Ágoston András: Ez van soron..., 1995. IV. 9.
A Magyar Autonómia modellje demokratikus kompromisszum, amely a népek önrendelkezése és az állam szuverenitásának a nemzetközi jogban meghirdetett elve közötti egyensúlyon alapul.
Alapvetően demokratikus modellről lévén szó, a Magyar Autonómia csak a piacgazdálkodás és a politikai pluralizmus feltételei között valósítható meg. Ezért a VMDK maga is részt vállal azokban a politikai folyamatokban, amelyek e féltételek létrehozatalára irányulnak.
A Magyar Autonómia magában foglalja:
- a részleges, illetve a teljes politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális magyar helyi önkormányzatokat,
- a különleges státusú Magyar Autonóm Körzetet,
- valamint a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot.
A TERÜLETI AUTONÓMIA a földra
jzilag és közigazgatásilag meghatározott területen belül érvényesülő kisebbségi jogok megvalósítását a képviseleti testületek megfelelő nemzeti összetétele szavatolja. A területi autonómia nem bontja meg az állam területét. Ellenkezőleg, erősíti a az állampolgár és az államterület kapcsolatát.A Magyar Autonóm Körzet területén élő polgárok különböző nemzetiségű csoportjai politikai és anyagi érdekeiket az arányos részvétel útján juttathatják kifejezésre, különösen a nyelvhasználat, a területrendezés, a terü
letigazgatási beosztás, a közszolgáltatások, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során.A PERSZONÁLIS AUTONÓMIA célja, hogy:
a) feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság alapérdekeit;
b) a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, közös megegyezéssel szavatolja;
- a vajdasági magyarság nemzeti, etnikai és nyelvi önazonosságának megőrzését, oktatási, művelődési, tájékoztatási, nyelvhasználati és más közösségi jogainak érvényesítését és védelmét;
- a vajdasági magyarság történelmi hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolását, értékeinek gyarapítását.
A perszonális autonómia szervei:
- a Vajdasági Magyarok Gyűlése
- a Perszonális Autonómia Tanácsa
- a Politikai Tanács
- az Ügyintéző Bizottmány
A perszonális autonómia szerveit maguk a magyarok választják meg.
A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az, aki:
- magyarnak vallja magát,
- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, vagy nem magyarként nyilatkozik, de ő, vagy kiskorú gyermekei használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat in
tézményeit,- nem nyilatkozik vagy nem magyarként nyilatkozik nemzetiségéről és sem ő, sem kiskorú gyermekei nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de évente bizonyos összeggel segítí az autonómia működését.
Szavazati joga cs
ak annak van, aki felkerült a vajdasági magyarok választási névjegyzékére. A jelöltek is csak a névjegyzékről kerülhetnek ki.A perszonális autonomiához tartoznak mindazon intézmények és szervezetek, amelyeket az önkormányzat alapít, vagy amelyek állami illetve társadalmi tulajdonból kerülnek át az önkormányzathoz.
A személyi elvű kisebbségi önkormanyzathoz csatlakozhatnak azok a jogi személyek is, amelyek kinyilvánitják eziránti óhajukat és kérik a nyilvántartásba való felvételüket.
Az állam részvételét az autonómia intézményeinek intézményeinek pénzellátásában a kisebbségeknek az általános gazdasági folyamatokban való részvállalása indokolja.
