Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására (első tervezet), 1995. I. 20.

Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására (első tervezet), 1995. I. 20.
Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására

Az idevágó nemzetközi dokumentumokból, valamint a Szerb Köztársaság Alkotmányából kiindulva, mely szerint a Szerb Köztársaság a benne élő polgárok demokratikus állama, amely a polgárok szuverenitásának elvén nyugszik,

figyelembe véve, hogy

- a nemzeti kisebbségi önkormányzat elengedhetetlen feltétele a vajdasági magyar népcsoport identitása megőrzésének;

- a Kárpát medence, valamint a Balkán térségében a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének demokratikus rendezése biztonsági tényező,

- a politikai szubjektivitást szerzett kisebbségek demokratikus módszerekkel folytatott küzdelmük során fontos tényezőivé váltak a térségben zajló demokratizációs folyamatoknak;

szem előtt tartva a nemzetközi közösség, különösen az Európai Unió és a Jugoszlávia-konferencia megbízottainak erőfeszítéseit, amelyeket a Jugoszlávia szétesésével és a területén alakuló új államok létrejöttével összefüggő nyílt kérdések megoldása érdekében tett,

bízva abban, hogy a volt Jugoszlávia területén a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésekor, a békefolyamat irányítói a vajdasági magyarok kárára nem alkalmaznak kettős mércéket, s ha kell, közvetítőkkel is segítik a demokratikus megegyezés létrejöttét,

feltételezve, hogy a Szerbiából és Crna Gorából álló Jugoszláv Köztársaság, a szerb és a crnagórai nép érdekeinek megfelelően tagja kíván lenni a demokratikus európai államok közösségének,

a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli, hogy a Szerb Köztársaságon belül, a Köztársaság szervei és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége közötti dialógus és a közös érdekeket kifejező megegyezés alapján, megalakítható a vajdasági magyarság identitása megőrzésének közjogi kerete, a

a) magyar helyi önkormányzatokat,

b) különleges státusú magyar területi önkormányzatot,

c) valamint a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot

magában foglaló Magyar autonómia.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Rendkívüli Közgyűlése magáévá tette a Magyar Autonómiáról szóló Emlékiratot, s a Szerb Köztársaság képviselőháza elé terjeszti elfogadásra.

***

EMLÉKIRAT

A Magyar Autonómia

A Magyar Autonómia modellje demokratikus kompromisszum, amely megvalósulása esetén háttérbe szorítja mind a szeparatista, mind pedig a nemzetállamot abszolutizáló szélsőséges erőket. Felépítésében megmutatkozik a felismerés, hogy a kisebbségek politikai szubjektum volta a Kárpát medencében és a Balkánon, de másutt is olyan tény amelyet nem lehet megkerülni. Másrészt, a Magyar Autonómia a kisebbségi törekvésekből adódó konfliktusokat az államon belül, az állami szuverenitás tiszteletben tartásával kívánja megoldani, elősegítve ezzel a Szerbiában zajló demokratizálódási folyamatokat is.

Alapvetően demokratikus modellről lévén szó, a Magyar Autonómia csak a piacgazdálkodás és a politikai pluralizmus feltételei között valósítható meg. Ezért a VMDK maga is részt vállal azokban a politikai folyamatokban, amelyek e feltételek létrehozatalára irányulnak

A Magyar Autonómia fő elemei:

- a vajdasági magyarság politikai szubjektum voltának megjelenítése mind a jugoszláv, mind pedig a nemzetközi színtéren;

- legitim magyar vezetők megválasztásának lehetősége;

- az autonómia intézményrendszere (a tömbmagyarság, illetve a szórvány- és a szigetmagyarság részérdekeinek, valamint a vajdasági magyarság egésze érdekeinek gyakorlati érvényesítése);

- a politikai pluralizmus érvényesítése a működő autonómiában.

