Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

vissza a főlapra

Elektronikus Könyvtár


Ágoston András a magyarországi pártelnököknek, 1992. X. 31.

A Magyar Demokrata Fórum elnökének

A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének

A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt elnökének

A Szabad Demokraták Szövetsége elnökének

A Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének

A Magyar Szocialista Párt elnökének

A Nemzeti Demokrata Szövetség elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Immár történelmi tény, hogy a szocializmus bukása után az utódállamokban létrehozott legitim magyar politikai érdekvédelmi szervezetek tevékenysége, valamint a magyar állam szerveivel és a politikai élet más tényezőivel kiépített kapcsolatrendszerük az egyetemes magyarság fogalmát új politikai tartalmakkal gazdagította. Ez a gazdagodás a politikai életben három irányban hoz változásokat.

Először, a legfontosabb, hogy a kisebbségi jogok védelmében létrejött az összehangolt és hatékony együttműködés a magyar diplomácia és a kisebbségi érdekszervezetek között. Ennek köszönhetően a VMDK például széleskörű nemzetközi aktivitást kezdett, s a többi között meghívást kapott a volt Jugoszláviával foglalkozó londoni békeértekezletre, így most intézményesített formában folyhat a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése. Ebben a folyamatban a VMDK a külföldi politikai tényezők által elismert partnere a szerb, illetve jugoszláv kormánynak, s önálló politikai szubjektumként feltárja, kifejezi és képviseli a magyarok kollektív érdekeit.

Másodszor, kénytelen-kelletlen az utódállamok politikai vezetése is politikai partnert lát a magyarság politikai érdekszervezeteiben. Nem fogadják el ugyan az érdekszervezet politikai tevékenységének tartalmát, igyekeznek a kisebbségek politikai szubjektivitásra való törekvéseit letörni, de hatásukat, az anyaországgal kialakított kapcsolataikat, valamint külföldi fellépéseiket mégis figyelembe veszik. Lassan megszokják a gondolatot, hogy a kisebbségi kérdés többé nem lehet egy-egy ország belügye, nemkülönben azt is, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok nem lehetnek jók, ha az országukban élő magyar kisebbség jogait semmibeveszik, vagy megkérdőjelezik a legitim kisebbségi érdekszervezetek politikai szubjektivitását.

Harmadszor, az egyetemes magyarság fogalmának politikai tartalommal való bővülése látványosan megmutatkozik a magyar politikai életben is. Nemcsak úgy, hogy a legjelentősebb politikai erők, köztük elsősorban a politikai pártok igyekeznek meghatározni a kisebbségi kérdéshez, illetve az utódállamokban működő legitim politikai érdekszervezetekhez fűződő viszonyukat, hanem úgy is, hogy, felismerve a kérdés jelentőségét, erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyetemes magyarság kisebbségekre vonatkozó gondjait kivonják a napi pártpolitikai harcokból.

A VMDK örül a dolgok ilyen alakulásának. Úgy tartja, hogy most történelmi esélyeink vannak érdekeink megvalósítására anélkül, hogy közben szembekerülnénk az Európában egyre inkább összeegyeztetett politikai eszmékkel, amelyek alapul szolgálnak a kommunizmus nélküli világrend létrehozatalához.

Mindezeket figyelembe véve a VMDK egyetemes magyar érdeknek látja, hogy néhány alapvető kérdésben az egyetemes magyar politika ugyanabban az irányban tevékenykedjen. A jelenlegi helyzetben a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem mindenképpen közös ügy.

A VMDK koncepciójának leglényegesebb eleme egy olyan magyar irányítóréteg létrehozása, amely nem felfelé, a szerb vezetés felé tartozik felelősséggel, és lefelé, a magyarok irányába intézkedik, hanem magának a kisebbségi kollektivitásnak felel tevékenységéért. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a kisebbségi kollektivitás elnyerje politikai szubjektivitását, de az is, hogy mint önálló politikai szubjektum elfogadja az állami szuverenitást. Párbeszéd, közös megegyezés útján kell meghatározni azokat a kérdéseket, amelyekben az önálló döntéshozatal a nemzeti identitás megőrzésének feltétele.

Amennyiben a magyar kisebbségi törvény megadja a kisebbségeknek a politikai szubjektivitás, a felelős vezetőréteg létrehozatalának lehetőségét, valamint a jogot, hogy a nemzeti identitásuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekben önállóan döntsenek, ezzel nemcsak a kisebbségek természetes törekvéseinek megy elébe, hanem nagyot lendít a kisebbségben élő magyarok ügyén is.

Ezen a téren hasznos lenne megtenni a következőket:

- a pártok programjába beiktatni, hogy támogatják az utódállamokban élő magyarság autonómiatörekvéseit;

- ezzel kapcsolatban a programban kellene megerősíteni, hogy a párt támogatja a legitim kisebbségi politikai érdekszervezetek törekvéseit, hogy megszerezzék politikai szubjektivitásukat;

- kinyilvánítani, hogy a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetét demokratikus dialógus útján kell rendezni.

Magától értetődő, hogy a politikai dokumentumokban rögzített alapelveknek a párt kül- és belpolitikai tevékenységében is érvényt kellene szerezni.

Ugyanakkor a VMDK természetesnek látja, hogy a kisebbségi szervezetek nem tesznek semmi olyat, ami akadályozná a magyar állam törekvéseit, hogy bejusson az Európai Közösségbe.

Figyelembe véve a magyar belpolitikai élet összetett viszonyait, a kisebbségi szervezeteknek nyilvánosan kellene véleményt mondaniuk az egyes pártok kisebbségi ügyekben megnyilvánuló tevékenységéről.

Tisztelt Elnök úr!

A VMDK ezzel a kezdeményezésével nem kíván mást, mint hogy a történelmi szükségleteknek megfelelően politikai létünk néhány fontos kérdésében sürgesse az előrelépést, mindannyiunk épülésére és hasznára. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új Európa-házba elsősorban a nemzetek kapnak belépési lehetőséget attól függetlenül, hogy egyes részeiket esetleg államhatárok választják el egymástól. Az egyetlen feltétel az, hogy e házba demokratikus úton kívánjanak bejutni. És természetesen olyan batyuval, amely mások számára is hasznos, közös értékeket tartalmaz. Úgy gondoljuk, ha ezt a batyut közösen töltjük meg, tetszetősebb lesz a kívülállók számára is.

A közös politikai tevékenység reményében, tisztelettel, Ágoston András, a VMDK elnöke.