez volt az első alkalom, amikor szinpadi produkció is keletkezett melléktermékként.
1992-ben Kecskeméten már látszott, hogy a létszám és a tág életkor határok miatt célszerű az altáborokra osztás.
Bár nagyon nehéz körülmények között, de 3 különböző helyszínen és altáborra osztva folyt az élet a hollókői táborban 1993-ban.
Ez volt a regös tűzkeresztsége azoknak a fiatal vezetőknek, akik beszálltak a szervezésbe és vezetésbe. A roverek altábora megmutatta, hogy a regösség mennyire vonzó ezen cserkész korosztály számára. Táncuk a gödöllői emlék jamboree megnyitóján is sikert aratott.
Kőszegen már mintegy 360 főt vonzott a tábor 1994-ben, ahol először a regösök történetében kiscserkész altábor is működött és méltó volt a Burkus király országa dicsőséges elnevezésre.
Domaszéken 1995-ben sikerült legjobban beépülni az ottani közösségbe. Sokak számára nagy élmény volt, hogy a viharharangokról szóló előadás után jött a vihar és körbe megszólaltak a harangok.
Az októberi visegrádi regös bálra az ország távoli vidékeiről mintegy 200 húsz év körüli fiatal jött el és mulatott pédamutóan népzenére, zsíroskenyér és szóda mellett. Ez mutatja, hogy mára fölépült az a rover csapat, akikkel gondolkozni lehet új vállalkozások megvalósításáról is.
EREDMÉNYEK
· a sok népdal ami a regösség kapcsán lett sok regös és nem regös cserkész közkincsévé.
· a sok élmény, amit az ország különböző vidékeiről érkezett gyerekek -akiknek az otthoni körülményei jelentősen eltérőek- a hiteles, színvonalas előadásokból kaptak, a magyar népi kultúra legjobb tolmácsolóitól.
· az, hogy a határainkon túl élő magyarok is bekapcsolódtak a munkába, és munkájukat anyagainkkal és kiadványainkkal is tudtuk támogatni
· pünkösdi zarándoklataink Csíksomlyóra
· a külföldi cserkészek rácsodálkozása a magyar cserkészet ezen ágára
· az, hogy nagyon sok fiatal (és néhány idősebb) cserkésznek és főleg vezetőnek saját élményei kapcsán vált világossá a regös munka fontossága
· az évek során regössé vált roverek csapata
· a nagyon lelkes kiscserkészek Kőszegen
· az, hogy a kőszegi táborban sok fiatal vezető munkájával bizonyította, hogy a kapott ösztönzések nyomán valamely (vagy több) kismesterségben, tánc vagy ének tanításban specialistává nőtte ki magát
· az az egymásra figyelő, a problémákat közösen megoldó munkastílus, ami a regös vezető gárdát jellemzi, és maga a vezető gárda, amely a folytatás záloga lehet
· az ország különböző részein megrendezett regös napok (SZER, dunaföldvári szüret, stb.)
· pályázataink elbírálása során kitűnt, hogy cserkész körökön kívül is többen vannak akik értik munkánk fontosságát
Az általam fontosnak ítélt szempontok a további munkára:
· örsvezetői és/vagy segédtiszti képesítéssel rendelkező vezetők regös tábori képzése
· segédtiszti képesítéssel rendelkező vezetők szaktanfolyami képzésének támogatása
· a fentieknek megfelelő képesítési szabályzat megalkotása
· továbbra is fontosnak tartom a 14 év alattiak számára élményt adó táborok szervezését.
· szorgalmazni kell regionális rendezvények szervezését, valamint kisebb táborok tartását, ahol egyrészt a helyi adottságok jó ismerete, másrészt a háttér saját szervezése költség megtakarítást eredményezhet.
Miért kell erősíteni ezt e területet?
Mert van miből meríteni
. Mert külföldön ez nincs. Az egyedüli terület ahol a figyelmet fölhívhatjuk magunkra. Mivel nagy az ellenszél, ezért ma ez egy kultúrális misszió is.
Túlpolitizált társadalmunkban ez egy nagyon jelentős erő, mikor már nyugaton is csak a civil szerveződésben látnak lehetőséget az ifjúsággal való foglalkozásban.
Szükséges a kb 60 fős tábori létszám visszaállítása a légkör miatt. Ez azért is fontos, hogy az ún. "táncház" model továbbadható legyen.
Kerületeknek önálló program kell. Ha mód van rá kerületi regös tisztek megbízása.
Kerületi regös napok szervezése. Ez több okból is tanácsos. Könnyebb megszervezni, kevesebbe kerük, alacsony az utazási költség, az ismerősök jobban mozgósíthatók.
Az országos táboroknak továbbra is a megismertetés megszerettetés feladatát kellene ellátni. Főleg azokat a kerületeket kellene megcélozni, ahol még nincs regös tevékenység.
Saját minősítési rendszer kidolgozása.
Táborok vezetőknek.
A gyüjtés bevonása a tevékenységbe. (az eredeti cél a gyüjtés és visszaállítás volt)
Regös gang show megszervezése
Anyagi bázis kiépítése.
INFORMÁCIÓS BÁZIS
Külföldi, a"tövén" táborok ajánlása.
Hazai események ajánlása.
Kiadványok ismertetése.
Videós és hangzó anyagok terjesztése.
Az alkalmas előadók, foglalkoztatók tovább ajánlása. (megfelelő adatbázis).
Az alkalmas cserkész előadók, foglalkoztatók tovább ajánlása. (megfelelő adatbázis).
Saját információs hálózat fölépítése.
VISSZA
Email: csizmazia@montana.hu