A szerbiai társadalom következetes demokratizálódása, s így a Magyar Autonómia megvalósítása is, szükségessé teszik, hogy a Szerb Köztársaság parlamentje becikkelyezze az erre a kérdéskörre vonatkozó nemzetközi dokumentumokat és a bennük foglalt jogszabályokat beépítse jogrendszerébe.

A VMDK a Magyar Autonómiamodell kidolgozásakor figyelembe vette a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint a madridi, a bécsi utóértekezlet záróokmányait, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi szabadságjogokkal foglalkozó konferenciájának határozatait, a párizsi új Európával foglalkozó dokumentum ajánlásait, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői bizottság állásfoglalásait, valamint a hágai Jugoszlávia-konferencia javaslatait, különösen a Badinter-bizottság állásfoglalásait, lord Carrington béketervét, valamint a helyi önkormányzatokra vonatkozó dokumentumot.

Az említett szempontok és felsorolt dokumentumok alapján a Magyar Autonómia modelljét a VMDK a következőkben határozza meg:

I. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat

(Perszonális autonómia)

1. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat és annak szervei, illetékességüket tekintve közvetlenül szolgálják a vajdasági magyarság identitásának megőrzését. Az itt folyó döntéshozatalban csak a magyarok által megválasztott képviselők vesznek részt, s ezért közvetlenül felelősek a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.

2. Az etnikai kisebbségek és népcsoportok a társadalom politikai és kulturális pluralizmusának lényeges összetevői. Minden kisebbségnek és népcsoportnak sérthetetlen és elidegeníthetetlen joga identitásának védelme és nemzeti szimbólumainak használata.

3. Az etnikai kisebbségek és népcsoportok részesei a nép hatalmának, s hazájukban államalkotó tényezők. A kisebbségi jogok kiterjednek a kisebbségi alapon történő szervezkedés szabadságára a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzatra és a területi autonómiára.

4. Az állam részvételét az autonómia intézményeinek pénzellátásában, a kisebbségeknek az általános gazdasági folyamatokban való részvállalása teszi indokolttá.

5. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat pénzellátását az állam közvetlenül a költségvetésből és más forrásjövedelmek átengedéséből biztosítja. Az egykor a kisebbségi szervezetek tulajdonát képező és időközben államosított társadalmi tulajdonú oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmények a személyi elvű kisebbségi önkormányzat megalakulásának időpontjától kezdve átmennek az autonómia tulajdonába.

Azokat az ingatlanokat, amelyek a reprivatizáció után polgári és egyesületi tulajdonba kerülnek, s a kisebbségi oktatás művelődés és tájékoztatás ügyét szolgálják, az autonómia, a tulajdonos beleegyezésével kezelésbe veheti.

Ahol nem lehetséges az egykori helyzet természetbeni helyreállítása, az állam méltányosan kártalanítja a jogfolytonosság helyreállítása alapján létrejött személyi elvű kisebbségi önkormányzatot, biztosítva a lehetőséget új, működőképes, s a célnak megfelelő intézmények kialakítására.

6. Az autonómia hatáskörébe tartozó kérdésekben, különösképp az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén, azaz minden olyan feladat ellátására, amelyek a rendelkezésre álló jogok védelméhez szükségesek, a Magyar autonómia szervének az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban jogszabályalkotási joga van, s hatáskörében önállóan tevékenykedik. A személyi autonómia választott vezető szerve elfogadja az önkormányzat szervezeti szabályzatát és egyéb dokumentumait.

7. A Perszonális Autonómia Tanácsának megválasztása általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik. A szavazáson - amely a helyhatósági választások időpontjában történik -, a kisebbségi közösségen belüli, választójoggal rendelkező személyek vesznek részt. A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az aki

- magyarnak vallja magát,

- nemzetiségéről nem nyilatkozik, de ő, vagy kiskorú gyermekei használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit,

- nem nyilatkozik nemzetiségéről, sem ő, sem kiskorú gyermekei nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de évente bizonyos összeggel segíti az autonómia működését.

