Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

A vajdasági magyarok előnye. A VMDK Elnökségének dokumentuma, 1995. VII. 7.

Ez év március 11-én, amikor a VMDK Közgyűlése elfogadta autonómiakoncepcióját, amelyben a Perszonális Autonómia modellje dominál, a vajdasági magyarság autonómiáért folyatott küzdelme új szakaszba lépett. Az egész régióban, a volt szocialista országokban, a vajdasági magyarságnak van egyedül olyan politikailag is legitimizált autonómiamodellje, amelynek megvalósítása megfelelő politikai körülmények között, akár holnap megkezdődhet.

Ennek a ténynek a jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Különösen, ha látjuk, hogy az autonómia gondolata gyökeret vert mind a hazai, mind pedig a magyar és a nemzetközi színtéren. A VMDK politikai felelősséggel tartozik azért, hogy a politikai előny végül is az autonómia megvalósítását eredményezze.

Hogy világosan lássuk a helyzetet, meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek így vagy úgy befolyásolhatják a politikai küzdelmet.

A behatároló tényezők a következők:

- az autonómia gondolata témává vált nemzetközi politikai színtéren az ET 1201-es ajánlása jogalap az autonómiákról való vitára.

- mivel most már senki aki demokratának vallja magát nem tagadhatja az autonómiatörekvések létjogosultságát, a politikai ellenállás úgy nyilvánul meg, hogy az ellenzők mind Magyarországon, mind pedig Szerbiában az újdonsült szakértők hadának bevonásával parttalan vitákat kezdeményeznek. Nem a konkrét, politikailag is legtimizált követelésekről, hanem csak úgy általában. Hogy múljon az idő.

- a robbanással fenyegető patthelyzet ami kialakult a volt Jugoszlávia hadszínterein, s az ezt kiváltó általános nagyhatalmi tanácstalanság egyszerre megnövelte a VMDK autnómiakoncepciója, s ezen belül is a Perszonális Autonómia modellje iránti érdeklődést.

- az utódállamokban megjelentek az első, főleg ellenzéki pártok, amelyek autonómiaügyben most már hajlandók a dialógusra. (Ami persze a demokratikus dialógus szükségszerűségének elismerését jelenti elsősorban, nem pedig az autonómia elfogadását.)

- Magyarországon az alapszerződések ürügyén nyilvánvalóvá vált: a kisebbségek kérdése még nem kezelhető összmagyar ügyként. Nem dominálnak még azok az erők amelyek szorgalmaznák a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációját. De, van remény, mert a magyar-szlovák alapszerződés eddigi sorsa megmutatta, hogy tarthatatlan a pártérdekektől befolyásolt kisebbségi politika.

- Vajdaságban hivatalosan is párttá alakult a VMSZ, amelynek "érdekszervezetként" való létrejöttét Csoóri Sándor és csoportja kezdeményezte (részben, hogy megtörje a nyakas autonómiakövetelő VMDK politikai erejét, másrészt, hogy fedőszervezete legyen a VMDK volt Hódinak akinek anyagi ügyeibe a magyarországi pártérdekek is fontos szerepet játszanak. Ő volt az aki a VMDK alelnökeként kimondta: a VMDK nem lehet semleges a magyar választási kampányban.) A VMSZ, programcéljait szemlélve, nem teszi le a voksot egy meghatározott autonómiakoncepció mellett sem. Ezzel besorakozik azoknak a magyaroszági politikai áramlatoknak a sorába, amelyek a Kárpát-medencében elő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját nem tartja elsődleges politikai célnak.

- az a tény, hogy a VMSZ részérdekektől vezérelve, nem hajlandó a VMDK-val való kompromisszum útján feladni a Szerbiai Szocialista Párttal Szabadkán, Topolyán, Kishegyesen és Becsén létrehozott szoros politikai koalíciót, voltaéppen a Magyar Területi Autonómia ételmét kérdőjelezi meg. Ilyen körülmények között hatványozott jelentőséggel bír, hogy a VMDK autonómiakonepciójában a Perszonális Autonómia domináns modellé vált.

- a VMDK, azzal, hogy autonómiakoncepciójában dominánssá tette és részletesen kidolgozta a Perszonális Autonómia modelljét, a vajdasági magyarság területi vonatkozások nélküli kollektív érdekképviseletére adott demokratikus lehetőséget. Ugyanakkor, s ezt a modell iránt megnyilvánuló nemzetközi, valamint más kisebbségi szervezetek érdeklődése bizonyítja, a VMDK modell a térségben mások számára is vonzóvá vált.

Vannak tehát kedvező és kedvezőtlen körülmények, amelyek így vagy úgy kihatnak a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek megvalósítására. A VMDK politikai tevékenységében vissza kell szorítani a kedvezőtlen befolyásokat és erősíteni azokat, amelyek a megvalósítás irányába hatnak.

A VMDK feladatai a következők:

1. Vajdaságban széleskörű tevékenységet kell folytatni az Autonómiakoncepció népszerűsítéséért. Közben kiemelni, hogy ez az egyetlen rögtön alkalmazható politikailag is legitimizált modell az egész rágióban. Tudatosítani, hogy azok akik ellenzik az autonómiát ezt már nyíltan nem merik kimondani. Ők nyílt ellenállás helyett aggályoskodnak, parttalan vitákat kezdeményeznek, húzzák az időt.

Folytatni kell az oktatási projektummal kapcsolatos tevékenységet.

Megkezdeni a Vajdasági Magyarok Választási Névjegyzékének felállításával kapcsolatos projektumot.

2. Szerbiában folytatni a konzultációkat a pártokkal, az autonómiakoncepcióról.

3. Magyarországon küzdeni azért, hogy utat törjön a felismerés, hogy az Európai Unióba való felvétel előkészítésének folyamatában is szükség van a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjára. Ezzel összefüggésben törekedni kell arra, hogy a VMDK tevékenysége mind szélesebb politikai támogatásra találjon. A cél az, hogy a magyar kormány elfogadja a VMDK autonómiakoncepcióját mint megvalósítható modellt, s vállalja annak nemzetközi képviseletét és támogatását.

4. A nemzetközi politikai színtéren el kell érni, hogy a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan kérdése, valamint a VMDK autonómiakoncepciója továbbra is a Békeértekezlet napirendjén maradjon.

A VMDK Elnöksége