1. A VMDK valójában soha nem volt eszmeileg egységes szervezet. Az tart bennünket össze, hogy mindannyian küzdeni akarunk a Magyar autonómiáért itt Vajdaságban. Hatékonyan azért tudtunk politizálni, mert gyakorlatilag mindenki azt tehetett, kezdeményezhetett, amit jónak látott. Azzal, hogy az ötletét el kellett fogadtatni a szombati vezetőségi összejöveteleink egyikén. Ritkán, ha jól emlékszem, talán négyszer-ötször szavaztunk: a döntéseinket egyetértéssel, egyhangúlag hoztuk meg. Tudtunk róla, hogy vannak akik a szívük szerint inkább határmódosításért politizáltak volna, semhogy az autonómiával, vagy az együttmőködéssel járó dialógussal bajlódtak volna. De ezek egyrészt nem voltak sokan, másrészt a ránehezedő nyomás miatt meghúzódtak, s leginkább Magyarország felé fordultak. Ingatlanokat vásároltak, letelepedési engedélyért folyamodtak.

3. Én azt gondoltam, s ez be is következett, hogy a nemzetközi porondon következnek be számunkra kedvező változások. Mindenkinek elege van a háborúból, s most láthatjuk, mindenki tárgyal. A magyar külügyminiszter látogatása számunkra is esélyt teremt. Csakis magunkat okolhatjuk, ha belső küzdelmeink miatt, az adott pillanatban nem leszünk tárgyalóképesek. Ebben a pillanatban már késünk, mert az új szerb kormánynak még nem nyujtottuk be a dialógusra vonatkozó javaslatunkat, jóllehet ezt az új kormányok esetében mindig megtettük.

4. Január eleje óta próbálkozunk azzal, hogy a VMDK-ra hivatkozva, vagy egyenesen a VMDK nevében kért támogatások ügyében, amelyekről az alelnökünk az Elnökséget sem tájékoztatta, tiszta vizet öntsünk a pohárba. Igaz, a Délvidéki Magyarságért alapítványban kuratóriumi tagként jelen volt néhány elnökségi tag is, de nekik az ügyvitelbe nem volt betekintésük.A részletes elszámolást nem sikerült megvalósítanunk. A közgyűlésig ezt most már nem is lehet elvégezni. Ebben az ügyben a tisztújító közgyűlés küldötteinek saját erkölcsi belátásuk szerint kell dönteni.

5. Az elszámolás problémáját azért hozhattuk nyilvánoságra, mert a szóbanforgó pénzekhez a VMDK-nak mint szervezetnek semmi köze. A probléma az, hogy a VMDK alelnöke gyűjtötte be őket a VMDK nevében és rá hivatkozva, anélkül, hogy az Elnökséget tájékoztatta volna. Meg természetesen az, hogy nem számolt el a begyűjtött pénzekkel, sem a VMDK-nak sem pedig az adományozónak Budapesten. Ha az elszámolás végül is megtörténik akkor majd az esetleges károsultakról is értesülhetünk.

7. Az én szerepemet majd a történelem ítéli meg. De, a politikában minden részvevőről kialakulhatnak eltérő vélemények. Dr. Hódi azt mondja, hogy kommunista vagyok, Végel, hogy Csurka párti. A szerb sajtó szerint szeparatista, fasiszta, vagy egy enyhébb megfogalmazásban a magyar kormány embere. Én pedig a Magyar autonómiát szeretném megvalósítani itt a Vajdaságban. Dialógus útján, együttműködve az itt élő népekkel elsősorban a szerbekkel.