Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

a webhely naplója - új és frissített oldalak

VMDOK

HUDOK

YUDOK

vissza a kezdőlapra

EBIB

HANG

EGYÉB

a webhely térképe

B K É L S K

B K É L S K

B K É L S K

B S C P L

V H Y E Z

B K É L S K

Elektronikus Könyvtár

A VMDK Elnöksége: A VMDK időszerű politikai törekvései. Platform a szerb kormányfővel tartandó megbeszélésre, 1994. XI. 19.

I.

A VMDK a vajdasági magyarság legitím politikai érdekszervezete ez őshonos kisebbség nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére, kezdettől fogva szorgalmazta a dialógust a jugoszláv és a szerb hivatalos szervekkel. A politikai partnerség elvéből kiindulva, mindig hangsúlyozta, hogy a megoldást kompromisszumokra hajló, toleráns megbeszélések útján kívánja felkutatni. Rugalmasan védi a vajdasági magyarság alapérdekeit, de tiszteletben tartja a szerb állam szuverenitását.

A VMDK a politikai dialógus alapjául az általa kidolgozott hármas autonómiakoncepciót ajánlja. A demokratikus úton létrehozott magyar autonómia a demokratizálódó Szerbiában és Jugoszláviában biztos keretet ad a vajdasági magyarság identitásának megőrzéséhez.

A VMDK által szorgalmazott Magyar autonómia fő elemei a következők:

- a vajdasági magyarság politikai szubjektivitásának megjelenítése mind a jugoszláv, mind pedig a nemzetközi színtéren

- legitím magyar vezetők megválasztásának lehetősége

- az autonómia intézményrendszere (a tömbmagyarság, illetve a szórvány- és szigetmagyarság részérdekeinek, valamint a vajdasági magyarság egésze érdekeinek gyakorlati érvényesítése)

- a politikai pluralizmus biztosítása az autonómia megvalósításának folyamataiban, valamint a működő autonómiában.

A Milošević elnökkel folytatott eddigi beszélgetéseket a VMDK a megkerülhetetlen politikai dialógus bevezetéseként értékelte. Az akkor felvetett témákról folytatott tartalmas eszmecsere, valamint a Milošević elnök és a magyar külügyminiszter találkozóján taglalt kérdésekben létrejött egyetértés, jó alapul szolgálhat a célratörő, demokratikus dialógus megkezdéséhez. A VMDK meggyőződéssel vallja, hogy a megegyezés egyaránt érdeke mind a vajdasági magyarságnak mind pedig a szerb nemzetnek. Az etnikai feszültségek minimalizálása egyik fontos feltétele mind a szerbiai, mind pedig a jugoszláv társadalomban várható gyors és eredményes rendszerváltásnak, a piacgazdálkodási viszonyok kiteljesedésének.

II.

A VMDK a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek politikai megjelenítésével párhuzamosan megragad minden lehetőséget egy-egy konkrét probléma tárgyalásos úton való rendezésére. A konkrét ügyekben létrejött jó megegyezés növelheti a bizalmat, s megyorsíthatja a helyzet átfogó rendezésére irányuló politikai folyamatokat.

Mindezt figyelembe véve a VMDK a következő konkrét kérdésekben kíván megegyezésre jutni:

1. Katasztófálisan leromlott a magyarnyelvű oktatás állapota. A polgárháború miatt számos magyar pedagógus hagyta el Vajdaságot. A centralizált közigazgatásban az iskolaszékek tagjait, valamint az igazgatókat a minisztériumból nevezik ki. A munkanélküliség, valamint a menekültek nagy száma következtében a felvételkor szerb igazgatók előnyben részesítik a szerb jelentkezőket a magyar tagozatokon is. A pedagógusok ezért állandó bizonytalanságban, félelemben és kiszolgáltatottságban élnek. A polgárháború következtében a toleranciaküszöb rendkívül alacsony az egész társadalomban, s ez az iskolákban a kisebbségekhez tartozó tanulók esetében úgy nyilvánul meg, hogy gyakrabban kerülnek a másnemzetiségű iskolatársaik által teremtett megalázó helyzetbe. A fiatalabbak, a gyengébbek és a más nemzetiségűek nem ritkán zsarolásnak, sőt a fizikai bántalmazásnak vannak kitéve.

Tudományosan bebizonyított tény, hogy a kisebbségek identitásának megőrzésére a kisebbségi, esetünkben a magyar iskolahálózat létrehozatala elengedhetetlen feltétele az nemzeti identitást megőrzésének. A Milošević elnökkel folytatott januári beszélgetéseinkben a magyar iskolahálózat létrehozatala közeli és reális lehetőségnek tűnt. De a parlamentben elindult törvénymódosítási eljárás leállt. A szerb kormányelnökkel folytatott beszélgetésekben megteremthetjük a magyar iskolahálózat létrehozatalának feltételeit.

2. Ez év januárjában Milošević elnök és Ágoston András a VMDK elnökének találkozóján felmerült a Forum lap- és könyvkiadó kérdése is. A vajdasági magyarság ezt a kiadóházat a benne felhalmozott anyagi értékek miatt szeretné megtartani. A cél az, hogy átmenetileg, amíg nem mehet át a magyar perszonális autonómia tulajdonába ez a kiadóház maradjon meg állami tulajdonban. A szerb kormányfővel esedékes megbeszéléseken azt kellene elérni, hogy leállítsák a Forum vagyon elherdálását és a kormánnyal egyetértésben megtaláljuk azt a modellt, amely biztosítja, hogy a Forum, elsősorban a nyomda a vajdasági magyarság szolgálatában maradjon.

3. A művelődési tevékenységgel összefüggésben két feladat van. Meg kellene határozni mennyit szán a szerb kormány a kisebbségek művelődésére. Az így leválasztott összeget maguknak a magyar művelődési egyesületeknek, intézményeknek kellene átutalni hogy azok közös megegyezés alapján használják fel.

Másodszor, számba kellene venni azokat az ingatlanokat, amelyeket bizonyíthatóan a vajdasági magyarság adományokból, közös munkával szerzett meg magának. A VMDK, az érdekeltek és a szerb kormány közös megegyezésével meg kellene találni a módját, hogy ezek az ingatlanok visszakerüljenek a jogos tulajdonosokhoz, vagy a jogutódokhoz.

A legjobb megoldás a felsorolt gondok enyhítésére az lenne, ha mielőbb megalakulna a Magyar perszonális autonómia tanácsa, amely azután az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés területén kompetens és legitím intézkedéseket foganatosíthatna.

4. Milošević elnök és a VMDK elnökének Ágoston Andrásnak januári megbeszélésein szóbakerült a magyartöbbségű közigazgatási körzet megalakításának lehetősége Vajdaságban. A VMDK bizalomerősítő gesztusként értékelné, ha szerb kormány létrehozná a magyartöbbségű körzetet és ennek élére egy politikai legitímitást élvező, kölcsönösen elfogadható VMDK-s körzetvezető kerülne.

Topolya, 1994. november 19-én.

A VMDK Elnöksége