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat választott vezető szerve a választói a külön választói névjegyzékbe felvehet olyan személyeket is, akik nem tartoznak a magyar nemzeti, nyelvi kisebbséghez, de neveltetésük, vallásuk, kulturális érdeklődésük alapján, vagy egyéb meggondolásból, részt kívánnak venni a magyar önkormányzat munkájában és anyagi alapjainak biztosításában.

8. A költségvetésből származó céleszközök felhasználására a személyi önkormányzat választott vezető szerve pályázatot ír ki. A céleszközök rendeltetésszerű felhasználásának törvényességi felügyeletét az eszközök biztosítójának illetékes szerve látja el.

9. Az önkormányzat saját belátása szerint részt vehet olyan gazdasági vállalkozásban, ami hozzájárul anyagi helyzetének javításához, továbbá hitelt vehet föl, és kötvényt bocsáthat ki.

10. A Vajdasági Magyarok Személyi Elvű Kisebbségi Önkormányzatának Alapszabálya a parlament ellenjegyzése után lép életbe.

11. A személyi elvű kisebbségi önkormányzathoz tartoznak mindazon személyek, amelyek, illetve akik kinyilvánítják óhajukat, hogy az önkormányzat keretében kívánnak dolgozni, s kérik a nyilvántartásba való felvételüket, valamint azok az intézmények és szervezetek, amelyeket maga az önkormányzat alapít, vagy amelyek állami tulajdonból kerülnek át az önkormányzathoz.

II. Területi autonómiák

A területi autonómiák a helyi lakosság egészét szolgálják. Keretet adnak a lakosság különböző nemzetiségű csoportjainak az érdekeik összehangolásához és érvényesítéséhez. A Magyar Autonómia modelljében a területi autonómia célja, hogy a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően biztosítsa a magyar népesség arányos részvételét a képviseleti szervekben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

Az arányos részvétel útján a Magyar Autonómia területén élő polgárok különböző nemzetiségű csoportjai politikai és anyagi érdekeiket megfelelő arányban juttathatják kifejezésre, különösen a nyelvhasználat, a területrendezés, a közszolgáltatások, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során.

Ilyen értelemben a területi autonómia földrajzilag és közigazgatásilag meghatározott területen érvényes kisebbségi jogok összessége. A területi autonómia nem az állam területének megbontása, hanem ellenkezőleg: az állampolgár és az államterület kötődésének az eddiginél szorosabbra fűzése.

A VMDK szándéka szerint a Magyar Autonómia keretében a területi autonómiákat, a szerbiai alkotmányos rendszer demokratikus fejlődésének reményében, a lord Carrington béketervében foglalt különleges státusú községek mintájára, s a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája meghagyásai alapján kívánja felépíteni.

A területi autonómiák tevékenységének felügyelete az alkotmányban vagy a törvény által előírt eljárási keretekben valósul meg.

A magasabb szintű igazgatási szervek a helyi szervek fölött csak azon feladatok tekintetében gyakorolhatnak igazgatási felügyeletet, amelyek végrehajtására a helyi hatóságok illetékesek.

A gazdasági politika keretén belül a területi autonómiák megfelelő, saját pénzügyi forrásokra jogosultak, és azokat hatáskörük gyakorlása során szabadon használhatják fel.

A helyi hatóságok pénzügyi forrásainak más részét helyi adó és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározása a törvényadta keretek között a területi autonómiák feladata.

A területi autonómiák szükség esetén állami vagy más pénzforrásokból származó támogatásban részesülhetnek.

A területi autonómiák helyi szervei, közös céljaikat együttműködéssel valósítják meg.

A területi autonómiák kapcsolatokat létesíthetnek és együttműködhetnek más államok helyi önkormányzataival.

1. A községi autonómia

A községi autonómia a területi autonómia alapja. Mivel Szerbiában a községek több településből állnak, a községi autonómiákra vonatkozó megállapítások községeket alkotó településekre (helyi közösségekre) is vonatkoznak.

Az állam a községekben a kisebbségek számára különböző típusú autonómiákat biztosít.

