Dr. Tabajdi Csaba (TCS): Mélykúton, ahogyan erről szó is volt, találkoztam külön a VMDK küldöttségével és külön a VMSZ küldöttségével. Több találkozó volt tervbe véve az elmúlt időszakban, de ahhoz, hogy ezek a találkozók ne a további megosztást szolgálják, ahhoz arra volt szükség, hogy a találkozók meghatározásában, jellegének kialakításában mindkét szervezettel egyetértésre kellett volna jutni. A VMSZ vezetőitől július végén azt kértük, hogy küldjék meg a programjukat. Mielőtt magasabb szinten fogadnák ezt a küldöttséget, én azt hiszem, hogy világossá kell tenni, hogy milyen ennek a szervezetnek a vajdasági magyarságon belüli támogatottsága és hogy mit is akar ez a szervezet igazán csinálni.

Lábody László (LL): Nagyon fájó, hogy ma találkoztam például az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet elnökével, aki arról panaszkodott, hogy könyvkiadásra Erdély aránytalanul keveset kap. Borzasztó nehéz lenne valamiféle egységes szempontrendszert felállítani, ami lélekszámot, kulturális teljesítményt és a szükségleteket figyelembe veszi. Nem hiszem, hogy valamiféle látványos aránytalanság lenne ezen a területen. Azt sajnos tudomásul kell venni, hogy a rendelkezésre álló pénz rendkívül korlátozott.

TCS: Ezzel kapcsolatosan több konkrétumot is mondanék. Az Illyés Alapítvány kuratóriumában elvégeztünk számításokat, és a kuratórium, amelyben több mint egy éve már mind a hat párt képviselteti magát, a független szakértők mellett meghatározott arányban osztja szét országonként, ebben a lélekszám a fő, de nem egyedüli kritérium, ilyen alapon aránytalanul kicsit kapna például a szlovéniai magyarság, tehát a kisebb közösségek számára van egy esélykiegyenlítő rész. Sajnos Jugoszláviában háború van, embargó van, és egy csomó segítségnek az embargó igen komoly útját állja, de szó sincs arról, hogy a vajdasági magyarságot bármiféle hátrányos megkülönböztetés érné. Szeretnénk bevezetni azt a gyakorlatot a jövőben, hogy nem négy évig kell erre várni, hanem egy-egy kuratóriumi döntés után a legfontosabb szervezetek vezetői azonnal megismerkedhessenek, éppen ez az információhiány volt az oka és még mindig az okozója a belső konfliktusoknak, bizonyos vádaskodásoknak és félreértéseknek.

Mv.: Két 3000-es kormányhatározat van a kezemben, 1992-ben 1994-ben datálódtak, a 92-es az érdekesebb. Az említett Illyés Alapítvány kapott a költségvetés általános tartalékának terhére 250 millió forintot. A 3000-es kormányhatározat ugye titkos. Lábody úr, amikor ez a titkos kormányrendelet megszületett, akkor Ön még a Hivatalban működött. Kérem, mit kellett ezen a 250 millión eltitkolni?

TCS: A költségvetés itt is szűkítéseket tartalmaz, ami az ország általános helyzetéből adódóan bármilyen fájdalmas is, végülis tudomásul kell venni. Itt van az Illyés Alapítványnak egy 85 milliós szűkítése, de ha figyelembe vesszük, hogy más csatornákon, tehát nem az évi költségvetésben 1994-re plusz 400 milliót kapott az Illyés Alapítvány a 300 millió fölött, akkor ez nem jelent akkora érvágást, van elvonás még a Teleki Alapítvány működésétől 20 millió és a határon túli magyar sajtó támogatásából is 20 millió.