Várhegyi Attila, a Fidesz Országos Választmányának elnöke 30 éves, Szolnok polgármestere. Az ország egyik legfiatalabb polgármesterét a Fidesz eddigi legnehezebb korszakában választották meg országos vezetővé. A választmány hét végi ülése előtt a párt átalakulásáról, választási esélyeiről és saját szerepéről kérdeztük.

- Deutsch Tamás Fodor Gábor távozása után vette át ezt a területet, és a maradó, de Fodorral szimpatizáló tagsággal konfrontálódni kényszerült. Ez hálátlan feladat volt. Az ön által említett folyamat a nyár végére a megyei elnökök megválasztásával országosan is lezárult. Több helyen új elnököt választottak. Például Veszprémben Szelényi Zsuzsa helyére - aki kilépett a pártból -, vagy a korábban lemondott a Vas és a Győr-Moson-Sopron megyei elnök helyett.

- A kudarcot mindenki sajátosan élte meg. A választások után többen azt mondták: húsz-harminc éves vagyok, a politikából nem élek meg, egzisztenciát kell teremtenem. A személyi változások másik fő oka az volt, hogy a törvény módosításával az önkormányzati tisztségviselők is vállalhatnak pártvezetői feladatot.

- Csak annyit mondhatok, húsz-huszonöt százalékban cserélték le a megyei vezetőket.

- A választmánynak nagyobb szerepet kell játszania a jövőben. Az alapszabályban biztosított jogainak egy részével korábban nem élt a szervezet. Így például nem tett ajánlásokat a parlamenti frakció számára. Ezt vétek lenne nem kihasználni. A jövőben minden hónapban ülésezünk, és a nagyobb érdeklődésre számot tartó törvényjavaslatokról kialakítjuk saját álláspontunkat. Most például- egyebek között - az önkormányzati törvény módosításával foglalkozunk. Az ülésre meghívjuk a frakció tagjait, így módjuk lesz arra, hogy helyi véleményeket is megismerjenek. Ezzel viszont a Fidesz tagság maga is képes lesz a választók felé üzeneteket közvetíteni. A másik szerepe a választmánynak a párt egyszerű közkatonái és az elnökség közötti információs csatorna megteremtése. Ennek érdekében találkozom az összes megyei választmánnyal, hogy megismerjem, milyen politikai stílust és milyen politikai tartalmat várnak el az elnökségtől.

- Nem kötünk országos szövetséget. Ennek két fő oka van. Az előző kormánykoalíció hibáit és erényeit májusban értékelték a választók. Az idő rövid ahhoz, hogy az emberek felejtsenek. Ugyanakkor látszik már, milyen megszorító intézkedések várhatók. Hetvenszázalékos gázemelést nem könnyű elviselni, és az a tudat sem vígasztaló, hogy a hét szűk esztendőnek még csak az elején tartunk. Nyilvánvaló a kormányprogram és a kormány cselekvései közötti ellentét is. A munkanélküliség csökkentését ígérték, ehelyett az állástalanok száma emelkedik, a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről szólt a program, és az intézkedések nem ezt szolgálják. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a polgár szembefordul most azokkal, akikre a hatalmat négy évre rábízta. Nekünk ebből a szempontból megvan az az előnyünk, hogy nem voltunk tagjai egyik kabinetnek sem. Talán mert nem voltunk elég érettek erre, vagy nem ígértünk eleget.

- A Fidesz a kezdetektől pragmatikus, és nem ideológiai párt volt. Megpróbált közvetítő szerepet vállalni az egyébként komoly ellentétekkel küszködő parlamenti pártok között. Meggyőződésem: azok a százezrek, akik választópolgárokká válnak, nem szekértáborokat látnak, hanem saját életük problémáit. Ezekre várnak megoldásokat. Egy politikusnak nem szabad öt centivel a föld felett lebegni. Ugyanolyan piszkos legyen a cipője, mint a többi embernek. A Fideszt mezítlábas fiatal gyerekek hozták létre, ebből lett egy komoly politikai párt. Ezt a közvetítő szerepet kell továbbra is felvállalnunk. Nem kiabálni, nem acsarkodni kívánunk, hanem megpróbálni mindenkivel összefogni, akivel egy adott probléma megoldható.

- Úgy érti, hogy a kormány zsarolhatná a pártot? Nem, ezt kizártnak tartom. A párt eladósott, hankhiteleket vett fel, jelzálogot adott ingatlanokra, ha nem tudunk fizetni, akkor elveszítjük az ingatlanokat. Ha a Horn-kabinet zsarolni tudná a Fideszt, akkor szerintem már megtette volna. Azzal sem értek egyet, hogy olyan keményen kritizáltuk volna a kormányt. Ennél jóval erősebb kritikára is okot adtak.

- Szavunkat csak a hosszú távon is fontos esetekben emeljük fel. Nem kell méltánytalannak és demagógnak lenni azért, mert az MSZP és az SZDSZ alakított kormányt. Nem értünk egyet például az adókulcsok emelésével, mert a mi gazdaságpolitikusaink a növekedést kívánják elősegíteni, de a kritikánk szakmai, és nem ideológiai jellegű.