A. Részleges, nyelvi-kulturális községi autonómiának két formája van. Egyrészt azokban a községekben jön létre, ahol a lakosság legalább 20 százaléka magyar, másrészt a magyar többségű szórványtelepüléseken (helyi közösségekben).

a) A szerb többségű községi önkormányzat:

- az állam törvényekben meghatározott módon történő segítségével gondoskodik a hivatali nyelvhasználatban, továbbá a középületek felirataiban a kétnyelvűségről, közösségi rendezvényeken és a középületeken a magyar címer és zászló használatáról.

- lehetőségei szerint, a lakosság nemzeti összetételének megfelelően anyagilag támogatja a községi magyar oktatási, és művelődési intézményeket valamint tájékoztatási eszközöket.

b) A szórványban levő magyar többségű településeken, illetve helyi közösségekben, szintén részleges, nyelvi-kulturális autonómia jön létre. Ennek képviseleti szerve a helyi közösség tanácsa:

- lehetőségei szerint, a lakosság nemzeti összetételének megfelelően anyagilag támogatja a községi magyar oktatási, és művelődési intézményeket valamint tájékoztatási eszközöket

- a személyi elvű kisebbségi önkormányzattal együttműködve figyelemmel kíséri a nemzeti identitás megőrzése szempontjából fontos tevékenységek és intézmények működését és javaslatokat tesz a jelentkező problémák megoldására

B. Teljes, politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális autonómia a magyar többségű községekben alakul meg. A községi képviselőtestület az államban érvényes önkormányzati választási törvények alapján jön létre.

A magyar többségű községek önkormányzata ellátja a törvényes funkcióit, s ezen kívül:

- kötelezi magát arra, hogy a helyi többségi nyelv ismeretének megkövetelésén kívül semmi származásbeli vagy kisebbséghez tartozási követelményt a tisztviselői karral szemben nem támaszt

- törekszik arra, hogy a községi közigazgatásban, a községi szintű igazságszolgáltatási szervekben, valamint a községi képviselő testület által alapított vállalatokban intézményekben a választott és kinevezett vezetők nemzetiségi összetétele megfeleljen a község nemzetiségi összetételének.

- a kommunális, területrendezési és más községi szintű tevékenységek esetében az állam törvényeivel összhangban érvényesíti a helyi lakosság alapvető érdekeit

- anyagi lehetőségei szerint, valamint a község lakosságának a képviselőtestületben kialakított véleményével összhangban anyagilag támogatja a községi oktatási, művelődési intézményeket és tájékoztatási eszközöket

- dönt a Magyar Autonóm Körzethez való csatlakozásról.

2. A Magyar Autonóm Körzet

A Szerb Köztársaság északi részén, ahol zárt egységben magyar többségű (különleges státusú), községek a magyarság nemzeti identitásának megőrzését szolgáló tevékenységek hatékonyabb ellátása céljából létrehozzák a Magyar Autonóm Körzetet.

A csatlakozásról a községi képviselő testületek döntenek. Ha a községi képviselőtestület nem foglal állást a kérdésben, vagy a polgárok elégedetlenek a döntésével, 100 polgár javaslatot tehet a népszavazás kiírására, 1.000 polgár aláírása pedig kötelez erre.

A Magyar Autonóm Körzet létrehozatalának folyamatában, a körzethatár mentén, a más községekhez tartozó magyar többségű települések társulhatnak, a szerb többségű települések pedig kiválhatnak.

A Magyar Autonóm Körzet székhelye Szabadka.

A Magyar Autonóm Körzet önkormányzati hatásköre kiterjed mindazokra az ügyekre és az igazgatás mindazon formáira, amelyek a terület és nép sajátos viszonyainál fogva különleges igazgatást tesznek szükségessé, s amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények előirányoznak.

