Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

Ágoston András: Nyilatkozat Orosz Ibolyának, Szabad Hét Nap, 1995. IV. 4.

1. Ami a kérdés első felét illeti: a magyar iskolahálózat létrehozatala a VMDK véleménye szerint része az autonómiának, s feltétele a megmaradásunknak. Mi elfogadjuk Ágoston Mihály és Tóth Lajos állásfoglalását, s elvetjük azt amit Horváth Mátyás és Sátai Pál mondanak és tesznek. Jellemző, hogy pont Szabadkán, ahol lépni tudnánk, Kasza József a szerb hatalom részéről legjobban megszorítható községi elnök politikai akadályokat gördít az öt magyar iskola létrehozatala elé.

A VMDK autonómiakoncepcióját megismerhette a közvélemény. Benne a személyi elvű kisebbségi önkormányzatnak három okból kifolyólag adunk előnyt.

Az első a területi autonómia bizonytalansága. Ha ugyanis a tanácsnokok, vagy egy egész szervezet, mint ahogy ezt most a VMSZ teszi, hátat fordítva a vajdasági magyarság érdekeinek összefog a szerb pártokkal, a magyar többségű községekben sem jöhet létre magyar önkormányzat. Egy önkormányzat ugyanis nem attól magyar, hogy Kasza Józsefnek hívják a községi elnököt, hanem attól, hogy az egész vajdasági magyarság érdekeit tartja szem előtt.

Másodszor, a személyi elvű kisebbségi önkormányzat, a perszonális autonómia szerveit maguk a magyarok választhatják meg, s a megválasztott tisztségviselők magának a vajdasági magyarságnak, s nem a szerb hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel. Ebből kifolyólag a perszonális autonómia az a forma, amely az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás, tehát az identitásunk megőrzése szempontjából fontos tevékenységekben döntési, s ezáltal politikai önállóságot biztosít a vajdasági magyarságnak.

Végül, s ez univerzális értéke a perszonális autonómia koncepciójának, a modell keretet ad a magyarságon belüli pluralizmusnak. Ez azért fontos, mert így a világban elfogadott demokratikus elvekkel összhangban, az eszmei sokszínűséget is figyelembe véve tudjuk kifejezni a vajdasági magyarság alapérdekeit.

A háromlépcsős autonómia koncepciója eleve magában foglalja a fokozatosság elvét. Eddig a formák közötti rangsort nem tudtuk felállítani. Most pótoltuk a hiányt és a felsoroltakból kiindulva a perszonális autonómiának adtunk előnyt.

2. Napi kapcsolatban vagyok a vajdasági magyarokkal. Egyértelmű tapasztalatom az, hogy felfogták: autonómia nélkül akár már rövid távon is elveszünk. Az autonómia ellenes sajtómegnyilvánulások, s a magyarság megoszlásáról szóló mesék zavarják őket, de nem annyira, hogy elvesszék józan ítélőképességüket. Felfogták, hogy Magyarországon is vannak politikai érdekellentétek. Ebből kifolyólag ott sem támogatja mindenki autonómiakoncepciónkat. De mint Toldiban, a vajdasági magyarságban is ott lappang a nemes dac: ha nő a veszély, nő a bátorsága.

Tudja a vajdasági magyar, hogy külföldön is kilincselnünk kell igazunkért! Aki neki azt mondja, hogy nem kell "külföldre menni az autonómiáért, arról meg van a véleménye. Aki ilyet mond, az vagy fűzfapoéta a politikában, vagy rosszban sántikál. Vagy mind a kettő.

Ami az alapszerződéseket illeti, a VMDK álláspontja világos: ha ettől függ Magyarország felvétele az Európi Unióba, akkor azokat alá kell írni. De ezek a szerződések a kisebbségek számára nem hoznak megoldást.

A trianoni trauma feloldásának csak egy útja van: a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációja. A politikai integráció demokratikus útja a magyar hatalmi szervek, s a politikai pártok, valamint a határon túli legitim politikai szervezetek együttműködése, közös fellépése a nemzetközi politikai porondon. A jelenlegi történelmi helyzetben a közös nemzetközi fellépésnek két célja lehet. Küzdeni Magyarország EU tagságáért, s küzdeni a kisebbségi autonómiák megvalósításáért.

Temerin, 1995. április 4-én.

Ágoston András