|
VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
|
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|
A VMDK Elnökségének állásfoglalása az alapszerződésekről, 1994. X. 4.
A VMDK Elnöksége 1994. október 4-én megvitatta az alapszerződések megkötése és a Kárpát-medencében élő magyarság alapérdekei közötti összefüggéseket. A VMDK politikai tevékenysége szempontjából a következő szempontokat kell figyelembe venni:
1. A trianoni trauma demokratikus, távlatokat nyitó meghaladása nemzetstratégiai feladatunk. A Kárpát-medencében élő magyarságnak ezért mielőbb el kell érnie, hogy Magyarország mielőbb tagja legyen az Európai Uniónak, a másik pedig az, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek mielőbb megvalósíthassák autonómiatörekvéseiket. A két célkitűzés mellérendelő összefüggésben áll egymással, de a reális helyzetnek megfelelően Magyarország Európai
Unióhoz való csatlakozása, mint a hamarabb elérhető cél, előnyben részesülhet. A trianoni trauma teljes feloldása azonban csak akkor várható, ha mindkét célkitűzés megvalósul.2. Az alapszerződések elvben alkalmasak ugyan a jelenlegi határok biztosítékok ellenében történő elismerésére, de az ilyen szerződések a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek számára nem hozhatnak megoldást.
E kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzete a trianoni trauma folytán közös gondként jelentkezik. A kétségtelenül meglevő különbségek ellenére olyan regionális probléma ez, amelyre méltányos megoldást a négy érdekelt ország csak közösen, esetleg nemzetközi közvetítők segítségével találhat.
A regionális szemlélet indokoltságát a magyar kisebbségek kérdésének biztonságpolitikai von
atkozásai is alátámasztják. Az időközben politikai szubjektivitást szerzett kisebbségek, helyzetükből kifolyólag, érdekeltek autonómiatörekvéseik érvényesítésében. Ez az érdekeltség magában véve még nem politikai tényező. Ha azonban az érdekeltség politikailag releváns formában jelenik meg, a kisebbségi közösségek együtt is, meg külön is, biztonságpolitikai tényezővé válnak.Politikai szervezeteik tevékenysége révén e kisebbségek a politika szubjektumává váltak, s amennyire ezt a demokrácia helyi szintje me
gengedi, küzdenek nyílt és megoldatlan helyzetük rendezéséért. A küzdelem ténye már releváns biztonságpolitikai tényező.3. Ha a nemzetközi politikai színtéren bebizonyosodik, hogy az alapszerződések megkötése feltétele Magyarország Európai Unióba való felvételének, akkor az alapszerződéseket meg kell kötni. De itt nem szabad megállni.
Olyan megegyezés kimunkálását kell minél hamarabb megkezdeni, amelynek résztvevői, a magyar kormány, valamint a legitim kisebbségi politikai szervezetek vállalják, hogy a nem
zetközi porondon, regionális problémaként, közösen jelenítsék meg a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére irányuló autonómiatörekvéseket.Mivel az alapszerződések határklauzulái a szomszédoknak a magyar határmódosítási igényekre vonatkozó, eddig is inkább propagandajellegű félelmeit értelmetlenné teszik, a magyar kormány és a legitim kisebbségi szervezetek közös fellépése a trianoni trauma feloldásával hozzájárulhat a Kárpát-medencében élő magyarság politikai integrációjához, s egyben elő
mozdíthatja a nemzetközi modernizációs folyamatokat is.Ada, 1994. október 4-én.
A VMDK Elnöksége
