A VMDK Elnöksége, 1995. május 27-én Gomboson megtartott ülésén jóváhagyta Ágoston András és Vékás János beszámolóját az angol külügyminisztérium képviselőivel folytatott újvidéki tárgyalásokról. Az Elnökség megerősítette a magyarág helyzetére és távlataira vonatkozó emlékirat mellékelt szövegét.

A polgárháború következményeként mintegy negyven ezer, főleg fiatal magyar hagyta el az országot. Visszatérésük a tartós válság miatt bizonytalan. Az állami intézményekben és a még nem privatizált vállalatokban a munkanélkülivé vált alkalmazottak között viszonylag továbbra is több a magyar. A magyarság számára különösen sérelmes, hogy az oktatásügyi miniszter által kinevezett szerb iskolaigazgatók, a többnyire vegyes tannyelvű iskolákban igyekeznek kiszorítani a magyar pedagógusokat. A maffiagazdálkodás elemeitől sem mentes gazdasági körülmények között a magyar vállalkozók természetszerűleg nehezebb helyzetben vannak. Ezért a polgárosodás különben is lassú folyamatában a magyarság egyre inkább háttérbe szorul.

A Vajdaságban maradt magyarok számára a VMDK autonómiakoncepciója jelent reális alapot a megmaradáshoz. Az elképzelésnek, amely összhangban van az Európa Tanács 1201 ajánlásával, s amelyben a perszonális autonómia modellje domináns szerepet kapott, kettős jelentősége van. Keretében a magyarok önállóan dönthetnek az oktatás a művelődés és a tájékoztatás kérdéseiben. Másrészt, a Politikai Tanács alkalmas arra, hogy legitimen feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság egészének politikai érdekeit. A Politikai Tanács legitimitását az adja meg, hogy a politikai pluralizmus elvének figyelembevételével jön létre.

A VMDK autonómiakoncepciója kezdettől fogva politikai ellenállásba ütközik. A támadások oka az, hogy a modell a vajdasági magyarságot a politika szubjektumává emeli.

A felvilágosult szerb nacionalisták, akik között dominálnak az 1988 előtti autonóm Vajdaság tisztségviselői a Vajdasági Klub valamint a Vajdasági Demokratikus Reformpárt körül gyülekeznek. Szavazatokban is megnyilvánuló politikai támogatottsággal, ez a csoportosulás ugyan nem rendelkezik, de a szerb hatalom és az általa ellenőrzött kisebbségi sajtó támogatásával egyre látványosabb formában foglalkozik az autonómia kérdésével.

Egyrészt, mert ez a modell az egypártrendszer időszakában már bizonyított: alárendeltségben tartotta a kisebbségeket, s nagyban hozzájárult az egyre gyorsuló asszimilációs folyamatokhoz, melyeknek a kisebbségek voltak szenvedő alanyai, s ugyanakkor jó osztályzatokat kapott külföldön. Másrészt, mert a vajdasági magyar politikai csoportosulások, például a restaurációs ellenzék, amely az 1988 előtti tisztségviselőket tömöríti, vagy a Vajdasági Magyar Szövetségben hangadó, pozícióféltő helyi önkormányzati vezetők befogadják a liberális eszmékkel körülbástyázott Vajdasági autonómia koncepcióját.

A felvilágosult szerb nacionalizmus képviselőinek tevékenysége a nagyszerb hatalmi érdekre nézve nem veszélyes. Vajdaságban a szerb többség nem szavazná meg Vajdaság autonómiáját. Ugyanakkor a VMDK autonómiakoncepciója mellett a Vajdaság autonómiájának koncepciója, alternatívaként jeleníthető meg a nemzetközi porondon, s ezáltal is csökkenhetnek a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek esélyei.

A VMDK 14 körzeti szervezetében és 90 tagozatában működő mintegy kétezer aktivista terepi tapasztalataira alapozva megállapítható, hogy a politikai nyomás nem jár eredménnyel. A vajdasági magyarság óriási többsége támogatja a VMDK autonómiakoncepcióját.

A vajdasági magyarság autonómiát akar. Többször bizonyította már szavazataival is, hogy maga akar dönteni a nemzeti önazonossága szempontjából fontos ügyekben, elsősorban az oktatásban, a művelődésben és a tájékoztatásban. Hiába mondják a felvilágosult szerb nacionalisták, s nyomukban a Magyar Szó, hogy a VMDK autonómiakoncepciója asszimilációjukhoz vezet, a vajdasági magyarok nagy többsége a VMDK autonómiakoncepcióját támogatja.

A VMDK továbbra is az egyetlen politikai erő, amely szervezetileg átfogja az egész vajdasági magyarságot. S az egyetlen szervezet amely az általa képviselt autonómiamodell megvalósítása érdekében politikailag legitím módon léphet fel mind a hazai mind pedig a nemzetközi politikai színtéren.

A VMDK a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítése céljából dialógusra, megegyezésre törekszik minden szerb politikai erővel. Ugyanakkor, a politikai realizmus azt diktálja, hogy demokratikus és a nemzetközi normákkal összhangban álló követeléseihez nemzetközi támogatást is szerezzen. Megértést, támogatást, részben a Magyar Köztársaság kormányától, részben pedig a jugoszláviai békefolyamat irányítóitól, illetve a nemzetközi szervezetektől vár.