Ersekujvar viszonylag fiatal varos. Annak ellenere, hogy mai teruleten mar az oskortol kimutathatok az emberi letelepedes nyomai es az 1581-ben felepitett var helyen valaha negy kora kozepkori telepules / Nyarhid, Gyorok, Lek, Gug / helyezkedett el, a mostani varos, Ersekujvar kezdetei megsem nyulnak a torokellenes haboruknal regebbre. Europai jelentosegu vara hosszu ideig dacolt a torok tamadasokkal szemben es csak 1663-ban sikerult az oszman seregeknek elfoglalniuk. A var csak 1685-ben kerult ismet kereszteny kezre. A Rakoczi-fele szabadsagharcban kulcsfontossagu szerepet jatszott. 1691-ben Szechenyi Gyorgy hercegprimas Ersekujvart kivaltsaglevellel varosi rangra emelte. A korra jellemzo, hogy a kivaltsaglevel egyik pontja megszabja : a varosban kizarolag romai katolikus hivo telepedhet le. Mivel a var idokozben elveszitette strategiai jelentoseget, III. Karoly osztrak csaszar 1724-ben lebontatta. Semmi nyoma, hogy a varban akarcsak atmenetileg is valaha zsidok laktak volna. Ersekujvar a XVIII-ik szazadban jelentos gazdasagi kozponta erosodott, fejlett ipara, mezogazdasaga, kereskedelme volt. E Kisalfoldi varosban a zsidok letelepulese a XIX-ik szazad elso negyedere teheto. Addig csak a het bizonyos napjain johettek be a varosba es napnyugtaig tavozniok kellett. Az elso letelepulo Stux, Schwitzer, Leuchter,Fuchs, Stern, Donath csaladok szerveztek meg a hitkozseget. Megalapitottak a Chevra Kadishat es megnyitottak az elso negyosztalyos elemi iskolat.Ersekujvar lakossaga megertessel fogadta a betelepulo zsidosagot, mert ez modernebb es szelesebb alapra fektette a va ros kereskedelmet es elosegitette felviragoztatasat.

A hitelet a betelepulest koveto elso evtizedekben a Nagysuranyi / Surany / Forabbinatus korzetebe tartozott. Ennekelen 1849-tol 1895-ig Plaut Feivl Forabbi alott / sz. 1818, Kolin - 1895 Surany / ki Chatam Szofer tanitvanya, jelentos talmudtudos es heber iro volt. Az Ersekujvari rabbiteendoket Kramer Ignac Rabbi vegezte konzervativ szellemben. A hatvanas evekben az Ersekujvari hitkozseg mar anyira me­gerosodott, hogy 1859-ben a Pesti Dohany utca zsinagoga keleties stilusu mintajara sajat zsinagogat epitetett. Enekepulete a Masodik Vilaghaborus bombazasok kovetkezteben 1945 marciusban teljesen megsemmisult. A halado szellemu tobbseg a zsinagoga belso berendezesenel a Pesti mintat tartotta szem elott : az almemort a frigyszekreny ele helyezte. A hitelet ilyen modernizalasa, amelynem felelt meg a Sulchan Aruch eloirasainak, heves ellenallast valtott ki a hagyomanyokhoz szigoruan ragaszkodo kissebseg koreben, ami vegul 1870-ben szakadashoz vezetett. Az ortodox kissebseg kulon hitkozseget alapitott Richter Jozsef Rabbi vezetesevel es a Nagysuranyi Plaut Feivl Forabbi hathatos tamogatasaval. Alapitoi Leuchter Emanuel, Stern Jakab, Spitzer Lipot es Neuman Simon kereskedok voltak tobb tarsukal. Az ortodoxia alapitasa eveben mar 1870-ben egy sajat 5-osztalyos elemi iskola is letesitett. Az ortodoxia elszakadasa utani megmaradt tobbseg szinten elszakadt a Nagysuranyi korzettol es kongreszusi alapelveken Kramer Ignac Rabbi vezetesevel onnalo u.n. neolog - kongresszusi hitkozseget alapitott. Kramer Ignac munkassagat folytatva Richter Jozsef Forabbivette at a hitelet vezeteset. Richter Jozsef halala utan 1913-ban a nagytudasu Klein Samuel / sz. 1887 , Szilasbal­� has, Hungary - ? Jerusalem / kerult az Ortodox Hitkozseg elere. Annak ellenere, hogy 1924-ben a tortenelmi foldrajztanszekvezeto tanara lett a Jeruzsalemi Egyetemen, tovabbrais megtartotta Ersekujvari forabbi poziciojat, hova 1926-ban ideiglenesen vissza is tert. Az o erdeme, hogy� a kozosseg kongresszusi kereteben a konzervativ szellem ervenyesult. Utana 1944-ig Tigermann Jozsef Forabbi vezette a hiteletet, mikor 58 eves munkassaganak betetozesekent 94 eves koraban lett a Holocaust aldozata. A neolog hitkozseg 1927-ben monumentalis polgari iskolat letesitett, melynek epulete ugyancsak az 1945 bombazas alattteljesen megsemmisult. Az onnalosodott Ortodox hitkozseg elso valasztott rabbija volt Groszmann Vilmos - Benjamin Zeev Wolf. Ot 1882-ben halala utan veje Sonnenklar Henrik kovette a forabbi tisztsegben. Fia Ujvari Peter 1923-tol Ersekujvarott adta ki a SZOMBAT cimu szepirodalmi es tarsadalmi zsido hetilapot, amely eredetileg 1910-tol Budapesten jelent meg. Ugyszinten felelos szerkesztoje volt a 1929-ben Budapesten megjelent Zsido Lexikonnak. Elnoke volt a Szlovakiai Magyar Ujsagirok Szervezetenek.

