Boross Péter miniszterelnök pénteken délután fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szövetségi elnöke, Szlovákiából Duray Miklós, az Együttélés, valamint Bugár Béla a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, Szlovéniából.

A találkozón, melynek keretében kétoldalú tárgyalásokra is sor került, Boross Péter miniszterelnök leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök politikai felfogását kívánja követni. A magyar kormány az 1992. augusztus 18-i nyilatkozatának értelmében továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legitim képviselői fogalmaznak meg és összhangban állnak az európai integráció eszméivel. A határon túli magyar szervezetek vezetői megerősítették, hogy továbbra is ezt tekintik olyan minimumnak, amelyet elvárnak a mindenkori magyar kormánytól és magyarországi politikai kapcsolataikat a jövőben is ennek függvényében fogják építeni.

A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak az alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből származó válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett.

A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják kifejezésre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseleti testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak.

Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes mértékben, minden rendelkezésére álló legitim eszközzel támogatja.

A találkozó résztvevői nagyra értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy ez az egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormánya és az érintett nemzeti közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösség jogállását illetően.

A Magyar Köztársaság Kormánya úgy ítéli meg, hogy ez teremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitást hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásoknak is.