Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

a webhely naplója - új és frissített oldalak

VMDOK

HUDOK

YUDOK

vissza a kezdőlapra

EBIB

HANG

EGYÉB

a webhely térképe

B K É L S K

B K É L S K

B K É L S K

B S C P L

V H Y E Z

B K É L S K

Elektronikus Könyvtár

Ágoston András: Szembenézni a veszélyekkel. Áramlatok a VMDK-ban, 1994. III. 8.

A vajdasági magyarság számára sorsdöntő időszak következik: lezárult a politikai szubjektivitásért folytatott harc, s a kedvező nemzetközi változások, melyekhez a magyar kormány és diplomácia is nagyban hozzájárult, most az egyezkedés folyamatát indították el. A belpolitikában a miloševići ígéretek valóra váltása, külpolitikában pedig a Balladur-tervbe való bekapcsolódás a tét.

Ebben a helyzetben a VMDK feladata az, hogy szem előtt tartva a kitűzött célt, a magyar autonómia megvalósítását, megállás nélkül, politikai egyezkedés útján haladjon a megvalósítás felé Az eredményes politikai egyezkedés folyamatát több oldalról is veszély fenyegeti. Kívülről fenyeget a legsúlyosabb veszély, mivel a nemzetközi körülmények még nem teszik egyértelművé a szerb hatalom számára a valódi dialógus, a valódi megegyezés szükségességét. Könnyen megtörténhet, hogy a dialógus, ha megindul is, mégsem hoz eredményeket.

Magán a VMDK-án belül két veszélyes áramlat jelentkezik. Az egyik a túlzott követelményeket támasztó maximalizmus, a másik pedig, s a VMDK számára ez a veszélyesebb, a kulisszák mögötti, a szerb pártokkal történő, leginkább személyes anyagi előnyökkel járó különegyezségek, elvtelen kompromisszumok megkötése.

Természetesen nem hiányzik az ideológiai köntös sem. A maximalisták szerint a VMDK Elnökségének többsége "elhúz" balra, mivel egyáltalán egyezkedik a szerb hatalommal. Ők azt mondják, nem dialógusra van szükség, hanem kitartásra, dacos ellenállásra, amíg ez rendszer össze nem omlik. Azután majd meglátjuk...

A másik oldalról a magukat demokratikusnak nevező szerb pártokkal való feltétlen együttműködést szorgalmazzák, mondván, hogy szövetségesek nélkül nem juthatunk előre. Nem a külpolitikára kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra, hogy autonómia koncepciónkat megmagyarázzuk és elfogadtassuk környezetünkkel, mondják. Sőt! Vannak néhányan, akik az annak idején a Panić-kormányban kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely ellenzi mind az autonómiát, mind pedig a kisebbsegek politikai szubjektivitását, ma is követendő példának tartják és mondják.

Végeredményben mindkét szélsőségnek a VMDK által elfogadott autonómia-koncepcióal van baja. Az egyik soknak tartja a másik kevésnek. Ezért törtéhet meg, hogy szükség esetén összefognak. A politikai feladat nem az, hogy ezeket az áramlatokat eltávolítsuk a VMDK-ból, hanem az, hogy demokratikus módszerekkel, megakadályozzuk a VMDK alapvető politikai irányvonalának megváltoztatását.

Ezekkel az áramlatokkal, kemény vitában áll a VMDK Elnöksége és Tanácsa tagjainak a többsége, s remélem, hogy a VMDK tisztújító közgyűlése sem támogatja majd a szélsőségeket.

Ez ugyan nem látszik a valóságban, de a VMDK lényegében eljutott autonómia-koncepciója megvalósításának harmadik szakaszához. A koncepció megalkotása, kanizsai döntés különösen nehéz feladat volt. Utánna következett, még mindig a polgárháború körülményei között, a koncepció megismertetése és elfogadtatása nyugaton. Igaz, az autonómia-koncepció bemutatása és legitimizálása belföldön kemény politikai ellenállásba ütközött, s átmenetileg az egész vajdasági magyarság nagyobb nyomás alá került, de a VMDK követelés végül mégis napirendre került. A koncepció külföldi elfogadtatása gyakorlatilag megtörtént. Ami a legfontosabb, a VMDK-koncepción kívül, nincs más legitímnek mondható elképzelés a Jugoszlávia-Értekezlet irányítóinak asztalán.

Most a megvalósítás szakasza következik. Hogy ez a szakasz meddig fog tartani, azt nehéz megjósolni. Az biztos, hogy nincs sok idő, különben a vajdasági magyarság szétszéled, lemorzsolódik. A VMDK-nak eredményeket kell felmutatni, hogy meggyőzze a magyarokat, érdemes maradni.

A körülményekről, melyek közepette eredményeket kell elérni, el kell mondani a következőket:

1. A szerb pártok továbbra sem támogatják a VMDK autonómia-koncepcióját.

2. A Jugoszlávia-Értekezlet irányítói nem érdekeltek túlságosan az ügyben. Autonómiát Vajdaságnak nem adhatnak, hiszen erre vonatkozólag nincs politikailag legitím követelés, amelynek alapján intézkedetnének. Igy marad a VMDK autonómia-koncepció, amelyet ha a körülmények úgy hozzák, nem lehet az asztalról lesöpörni.

3. Amíg nem kezdődik meg a Balladur-terv mevalósítása, van rá esély, hogy a magyar kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése céljából, Szerbiát is bekapcsolják az érdekeltek körébe.

Ilyen helyzetben, tovább kell folytatni a VMDK eddigi tevékenységét: csak demokratikus eszközökkel kell küzdeni, de kitartóan, kihasználva a nemzetközi körülmények minden kedvező változását kezdeményezni, itthon, Magyarországon és külföldön is.

Miloševič ígéreteivel kapcsolatban, nincs más megoldás mint elindulni a felkínált úton. A VMDK a politikai körülményeket nem alakíthatja, de ennek ellenére alkalmazkodva hozzájuk, mégis eredményeket kell felmutatnia.

Mivel a célt, a magyar autonómia megvalósítását, már kitűztük, a körülményekhez igazított léptekkel kell haladnunk. Az a fontos, hogy nem szabad megállni.

Temerin, 1994. március 8-án.

Ágoston András