A Horvátországi Magyarok Szövetségének Ideiglenes Elnöksége és a horvátországi magyar értelmiségiek kezdeményezésére Zágrábban 1993. április 6-án megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége. A Horvát Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium 1993. május 17-én végzést hozott, amelyben megállapította, hogy az alapítók eleget tettek a törvényes követelményeknek, s a szervezetet bejegyezte a Horvát Köztársaság polgári társulásokat tartalmazó nyilvántartásába.

Tevékenységének alapja az a törekvés, hogy megőrizze és fejlessze a horvátországi magyarság nemzeti identitását. Szervezze és összehangolja az alkotótevékenységet a kultúrában, az oktatásban, a gazdaságban és az élet egyéb területein. Küzd azokért a jogokért, amelyek a köztársaságban élő magyarok számára szavatolják az egyenrangúságot. Meg kívánja őrizni a horvátországi magyarság integritását. Gondot visel a magyarság alkotmányos és jogi helyzetéről. Síkraszáll az anyanyelv megtartásáért, ápolásáért és alkalmazhatóságáért. Az anyanyelvi tájékoztatás érdekében hetilapot, évfeles folyóiratot, naptárt jelentet meg s egyéb kiadói tevékenységet folytat, valamint szorgalmazza az elektronikus tájékoztatási eszközök magyar műsorainak bővítését és fejlesztését. Támogatja és szervezi az etnikum hagyományainak, életének, helyzetének tudományos kutatását. Segíti az öntevékeny művelődési, hagyományápoló törekvéseket. Kiemelt fontosságot tulajdonít az anyanyelvű óvoda- és iskolahálózat szavatolásának, működésének és fejlesztésének.

Céljainak megvalósítása érdekében a köztársaság törvényeivel összhangban gazdasági vállalkozásokat kezdeményez, humanitárius szervezetekkel működik együtt. Hazai és nemzetközi szervezetekhez csatlakozik, amelyek a kisebbségek érdekében munkálkodnak.

Legkevesebb tíz tag helyi, településenkénti alapszervezetet alakíthat, amely társadalmi, művelődési, oktatási, művészeti, tudományos, gazdasági és sportszervezet jellegű horvátországi magyar polgári társulásként tevékenykedik.

Közgyűlés: A legmagasabb rangú testülete, amelynek legkevesebb ötven tagja van, akik a horvátországi magyarság egészét képviselik. A HMDK alapszervezeteiből, csoportjaiból területi elv alapján választják tagjait. Legfőbb szerepe a Közösség programtörekvéseinek kidolgozásában és meghozatalában van. Évente egy alkalommal tart rendes ülést.

Elnökség: Legkevesebb tizenegy tagja van, a Közösség végrehajtó szerve, amely a Közgyűlés határozatait váltja valóra, ezenkívül programajánlatokat tesz.

Tanács: A két közgyűlés közötti időszak legfőbb szerve. Tulajdonképpen kibővített Elnökség, amelynek tagjai között vannak a helyi szervezetek elnökei és a magyar kisebbség életére közvetlenül ható intézmények képviselői. Kíséri az Elnökség tevékenységét, s a bizottságainak tanácsait továbbítja.

Elnök, alelnökök: A közgyűlés által kétharmados szavazattöbbséggel választott képviselők. Az elnök mellett, aki a Közösséget képviseli, három alelnök tevékenykedik, akik területi és tematikus illetékességgel rendelkeznek.

Vezetősége: Pasza Árpád elnök, Jakab Sándor alelnök, az elnök első helyettese (gazdasági és külkapcsolatok), dr. Horváth László alelnök (kapcsolattartás kormányszervekkel), Kell József alelnök (szervezés), megbízott feladatot ellátó elnökségi tagok: Faragó Ferenc parlamenti képviselő (oktatásügy), Lábadi Károly (hagyományápolás, tájékoztatás és kiadói tevékenység), Kettős János helyettes parlamenti képviselő (egyházügy, megbízott képviselő a Délvidéki Református Menekültmisszióban), Szloboda János (Panasz és folyamodványügyi bizottság elnöke).