A több mint kétezer 3000-es kormányhatározat döntő része nemzetközi, gazdasági és a költségvetést érintő kérdésekkel foglalkozott, ezeken túl 76 rendelet született különféle alapítványok létrehozásáról és támogatásáról. A kormányszóvivői iroda lapunk rendelkezésére bocsátotta a nyilvánosságra kerülő 3000-es határozatok egy részét. Kiderült, hogy az előző kormányzat a nagy politikai vihart kavart alapítványok közül a Magyar Kultúra Alapítvány és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány létrehozásához két évvel ezelőtt több mint 100 millió forintot hagyott jóvá, valamint jelentős állami tulajdont adott át nekik. A dokumentumok szerint a kormány a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt 1992 novemberében egymillió forint törzstőkével keltette életre. Az alapítványra szállt az V. kerület Vörösmarty tér 1. szám alatti irodaház, az alapítvány fennállásának időtartamára használatba kapta a Vigadó épületét és a Pesti Vigadó mint megszűnő költségvetési intézmény 10,5 milliós ingó vagyonát.

A Magyar Kultúra Alapítványt a kormány 1992 októberében 15 millió forinttal hozta létre, egyben hozzájárult, hogy az akkor a Magyar Országos Levéltár kezelésében lévő I. kerület, Szentháromság téri ingatlan tulajdoni joga 60 százalékban az alapítványra szálljon. Az épület használatbavételéhez a kormány 1993 végéig összesen 115 millió forintot utalt át.

Az új kormány az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárása keretében döntött arról, hogy a Központi Számvevőszéki Hivatal többek közt ellenőrzi az alapítványok vagyonhoz juttatását. Rubicsek Sándor, a hivatal elnöke lapunknak elmondta: a költségvetési pénzekhez jutó alapítványokat az ügyészséggel együtt fogják megvizsgálni. Az ellenőrzések megkezdésének időpontjáról még nem született döntés, hiszen csak a jövő héten ül össze a visszaélések feltárását koordináló kormánybizottság. A hivatalvezető szerint azonban a vizsgálatok eltarthatnak egy évig is.