Pest város zsidó lakóinak
története késöbb kezdödött.
1406-ból származó dokumentumok
már említenek egy zsidó kereskedöt, SAUL néven,
aki a IV. Béla által kiadott zsidó törvények
másolatát kérte ki a városi kanceláriától. Néhány
ideiglenes ház, bérelt helység állt
1504-ben, de a katolikus lakossággal való együttlakás a városfalakon belül még tiltott
volt. Az elsö házat a városon kívüli területen,
a mai Lipótváros és Terézváros
helyén építették fel. A zsidó
kereskedök Óbudáról jöttek át
naponta a városi Piactérre (mai Erzsébet
tér) kereskedni, majd este el kelett hagyniuk a területet.
A téren, a mai Madách házak helyén álló
hatalmas Orczy házban béreltek szobákat, nagy
raktárakat és késöbb itt épült
fel az elsö imaterem, zsinagóga . A terebélyesedö
házban kávéház, 120 lakás és
egyéb helységek épültek. A Habsburg közigazgatás, II. József rendeletére kiadta a Deregulációs
Törvényeket "Gentis Judaical regulatio, De Judaeis memorandum" néven, amelyek
ténylegesen eltörölték a zsidókat
sújtó megszorító rendelkezéseket.
A pesti városvezetés néhány évi
huzavona után, a császári udvar felszólítására,
átvette és kénytelen volt alkalmazni
1786-tól a törvényt . A föváros központi szerepe, az éves
vásárok jó üzleti lehetöségei és
a megszorító törvények eltörlése
hamar éreztette hatását: az 1787 évben
regisztrált 81,000 fö zsidó lakos 1840
évben már 239,000 före növekedett.
Ez az idöszak volt az Arany Kor, amelyben a befogadás és
a vallás egyenlö státuszának elismerése
volt a jellemzö.
1849-ben, a szabadságharc Forradalmi Kormánya Szegeden elismerte
az Emancipációs Törvényeket, amelyek kedvezöen
érintették az ország lakosságának 5%-t
kitevö zsidó vallásunak, a föváros lakosságának
20%-t kitevö zsidók helyzetét.
Ferenc József a kiegyezést követöen 1867-ben törvényeröre
emelte a Befogadó Törvényeket. A 20. század
elején Nagy Magyarország területén
900.000 zsidó lakos élt, nagyszámban az egyesült
három városból kialakított fövárosban,
Budapesten éltek.
A városi életformában a
zsidóság hamar megtalálta a helyét,
föleg az intellektuális életben: írók,
költök, zene, színház, film, bankszektor és
nagyipar vezetö rétege, nemzetközi kereskedelem közremüködöiként. Theodor Herzl is Budapesten, a mai Dohány utcai zsinagóga
helyén álló polgári házban született,
apja fakereskedö volt.
1859. szeptember 6-án átadták a közösség
anyagi támogatásából felépített
Dohány utcai zsinagógát, amely méreteivel az akkori világ legnagyobb
zsinagógája volt. A zsidó közösség,
elfogadására jellemzö volt, hogy az ország
vezetöi, ismert személységek jelentek meg az
avatáson és a magyar Himnusz is felhangzott a templom
falai között. Magyarország
vesztesen omlott össze az I. világháború után, amely azt is jelentette, hogy területeinek 71% -a
más ország területéhez csatolták,
sokmillió lakossal és a zsidóság
fele létszámával.
A területi veszteségek sokkja, a háború
utáni Kun féle forradalom negatív hatásai
sokakat bünbak keresésbe sodortak és a zsidóságot
kezdték a veszteségekért felelössé tenni. Az
arisztokrácia igyekezett visszaállítani a háború
elötti szerepét és súlyát. Bethlen István
vezette kormány megszüntette a fehérterrort,
minden zsidóban kommunistát láttak. 1920.
XXV. tc. Numerus Clausus törvény:
Európában az elsö zsidóellenes korlátozó törvényeként
ismert. A tudományegyetemre és föiskolákra
csak a zsidóság vallási részaránya
alapjáni százalékban iratkozhattak be. A
zsidóság története már a német
nácizmus által kipróbált és kijelölt
úton haladt a holokauszt borzalma és sorsa felé.
Senki sem gondolta, hogy az addig elismert, megbecsült zsidó
vallású lakosság a zsidótörvények
szégyenletes megszorításai következtében
egy kitaszított, parazita és elpusztítandó
népcsoporttá, fajelmélettel megtüzdelt üldözötteké
válik.
A
legrégebbi zsidó
temetöt a
18. században alapították. A falakon kívül,
a mai Nagycsarnok helyén volt, majd a Köbánya vidékén,
akkor Újhegyként nevezett külsö területen
épült fel a nagyobb temetö. A mai Kozma utcai temetöt
követte a Kerepesi úti temetö melletti Salgótarjáni
út felé esö területen kijelölt temetö megnyitása..
|