A Magyar Autonóm Körzet közigazgatási körzetként épül be a Szerb Köztársaság közigazgatási rendszerébe. Önkormányzati hatáskörét és szervezeti felépítését a perszonális autonómia legfelsőbb szerve, a Vajdasági Magyarok Közgyűlésének Politikai Tanácsa és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti megállapodás alapján a Szerb Népképviselőház törvénnyel jelöli ki. A megállapodás kitér:

a) a vallás- és közoktatásügy, továbbá a gazdasági és szociális ügyek igazgatásának körére,

b) egészségügyre,

c) a hírközlésre,

d) az igazságszolgáltatásra és rendfenntartásra - külön törvények rendelkezései szerint,

e) pénzügyekben az önkormányzat költségeire és a költségek fedezetének megállapítására,

f) azokra a helyi igazgatási ügyekre, amelyek az autonómiára vonatkozó törvények és más jogszabályok szerint az önkormányzat hatáskörébe tartoznak.

A Magyar Autonóm Körzet területén egyenjogú hivatalos nyelv a szerb, a magyar és a horvát.

Azok a polgárok, akiknek az anyanyelve nem magyar, szerb vagy horvát, a Magyar Autonóm Körzet területén ugyanolyan jogokat élveznek, mint amelyeket a törvények és egyéb jogszabályok az ország területén élő nemzeti kisebbségek (népcsoportok) számára előirányoznak.

A Magyar Autonóm Körzet zászlója három színű: piros-fehér-zöld. A Magyar Autonóm Körzet zászlaját hivatalosan a Szerb Köztársaság, zászlaja mellett kell használni.

III. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat céljai, szervei, szervezeti felépítése és működése

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat célja:

1. hogy feltárja kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság alapérdekeit.

2. hogy a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, közös megegyezéssel biztosítsa:

- a vajdasági magyarság nemzeti, etnikai és nyelvi önazonosságának megőrzését, oktatási, művelődési, tájékoztatási, nyelvhasználati és más közösségi jogainak érvényesítését és védelmét,

- a vajdasági magyarság történelmi hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolását, értékeinek gyarapítását.

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat szervei:

1. Magyar Kisebbségi Gyűlés

A Magyar Kisebbségi Gyűlés a személyi elvű kisebbségi önkormányzat legfelsőbb szerve. Két tanácsa van: a Perszonális Autonómia Tanácsa és a Politikai Tanács.

2. A Magyar Kisebbségi Gyűlés Végrehajtó Bizottsága

A Végrehajtó Bizottság a Magyar Kisebbségi Gyűlés végrehajtó szerve

A Magyar Kisebbségi Gyűlés:

- meghozza a Vajdasági Magyarok Személyi Elvű Kisebbségi Önkormányzatának Alapszabályát

- elfogadja a személyi elvű kisebbségi önkormányzat munkájáról szóló évi jelentést amelyet a Perszonális Autonómia Tanácsa terjeszt elő,

- elfogadja a vajdasági magyarság helyzetéről szóló évi jelentést, amelyet a Politikai Tanács terjeszt elő,

- elfogadja a személyi elvű kisebbségi önkormányzat költségvetését,

- törvényjavaslatokat terjeszt a Szerb Népképviselőház elé az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területéről,

- a Szerb Köztársaság Kormánnyal kialakított konszenzus alapján kódexet fogad el a magyarság nyelv- és íráshasználata jogának érvényesítéséről,

- szabályozza az állami szervekkel, az anyaországgal, valamint a nemzetközi szubjektumokkal kapcsolatos viszonyokat és együttműködést,

- titkos szavazással megválasztja a Magyar Kisebbségi Gyűlés elnökét és alelnökét, valamint a Végrehajtó Bizottságot,

- megválasztja a Gyűlés munkatestületeit,

- meghozza a Magyar Kisebbségi Gyűlés ügyrendjét,

- egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz a saját hatáskörén belül.

