Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

A vajdasági magyar oktatási hálózat modelljével kapcsolatos észrevételek a továbbfejlesztés lehetőségeinek szemszögéből. A VMDK Stuttgarti Kutatóközpontjának anyaga, 1995. I. 15.

1991. VII. 20-án a VMDK Elnöksége Adán a 19. ülésén elfogadta a magyar iskolahálózat modelljét.

A modell I. részében dr. Ágoston Mihály koncepcióját, a magyar nyelvű oktatás kérdéséről a Vajdaságban, a II. részben Balla Lajos összegezte a bizottságok javaslatait a vajdasági magyar oktatási hálózat szervezési kérdéseiben.

Az első részben felvázolt teoretikus megközelítést néhány ponton elvileg kellene korrigálni. A második részben jelzett gyakorlati munkához projektekben fel kellene mérni a körülményeket és a lehetőségeket.

Az oktatási hálózat koncepciójának újrafogalmazását akkor tartjuk érdemesnek, ha megfelelő felmérésekkel alátámasztott adatok alapján össze tudjuk vetni a realitást és a célokat. Az alábbiakban azokat a szempontokat soroljuk fel a meglévő koncepció pontjaihoz kötődve, amelyek megfontolását a további munkánk szempontjából már most lényegesnek tartunk.

1. "Keressük a jelenségek gyökerét", az anyanyelv romlásában és az anyanyelvüket föladó magyarok számának emelkedésében.

A jelenségek gyökerét ki kell mondani és meg kell indokolni, s nem szükséges a választ elsietni, hanem összefüggésében kell beilleszteni a jelenségekbe.

Nézetünk szerint a kiindulópont döntő, hisz ez tartalmazza azt a konszenzust, amit a VMDK követ.

Nem lehet olyan időszűke, amely néhány nyomós indokot kihagyni késztethetne bennünket, különösen, ha ez képezi az alapját a leendő oktatási rendszernek.

Egy etnikai csoport kultúrájának, köztudatának, összetartó erejének záloga az az intézményrendszer, amely fenntartja, műveli és alkotó módon alakítja a közösség tudatát. Egyúttal formálja a közösség sorsát, jövőképével előrevetíti esélyeit. Ezt az intézményrendszert szüntette meg gyakorlatilag Szerbia, illetve a fennmaradók továbbra is szerb érdekek szerint kívánják uralni a kisebbségek sorsát.

A vajdasági magyaroknak csak akkor van jövője, ha kultúráját biztosító intézményrendszert vitális érdekeinek megfelelően kiépíti magának. Ehhez első lépés az iskolarendszer az óvodától az egyetemig, amely biztosítja a saját kultúrának megfelelő szocializációs folyamatot az anyanyelven. A nyelv az identitásmegőrzés alapja, tekintettel arra, hogy nemcsak formális gondolati közeg, hanem megélt valóság, amely beágyazódik a személyiségbe. Ugyanakkor a személyiség is szakmai tudatelemeivel együtt ugyancsak nyelvi közegén át hat vissza a közösségre.

6. Az e pontban felállított reciprocitás-modellt érdemes felülbírálni. A magyar kisebbség igényeit, szükségleteit nem szerencsés újracsak szerb mércékhez kötni, sokkal inkább kellene a saját igények logikáját követni, amely esetenként még pozitív diszkriminácót is szükségesnek tarthat. Másfelől nincs rá garancia, hogy a szerb kisebbség, vagy szórvány minimális létszáma nem változik meg.

Távlatilag a minimális létszám meghatározása az autonómia jogkörébe kellene hogy tartozzon.

11. A tankönyvek kérdését döntőnek tartjuk. A szelekciót elsősorban a színvonal és a korszerűség alapján kellene elvégezni, akár külön összehasonlító vizsgálat keretében, amely része lenne a különböző oktatási modellek összehasonlító elemzésének.

Szem előtt kell tartani, mennyire lényeges a jó tankönyvek kiválasztása, mert eleinte nemcsak a tanulók, de a pedagógusok számára is támpontot kell nyújtaniuk.

15. Az e pontban felsorolt modelleket, a leszakított területek magyar iskolarendszerét illetve a nyugati kisebbségi oktatási rendszer modelljeit össze kellene gyűjteni, s ugyancsak összehasonlító vizsgálat alapján eldönteni, mi alkalmazható belőle.

