Elektronikus Könyvtár

Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ma fogadta hivatalában a legnagyobb határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szövetségi elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés politikai mozgalom elnökét, Csáky Pált a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakcióvezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét.

A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés kapcsán, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus politikai törekvéseinek megvalósítására. A résztvevők véleménye szerint ez a kezdeményezés minden eddiginél nagyobb esélyt jelent a határon túli magyar közösségek megoldatlan problémáinak kezelésére. Különösen fontos, hogy a tervezet reális helyzetértékelésből indul ki, s a nemzetközi közösség eddigi mulasztásait meghaladva a hagsúlyt az eredménytelen konfliktuskezelésről a megelőzésre helyezi át.

A tervezet eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogok fogalmának bevezetéséig, s kiemeli e jogok biztonsági problémákkal való szoros összefüggését. Mindez a kezdeményezők eltökéltségét bizonyítja, hogy érdemben és méltányosan kívánják kezelni a kisebbségi kérdés kapcsán a térségben jelentkező problémákat.

Tekintettel a kezdeményezés messzemutató célkitűzéseire, a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a folyamat eredményességét döntő mértékben elősegítené, ha abban biztosítva lenne a kisebbségi közösségek legitim képviselőinek érdemi részvétele. Ebben az összefüggésben hangsúlyozták annak szükségességét, hogy előfeltételek nélküli tárgyalások kezdődjenek a kérdésben elsősorban érintett kormányok és kisebbségi közösségek legitim képviselői között. A kisebbségi közösségek képviselőinek tevékeny részvétele felbecsülhetetlen stabilizációs hatással járna.

Figyelembe véve, hogy a rendezésben a vajdasági magyarság, csakúgy mint a többi közép-európai kisebbség, a legmesszebbmenően érdekelt, szükséges minden érdekelt fél, így Szerbia, illetve a Szerb-Montenegrói Államszövetség bekapcsolása is a tervezet által javasolt tárgyalásokba. Ez egyszersmind pozitívan befolyásolhatná a volt Jugoszlávia területére vonatkozó, a Londoni Értekezleten megkezdett békefolyamatot is.

A határon túli magyar vezetők megelégedéssel fogadták, hogy a magyar kormány eddigi politikájának megfelelően, ezzel az európai integráció folyamatát és a térség stabilizálását együttesen elősegíteni hivatott kezdeményezéssel kapcsolatos lépéseiben is támogatni kívánja a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott demokratikus törekvések megvalósulását.