Elektronikus Könyvtár
Ágoston András Willy Claesnak, az Európai Közösség Elnöksége elnökének, 1993. IX. 8.
Tiszelt Elnök Úr!
Mellékelten küldöm a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az Európai Stabilitási Egyezmény tervezetével kapcsolatos állásfoglalását. Engedje meg Elnök Úr, hogy ezúton is felhívjam figyelmét néhány fontos mozzanatra, amely véleményünk szerint igazolja, hogy a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetét a Stabilitási Egyezmény keretein belül kellene megoldani.
El
őször is, tudatában vagyok annak, s ezt jelezte már több felelős diplomata is, hogy a Londoni Békekonferencia irányítói a volt Jugoszlávia területén élő egyik népcsoporttal szemben sem kívánnak kettős mércét alkalmazni. Indokoltnak látszik tehát a várakozásunk, hogy őshonos népcsoportunk a Békekonferencia keretein belül is méltányos elbírálásban részesül.Mégis, két okkal is magyarázható, hogy most azt kérjük, kerüljünk bele az Európai Stabilitási Egyezménybe. Az egyik az, hogy szeretnénk minél előbb megoldást találni problémáinkra, a másik pedig az Egyezmény előkészítésével van összefüggésben. Akkor ugyanis, ha a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzete kétoldalú tárgyalásokon kerülne megvitatásra, amelyeket az EK vagy az Orosz Föderáció képviselő
je is segítene, és amelyekben részt vehetnének a VMDK képviselői is, gyorsabban születne meg a jó, számunkra talán kedvezőbb megoldás. Tudom, nem az én dolgom ennek az értékelése, mégis megkockáztatom a véleményt, hogy ez a változat végeredményben megfelelne mindazoknak, akik őszintén kutatnak a méltányos és időtálló megoldások után.Miért siet a vajdasági magyarság? Azért, mert ha a jelenlegi, újra gyorsuló ütemű elvándorlási folyamat tovább tart, néhány éven belül megszűnik népcsoportunk önfenntartó képessége és felmorzsolódunk. A másik oldalon Magyarországnak mint államnak növekvő feszültségek közepette kell majd megbirkóznia a menekültek és az áttelepülők újabb áradatával.
Miért számítunk minőségileg is jobb megoldásra?
A vajdasági magyarság nem követel határmódosítást, s másokkal ellentétben nincs felfegyverkezve. De, jóllehet hetven éve Szerbiában, illetve Jugoszláviában él kisebbségként, nemzeti tudatát tekintve az egyetemes magyarság részének tartja magát. A jelenlegi körülményekben, amikor a szerb hatalom súlyos lélektani és más nyomásnak veti alá, autonómiatörekvéseinek megvalósulását nemzeti identitásának meg
őrzése szempontjából elengedhetetlen feltételnek látja. Hogy ez a meggyőződés mennyire megalapozott, bizonyítja az a tény is, hogy 1990 óta a szerb parlament 18 olyan törvényt hozott, amellyel megszünteti vagy a legjobb esetben csökkenti már meglevő kisebbségi jogaink valamelyikét.Ez az oka annak, hogy a vajdasági magyarok számára nem mindegy, hogy a nemzetközi politikai tényezők segítségével milyen jogi keretet kapnak majd nemzeti identitásuk megőrzéséhez. Tekintettel arra, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény tervezete kétoldalú tárgyalásokat helyez kilátásba a kisebbségek helyzetének rendezésére, s lehetővé teszi az EK, illetve az Orosz Föderáció képviselőinek közvetlen segítségét is, így nemcsak gyorsabb, de hatékonyabb is lesz a legjobb megoldások fe
lkutatásának folyamata.Abban a reményben, hogy az itt felhozott érveket mérlegelésre érdemesnek tartja, s végül Ön is hozzájárul ahhoz, hogy a vajdasági magyarság belekerüljön az Európai Stabilitási Egyezménybe, tisztelettel és nagyrabecsüléssel, Ágoston András, a VMDK elnöke