16. A rendszerváltást követően többféle alternatív program kelt életre, melyek közül néhány mögött több évtizedes tudományos kutatómunka áll, csak az elmúlt rendszer akadályozta megvalósulását. Ebben is érdemes lenne a különböző programokat körültekintőbben megvizsgálni.

17. E pontban fejlődés- és neveléslélektani kritikát fűznénk a javaslathoz.

A diákbusz és a kollégium közül a felső tagozatosoknak (10-14 éves gyerekek) egyértelműen a diákbusz megoldását tartanánk jó megoldásnak. A családból való túl korai kiszakadás olyanfajta személyiségkárosodással járhat, amely a későbbi kapcsolatteremtésben, illetve a kapcsolatok tartósságát illetően okozhat problémákat.

De a gazdasági meggondolás is a diákbusz mellett szól, nyilván olcsóbb, mint a kollégium fenntartása.

21. E pont a magyar egyetem tekintetében a tanárképzést, az agrártudományt és a közgazdaságot látja elő, majd később említ még műszaki pályákat.

Azon túl, hogy nem található kivetnivaló az említett szakokban, engedtessék meg egy kritikus szempont; a VMDK a leendő intézményrendszerben az iskoláztatást, a kultúra és tájékozódás intézményeinek kiépítését tartja elsőrendű fontosságúnak a kisebbségi lét szempontjából, akkor ha már az iskolahálózattal kezdi, rögtön gondolni kellene a többi leendő intézmény szakembereinek kiképzésére is. A felsorolásból teljesen hiányoznak a társadalomtudományi szakok, a szociológia, politológia, demográfia, pszichológia, néprajz, nyelvek, stb. Nem kellene feladni sem és mástól várni sem a leendő kisebbségi elit kiképzését, melyre végülis majd a magyar kisebbség sorsa átruházódik. A megfelelő szakemberek létkérdése a kisebbségi társadalomnak.

A szabadkai magyar egyetem gondolatához fűznénk még azt is, hogy ha már a szegénységbe süppedt kisebbség külföldi előadókat fizet majd meg esetleg akkor a meghatározó szempont az előadó színvonala legyen. S ebben, ha az európai mércékhez igazodunk, az anyaországi vendégprofesszorokon túl gondolhatunk más országokból hívott előadókra is. Más kérdés, hogy elképzeléseinkből mennyi valósítható meg és mikor, és más ha eleve elzárjuk magunktól a lehetőséget!

Ugyancsak jó lenne az informatikát felvenni a tárgyak közé, a hagyományos közgazdaság helyett pedig indítható menedzserképzés, és kereskedelem, amely másfajta betekintést nyújt a gazdasági dolgokba, mint szocializmustól örökölt közgazdálkodás tudománya.

Kutatásterv az iskolahálózat felmérésére

Ahhoz, hogy a VMDK által 1991. VII. 20-án elfogadott iskolahálózat-terv megvalósításába belefogjunk, fel kell tárni a valós helyzetet és igényeket, fel kell állítani a lehető legkedvezőbb célokat, és eldönteni, hogy miféle prioritásokat követünk, ha a cél irányába megmozdulunk.

A tények és igények feltárása (és kifejezése) első lépésben kutatómunkaként valósítható meg, az iskolahálózati modellek összevetése, az esetünkben használhatók kiválasztása illetve az ideális felállítása második lépésben szintén. A fennálló állapot és kívánatos közötti óriási diszkrepanciát feltehetőleg csak szakaszonként lehet megszüntetni. E részcélok felállítása, egymásba építése, rangsorolása, időbeli tagolása már a VMDK politikai döntéshozatalának kérdése elsősorban.

Az alábbiakban felvázolt kutatási tervvel csak a tények és igények felmérésére koncentrálunk. Az iskolahálózati modellek összevetéséhez egy későbbi különálló projektet javasolunk.

Hipotézisek

A kutatómunka első részében, az iskolahálózattal kapcsolatos tények feltárásában:

1. hipotézisként elfogadjuk az iskolahálózattal kapcsolatos igények vetületéből, hogy a vajdasági magyarság továbbra is magyar akar maradni, s identitásának megőrzését természetszerűleg látja az anyanyelvű oktatásban, ez még az etnikai tekintetben kevésbé differenciáltan gondolkodó emberek számára is evidens.