A Perszonális Autonómia Tanácsa:

- a Végrehajtó Bizottság előterjesztésében véglegesíti a személyi elvű kisebbségi önkormányzat tevékenységéről szóló évi jelentés javaslatát, amelyet a Vajdasági Magyarok Gyűlésének nyújt be elfogadásra,

- elfogadja az oktatással, művelődéssel és a tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi tervet,

- elfogadja az oktatás, művelődés és tájékoztatás pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó évi és középlejáratú tervet, valamint az elosztás mércéit,

- elfogadja a területi autonómiák szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és határozatot hoz az együttműködés és kapcsolattartás rendjéről,

- elfogadja a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeivel való kapcsolattartás alapelveit és határozatot hoz az együttműködés és a kapcsolattartás rendjéről,

- jogszabály-javaslatokat terjeszt be a Szerb Köztársaság Kormányának

- véleményezi a Végrehajtó Bizottság által a Vajdasági Magyarok Gyűlésének beterjesztett törvényjavaslatokat,

- titkos szavazással megválasztja a Tanács elnökét, alelnökét és a munkatestületeket,

- kinevezi a személyi elvű kisebbségi önkormányzat választás alá nem eső tisztségviselőit,

- meghozza a Tanács ügyrendjét,

- határoz a Tanács szakszolgálatainak felállításáról, s azok szervezeti felépítéséről,

- ellenjegyzi a személyi elvű kisebbségi önkormányzathoz tartozó intézmények, egyesületek vállalatok alapszabályának a Tanács hatáskörét érintő részeit,

- egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz a saját hatáskörén belül.

A Politikai Tanács:

- feltárja, kifejezi és a Szerb Köztársaság illetékes szervei valamint a nemzetközi politikai színtér felé képviseli a vajdasági magyarság alapvető politikai érdekeit,

- előkészíti a Vajdasági Magyarok Gyűlésének a vajdasági magyarság helyzetéről szóló évi beszámolót,

- állásfoglalásokat alakít ki, s képvisel a vajdasági magyarság politikai törekvéseinek megfelelően,

- hatáskörével összhangban koordinálja a köztársasági és a szövetségi képviselők tevékenységét- titkos szavazással megválasztja a Tanács elnökét és alelnökét,

- kijelöli a munkacsoportot, amely a Szerb Köztársaság Kormányának képviselőivel tárgyalásokat folytat az évi megállapodás ügyében, a személyi elvű önkormányzat működésének anyagi és politikai feltételeiről;

- elfogadja a személyi elvű kisebbségi önkormányzat működésének politikai és anyagi feltételeire vonatkozó évi megállapodást;

- meghozza a Tanács ügyrendi szabályzatát;

- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a hatásköre alapján megilletik.

A Végrehajtó Bizottság:

- gondoskodik a személyi elvű kisebbségi önkormányzat tevékenységét érintő törvények és más általános érvényű jogszabályok, valamint a Vajdasági Magyarok Gyűlése és a Perszonális Autonómia Tanácsa által hozott előírások, határozatok érvényesítéséről,

- előkészíti és előterjeszti a Perszonális Autonómia Tanácsának a személyi elvű kisebbségi önkormányzat tevékenységéről szóló évi jelentés javaslatát,

- gondoskodik az oktatással, művelődéssel és a tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi terv megvalósításáról,

- gondoskodik az oktatás, művelődés és tájékoztatás pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó évi és középlejáratú tervek valamint az elosztás mércéinek előkészítéséről,

- kidolgozza a területi autonómiák szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és az együttműködés meg a kapcsolattartás rendjéről szóló határozatot,

- kapcsolatot tart a Szerb Köztársaság illetékes minisztériumi szerveivel a személyi elvű kisebbségi önkormányzat működésének politikai és anyagi feltételeiről szóló évi megállapodás gyakorlati megvalósítása érdekében,

- kidolgozza a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeivel való kapcsolattartás alapelveit és az együttműködés meg a kapcsolattartás rendjéről szóló határozatot,

- hatáskörével összhangban törvény- és jogszabály-javaslatokat terjeszt be a Vajdasági Magyarok Gyűlésének, illetve a Perszonális Autonómia Tanácsának,

- hatáskörével összhangban kinevezéseket eszközöl,

- meghozza a Bizottság ügyrendjét,

- határoz a Bizottság szakszolgálatainak felállításáról, s azok szervezeti felépítéséről,

