Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

vissza a főlapra

Elektronikus Könyvtár


Ágoston András Entz Gézának, 1993. VI. 23.

Kedves Géza!

Mellékelten küldöm a VMDK Elnökségének állásfoglalását a Duna TV-re, illetve a televíziókra vonatkozólag általában, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal megkezdődött párbeszéd alapján készült dokumentumot a könyvkiadással kapcsolatban. Hálás lennék, ha a Hivatal segítene azon találkozók létrejöttében, amelyek nyomán előreléphetnénk a vajdasági magyarság alapvető érdekeit érintő ügyekben.

Megragadom az alkalmat, hogy újra kiemeljem: mind a VMDK, mind pedig a vajdasági magyarság számára különösen fontos, hogy autonómiatörekvéseinkkel kapcsolatban a mi szempontjainknak megfelelő információk is helyet kapjanak a Vajdaságról szóló hírek és tudósítások palettáján.

A sok menekült és áttelepült vajdasági újságíró közreműködését illetően elvi kifogásaink vannak. Közülük egy-kettő van olyan, aki itthon már bebizonyította, hogy szívügye a magyar autonómia. A többiek az 1998. év előtt része voltak annak a pozicionált magyar rétegnek, amely a tájékoztatás szférájában vállalta a közvetítő-szerepet a szerb hatalom és a magyarok között. Ezek az emberek úgy látják, ugyanazt a közvetítő-szerepet megvalósíthatják a magyar állami intézmények és a vajdasági magyarság között is. Méghozzá úgy, hogy ebből most is hasznot húzzanak és ne kelljen vállalniuk az új évezredre készülő magyarság küzdelmeinek kockázatát.

A művelődésre vonatkozó állásfoglalásunk célja, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az a rendezőelv, amely szerint a Magyarországról érkező segélynek kettős funkciója van: fenntartani a tevékenységeket és egyben segíteni a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. Eddig nemegyszer megtörtént, hogy az részesült könnyebben segélyben, aki az autonómia-törekvések ellenében tevékenykedett.

Tisztelettel, Ágoston András, a VMDK elnöke.

Ui.: A Magyar Szó magyar részről történő tervezett megsegítése csak akkor indokolt, ha a szerkesztőség világosan kinyilvánítja készségét a személyi elvű autonómiába való beilleszkedésre, és elhatározását, hogy vállalja a magyar autonómiáért folytatott politikai harcot. E feltétel nélkül nem teljesülhet a magyarországi segélyek fenn vázolt kettős funkciója. Természetes, hogy a VMDK nem szándékozik akadályt gördíteni a magyarországi segélyek elé akkor sem, ha azoknak nincs meg ez a kettős funkciója, de az autonómia-törekvéseinkkel összefüggő történelmi felelősség megkívánja a világos állásfoglalást.

Ezzel kapcsolatban jelzem, hogy Bálint Sándornak, a Magyar Szó főszerkesztőjének ma javasoltam, hogy hétfőn, 1993. június 28-án tartsunk egy megbeszélést, amelyen, ha érdekli az autonómiával kapcsolatos állásfoglalás, megjelenhet a Magyar Szó minden dolgozója. Örömmel tapasztaltam, hogy Bálint Sándor támogatja ezt az elképzelést.