Kutatóként ellenben éppen az a feladatunk, hogy az evidensnek elfogadott, vagy vélt összefüggéseket számszerűen is kimutassuk, hitelesítve, vagy cáfolva ezt a beállítódást.

2. hipotézisünk a pedagógusokat érinti. Ahhoz, hogy a pedagógusok hivatásukat teljesíthessék, minden szükséges segítséget meg kell nekik adni. Ez azonban csak úgy érhető el, ha reális képet kapunk a valóságról, s ebben először az ő együttműködésükre van szükségünk, amennyiben képzettségükről, felkészültségükről, tapasztalataikról tájékoztatást nyújtanak. De egyúttal igényeikről és készségükről is, mennyiben vennének részt egy európai mércékhez igazodó anyanyelvű oktatási hálózat kiépítésében, amely nem kevés erőfeszítést és továbbképzést kíván. 2. hipotézisünkben feltételezzük, hogy megtaláljuk pedagógusainkban az igényességet és a színvonalra törekvést.

3. hipotézisként elfogadjuk, hogy egy leépített iskolarendszer romjai közt fogunk leltározni.

Operacionalizálás

A három hipotézis ellenőrzésére háromféle kérdőív általi felmérés szolgál alapul (alapkutatás): 1. A szülők számára, az iskoláztatási igények felmérésére; 2. A pedagógusok számára, a meglévő képesítéseik és továbbképzési igényeik felmérésére; 3. az önkormányzatok számára, az iskolák számának és tárgyi ellátottságának felmérésére.

1. Az 1. kérdőívvel az a szándékunk, hogy elérjük lehetőleg az összes magyar gyerek szüleit, akik egy leendő magyar autonóm körzet iskoláiba járatnák gyermekeiket. Fel kell tehát keresni a magyar családokat, az összes vajdasági magyarlakta településen.

A demográfiai adatokból kiindulva, durva becslés alapján mintegy 80.000 családról lehet szó.

2. Az iskolahálózat támogatói nemcsak olyan családok lehetnek, amelyek gyermeküket a magyar iskolarendszer intézményeiben akarják képeztetni, hanem olyan családok vagy személyek is, akik anyagilag vagy munkával hozzájárulnának az iskolahálózat kiépítéséhez vagy fenntartásához. Ezért szükségét érezzük kérdőíveinkkel őket is elérni.

3. A 2. kérdőívvel az óvodától az egyetemig minden vajdasági magyarlakta településen a munkában álló pedagógusokat kellene felkeresni, mindazokat, akik magyar osztályokban tanítanak, attól függetlenül, hogy milyen nemzetiségűek.

Ezentúl, fel kell keresni a munkanélküli magyar pedagógusokat is.

4. Az önkormányzatokat fel kell kérni az együttműködésre, a magyar iskolahálózat kiépítéséhez szükséges felméréssel kapcsolatban. Pontos adatokra van szükség az iskolák tárgyi ellátottságáról.

5. Az iskolák személyi ellátottságával kapcsolatban nem készül külön kérdőív, ellenben néhány kérdésben felvilágosítást kell kérni az oktatásügyi minisztériumtól. A munkanélküli pedagógusok számának becsléséhez viszont a munkaközvetítő hivataltól.

6. A költségvetés, időbeli ráfordítás, munkaóraszám, munkaeszközök, útiköltség, kérdezőbiztosok számának felbecsléséhez szükségét látjuk egy pilótaprojektnek, egy kisebb mértékű kutatásnak. E kutatás tapasztalatai alapján az anyagi vetületekhez méretezve lehet majd kidolgozni a vajdasági szintű felmérés pontos tervét, menetét.

A pilótaprojekt kérdezőbiztosainak számára a tapasztalati anyag összegyűjtésére külön kérdőív szolgál.

Elvileg, amennyiben a kutatásra előlátott anyagi keret nem lenne elegendő a kívánt adatok felvételéhez és kiértékeléséhez, nyitva kellene hagyni a lehetőséget, hogy más forrásokból a hiányzó összeget szükség esetén pótolni lehessen, illetve hogy a projekt bővítésére a VMDK időben meg is kérvényezhessen további kereteket.