Az ortodox hitkozseg 1880-ban kulon zsinagogat epitett, mely epulete a mai napig fennal.
A zsinagoga ketszintes, karzattal ellatot teglalap alaku epulet. A bejarat feletti heber felirat " V'chejle lohem i'mikdos mar l.p.k. ", ertelme: Ez szolgaljon reszetekre kisszentelyt. A betuk szamertekenek osszege a zsinagoga elso felujitasanak es nagyobbitasanak 5660. evet, a polgari idoszamitas 1920-nak megfelelo evszamot adja. A zsinagoga 6 meterrel volt meghosszabitva, mivel ullohelyeinek szama cca 80-al novekedett. Ugyanakkor az almemor is at lett helyezve 3 meterrel, hogy kozponti elhelyezese tovabbra is megfelejen a Sulchan Areuch eloirasainak. Az eredeti elhelyezes alapjait a nemregi felujitas folyamat fedtek fel es lettek allando jellegel lathatova teve mint annak az idonek a tanuja, mikor a zsinagoga mar nem nyujtott elegendo helyet a novekvo lelekszamu tagsagnak.

A zsinagoga felujitasa 1991-1995 kozott tortent kizarolag a mai maradek hitkozseg erejevel es koltsegeivel. A varos tortenelmi es muemlekvedelmi szempotbol is jelentos epulete lett igy megmentve a tovabbi idok szamara. Az ablakok eredetileg szines uvegezesuek voltak, szimbolikus David csillagales tizparancsolat tabla motivumokal. A bombazasok idejenmegrongalt ablakmozaik eredeti formajaban valo rendbehozasaa mai ittelo kisszamu kozosseg eroit es anyagi lehetosegeitmeghaladja. Az elocsarnokban - a pulisban - falbaagyazva az a marvanytabla talalhato, amely egykoron a mar nemletezo 1859-ben epult es a bombazas alltal elpusztitott kesobbi neolog zsinagoga bejaratat diszitette " Lepjetek at az igazsag kapujat " felirattal.

A zsinagoga kulso falan emlektabla talalhato, melyet 1992-ben a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriumaadomanyozott az Ersekujvart es kornyeket sem elkerulo holocaust 4843 elhurcolt aldozata emlekeul. Hasonlo emlektablak voltak elhelyezve Szlovakia 12 varosaban, a 13-ik a Jeruzsalemi Yad Vashem - ban van elhelyezve.

A zsinagoga melletti felujitott valamikori Bet HaMidrash epuleteben ma telidoben hasznalt imaterem es kulturhelyseg is mukodik. A kulso falon a Szlovakiai Keresztenyek es Zsidok Tarsasaga kezdemenyezesere emlektabla van elhelyezve Raoul Wallenberg Budapesten mukodott sved diplomata emlekere, ki aldasos tevekenysegenek tobb Ersekujvari zsido is koszonheti a Holocaust tuleleset. A tabla 1997 julius 7-en, Wallenberg halalanak valoszinu 50-ik evfordulojan volt leleplezve.

A zsinagoga epuletet 1991-ben a Szlovak Koztarsasag vedett muemlekke nyilvanitotta.