- ellenjegyzésre begyűjti és véleményezi a személyi elvű kisebbségi önkormányzathoz tartozó intézmények, egyesületek vállalatok alapszabályának a Tanács hatáskörét érintő részeit,

- felügyeletet gyakorol a személyi elvű kisebbségi önkormányzatokhoz tartozó oktatási, művelődési, tájékoztatási intézmények működésében,

- figyelemmel kíséri a nyelvhasználati gyakorlatot, s javaslatokat tesz a kétnyelvűség előbbrevitelére,

- egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz a saját hatáskörén belül.

- határoz a Bizottság szakszolgálatának felállításáról,

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat szervezeti felépítése és működése

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat szerveinek létrehozatala a következő sorrendben történik:

1. A Perszonális Autonómia Tanácsának megalakulása:

a) Perszonális Autonómia Tanácsának 51 tagját azok választják meg listás választásokon, titkos szavazással, akik felkerültek a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.

b) Jelölt lehet minden olyan polgár, aki rajta van a vajdasági magyarok választási névjegyzékén.

c) A jelöléseket a bejegyzett politikai pártok, valamint a vajdasági magyarok választói névjegyzékében szereplő polgárok csoportjai végzik.

d) A választásokat követő 15 napon belül a Perszonális Autonómia Tanácsa megtartja alakuló ülését.

2. A Politikai Tanács megalakulása:

a) A Perszonális Autonómia Tanácsa megalakulását követő 15 napon belül külön ülésen, listás választásokon, titkos szavazással megválasztja a 21 tagú Politikai Tanácsot.

b) Jelölt lehet minden polgár aki rajta van a vajdasági magyarok választói névjegyzékén és a jelölés időpontjában tagja valamelyik általános választásokon megválasztott képviseleti testületnek.

c) A jelöléseket a bejegyzett politikai pártok, valamint a vajdasági magyarok választási névjegyzékében szereplő polgárok csoportjai végzik.

d) A választásokat követő 15 napon belül a Politikai Tanács megtartja alakuló ülését.

3. A Vajdasági Magyarok Gyűlésének megalakulása:

a) A Politikai Tanács megalakulását követő 15 napon belül a Perszonális Autonómia Tanácsa valamint a Politikai Tanács tagjainak részvételével a Vajdasági Magyarok Gyűlése megtartja alakuló ülését.

b) Az alakuló ülésen a Vajdasági Magyarok Gyűlése elfogadja a Gyűlés ügyrendjét, megválasztja elnökét, alelnökét és munkatestületeit,

c) A Vajdasági Magyarok Gyűlése megalakulása után öttagú jelölő bizottságot választ amely lehetőleg még az alakuló ülésen javaslatot tesz a Végrehajtó Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására.

d) A Vajdasági Magyarok Gyűlése listás választás útján, titkos szavazással megválasztja a 11 tagú Végrehajtó Bizottságot.

4. A Végrehajtó Bizottság megalakulása

a) A Végrehajtó Bizottság megválasztása után alakuló ülést tart.

b) Az alakuló ülésen a Bizottság elfogadja a testület ügyrendjét.

c) A Bizottság titkos szavazással megválasztja alelnökét és meghatározza tagjainak munkaterületét.

A személyi elvű kisebbségi önkormányzat szerveinek működése

1. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat szervei a Vajdasági Magyarok Személyi Elvű Kisebbségi Önkormányzata Alapszabályának megfelelően működnek.

2. Az Alapszabály kiemeli a vajdasági magyarság politikai szubjektum voltát, s meghatározza a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel folytatott állandó dialógus és együttműködés konkrét formáit.

Temerin, 1995. január 20-án.

[A VMDK 1995. III. 11-én Szabadkán elfogadott korszerűsített autonómia-koncepciójának (D950311h.html) első tervezete. Ágoston András Glatz Ferenchez intézett levelének (l950120a.html) melléklete.]