7. Az adatok felvételéhez ki kellene alakítani a kérdezőbiztosok hierarchiáját. Minden településen el kell osztani a magyar családokat úgy, hogy egy-egy kérdezőre mintegy 80 család jusson.

A hierarchián közvetítődnének a kérdőívek, oda-vissza.

Szükség volna egy központra, egy olyan helyiséggel, amelyben az anyag kiosztása és begyűjtése, rendszerezése folyik, egy állandóra ezzel megbízott személlyel, aki képes áttekintést tartani.

S végül az adatok feldolgozásához néhány személyre, akik az adatokat komputerbe gépelik. Az adatfeldolgozáshoz legalkalmasabb volna talán az SPSS program, amely a legtöbbféle társadalomtudományi kutatásban használatos, esetünkben is megkönnyítené a számításokat.

1. Kérdőív a szülők részére - általános

1: Kódszám:

2. Helység:

3. Interjúfelvevő neve :

4.Interjúalany: 1. apa, 2. anya, 3. nagyszülő 4. nevelő

5. Dátum:

6. Van-e pedagógus a családban? 1. igen 2. nincs (Ha igen, kicsoda, mikor érhető el a pedagóguskérdőívvel)

7. Apa születési éve

8. Apa nemzetisége: 1. magyar 2. nem magyar (hanem:___) 3. nem nyilatkozik

9. Apa foglalkozása: 1. mezőgazdasági dolgozó 2. munkás 3. kisvállalkozó 4. értelmiségi 5. alkalmazott (adminisztrátor) 6. nyugdíjas 7. munkanélküli 8. háztartásbeli 9. egyéb, éspedig;

10. Apa képesítése: 1. 8 általános vagy alatta 2. középfokú 3. felsőfokú

11. Anya születési éve

12. Anya nemzetisége 1. magyar 2. nem magyar (hanem:___) 3. nem nyilatkozik

13. Anya foglalkozása 1. mezőgazdasági dolgozó 2. munkás 3. kisvállalkozó 4. értelmiségi 5. alkalmazott (adminisztrátor) 6. nyugdíjas 7. munkanélküli 8. háztartásbeli 9. egyéb, éspedig:

14. Anya képesítése 1. 8 általános vagy alatta 2. középfokú 3. felsőfokú

(Mindig az számít szülőnek, aki ténylegesen a gyermekkel egy háztartásban él, ha szülő nincs, akkor az interjú a nagyszülővel veendő fel, vagy a nevelővel)

15. A 20 év alatti gyermekeinek száma:

16. Mit hiányol gyermekei számára leginkább az iskoláztatást illetően?

17. Támogatná-e az önkormányzati iskolahálózat kiépítését? 1. nem 2. igen, munkával is 3. igen anyagilag is, 4. igen egyéb módon

2. Kérdőív a szülők részére - gyermekenként

minden gyermekre egy külön lapot kérünk kitölteni!

1. Kódszám:

2. A gyermek a születési sorban 1. 2. 3. egyéb:

3. A gyermek születési éve:

4. Neme: 1. fiú 2. lány

5. Mit csinál?: 1. otthon van; 2. óvodás; 3. általános iskolás; 4. középiskolás; 5. felsőfokú képzésben részesül; 6. dolgozik; 7. munkanélküli; 9. egyéb:

6. Milyen nyelvű oktatásban részesül? 1. nem tanul; 2. magyarul tanul; 3. szerbül tanul; 9. egyéb, éspedig:

7. Milyen pályára irányítaná gyermekét?

1. mezőgazdasági; 2. munkás; 3. kisvállalkozói; 4. értelmiségi; 5. alkalmazott (adminisztrátor); 9. egyéb:

8. Járatná-e gyermekét az autonómia iskolahálózatának intézményeibe? 1. igen 2. nem

9. Ha igen, milyen fokozatig: 1. óvodába; 2. általános iskolába; 3. középiskolába; 4. felsőfokú képzésbe

a. helyben b. távolságban is

10. Igényelne-e távolsági oktatás esetén iskolabuszt? 1. igen 2. nem

11. Igényelne-e aziskola mellett a gyermeke számára kollégiumot? 1. igen 2. nem

12. Ha igen, hány éves kortól? ---

13. Van-e egyéb észrevétele?

3. Kérdőív pedagógusok számára

1: Kódszám:

2. Interjúfelvevő:

3. Dátum:

4. Helység:

5. Mi a képesítése(i)?

6. Mikor szerezte?

7. Milyen nyelven szerezte?

8. Hol szerezte?

9. Dolgozik-e jelenleg?

10. Ha igen: 1. óvodában; 2. általános iskola alsó tagozatán; 3. általános iskola felső tagozatán; 4. középiskolában; 5. felsőfokúban 6. egyetemen

11. Ha igen, mióta dolgozik pedagógusként? (évszám) _______

12. Képesítésének megfelelő tárgyat tanít-e?

13. Milyen tárgyakat ad elő?

14. Munkájának hányad része illeti a magyar tagozatokat?

15. Tanít-e más nyelvű tagozatokat is?

16. Ha igen, munkaidejének hányad részében?

17. Milyen korosztályú gyermekekkel foglalkozik?

18. Vett-e már részt szakmai továbbképzéseken? Melyeken?

19. Ki finanszírozta?

20. Venne-e részt magyar nyelvű szakmai továbbképzéseken? Ha igen, van-e már elképzelése, hogy mifélén?

21. Támogatná-e az önkormányzati iskolahálózat kiépítését? Ha igen, hogyan?

22. Miben látja a jelenlegi iskolák legnagyobb hiányosságát?

23. Milyen kérdést hiányolnak a kérdőívből?

24. Mennyire érinti kellemetlenül a kérdőív, pontozza 5 fokú skálán: 1. nagyon kellemetlen 2. valamelyest 3. semleges 4. inkább kellemesen érinti 5. örül neki, hogy megkérdezik végre

25. Melyik kérdést találta a legtolakodóbbnak?

4. Kérdőív a kérdezőbiztosoknak a szülőkről

1. Hány kérdőívet vett fel?

2. A kérdőívvel megközelített szülők közül hányan utasították el a válaszadást?

3. Indokolták-e az elutasítást? 1. igen 2. nem

4. Ha igen, mivel?

5. Hogyan közelítette meg a szülőket, milyen információval, kéréssel?

6. Mennyi ideig tartott a szülőkkel folytatott interjú? (időintervallumot is meg lehet adni)

7. Mely kérdések tűntek problematikusnak?

8. Milyen vonatkozásban?

9. Milyen kiegészítő kérdésekre, magyarázatokra volt szükség?

10. Mennyi ideig tartott a családok felkeresése? (telefonálás, út, visszaút, az interjúidőt leszámítva)

legkevesebb: _____ legtöbb: __________ többnyire: __________

11. Szüksége volt-e közlekedési eszközre?

12. Ha igen, milyenre?

13. Milyen távolságig ment el?

14. Ha adódtak útiköltségek, mekkorák?

15. Milyen egyéb nehézségei adódtak?

16. Van-e egyéb észrevétele?

Kérdőív a kérdezőbiztosoknak a pedagógusokról

1. Hány kérdőívet vett fel?

2. A kérdőívvel megközelített pedagógusok közül hányan utasították el a válaszadást? 3. Indokolták-e az elutasítást? 1. igen 2. nem

4. Ha igen, mivel?

5. Hogyan közelítette meg a pedagógusokat, milyen információval, kéréssel?

6. Mennyi ideig tartott a pedagógusokkal folytatott interjú? (időintervallumot is meg lehet adni)

7. Mely kérdések tűntek problematikusnak?

8. Milyen vonatkozásban?

9. Milyen kiegészítő kérdésekre, magyarázatokra volt szükség?

10. Mennyi ideig tartott a pedagógusok felkeresése? (telefonálás, út, visszaút, az interjúidőt leszámítva)

legkevesebb: ______ legtöbb: ______ többnyire: ______

11. Szüksége volt-e közlekedési eszközre?

12. Ha igen, milyenre?

13. Milyen távolságig ment el?

14. Ha adódtak útiköltségek, mekkorák?

15. Milyen egyéb nehézségei adódtak?

16. Van-e egyéb észrevétele?

Stuttgart, 1995. január 15.

A VMDK Stuttgarti Kutatóközpontja