Ágoston András: Válaszok Varjú Márta kérdéseire, 1995. VII. 7.
Magyar Szó
Válaszok Varjú Márta
kérdéseire
1. Számunkra az átalakulás nem meglepetés. Miután a VMSZ mentorai belátták, hogy a VMDK-t nem lehet fel
bomlasztani, s az esernyőszervezetként nem képes működni, megadták az engedélyt az átalakuláshoz. A beavatott alapítók eleve számoltak ezzel a lehetőséggel. Azok például akik kezdetben úgy nyilatkoztak, hogy a VMSZ-t csak esernyőszerepben tudják elképzelni, most az "átalakulás" után is ott ülnek a vezetőségben.(Ha Varjú Márta megkérdezi, tudnék-e neveket mondani, a válaszom a következő: Balla Lajosra és Várady T
iborra gondolok.)2. A VMDK-nak van rögtön megvalósítható autonómiakoncepciója, a VMSZ-nek nincs. A VMDK tevékenységének középpontjában a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek megvalósítása áll, a VMSZ nyilvánosan nem foglal állást, a gyakorlatban pedig igyekszik ezeket a törekvéseket politikailag semlegesíteni. A szubjektív óhajoktól függetlenül a két politikai szervezet riválisként jel
enik meg a politikai színtéren. Ettől függetlenül, a vajdasági magyarság óriási többsége továbbra is autonómiát akar. S a választásokon arra a szervezetre adja majd a voksát, amelyiket alkalmasabbnak látja az autonómiáért folytatott küzdelemre.3. Többpár
trendszerben nem ismeretlen az együttműködés fogalma. Az is megtörténhet, hogy egy konkrét közös cél elérésére két szervezet összefog. A kérdés az, hogy van-e közös cél? A VMDK úgy látja, az autonómia, és a magyar iskolahálózat, valamint a VMSZ-SZSZP koalíció felszámolása Szabadkán, Topolyán, Kishegyesen és Becsén az egész vajdasági magyarság közös ügye. Ezekben van szükség összefogásra. Várjuk a VMSZ nyilvános és konkrét válaszát.4. A politikai pluralizmus megjelenése a vajdasági magyarság soraiban csak a
szélső jobb és a szélső bal számára okoz problémát. A VMDK számára az a legfontosabb, hogy a vajdasági magyarság autonómiát, magyar iskolákat akar. Ebben egységesebb mint valaha.5. Magyarországon sokszor még pártberkekben sem tisztázódott, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás fo
lyamatában szükség van-e egyáltalán a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjára. Ha nem tévedek, bennünket azok a személyiségek, áramlatok támogatnak amelyek ezt szükségesnek látják.6. Fol
yamatban van egy az európai mércékkel mérve is korszerű, teljességre törekvő tudományos felmérés arra vonatkozólag kívánja-e a vajdasági magyarság a Perszonális Autómiát, s benne a magyar iskolahálózatot. A magyar iskolahálózatot ne a politikai szervezetek hozzák létre, hanem a Perszonális Autonómia szervei. Közismert, hogy a Perszonális Autonómia VMDK által javasolt modelljében a pluralizmus elvének alkalmazása folytán demokratikus a döntéshozatal. Maga a modell szavatolja tehát, hogy a magyar iskolahálózatban a vajdasági magyarság egészének érdekei érvényesüljenek.7. Valóban, keressük a szorosabb együttműködés lehetőségeit. Megítélésem szerint erre van lehetőség, külön
ösen akkor, ha a szandzsákiak is síkra szállnak saját Perszonális Autonómiájuk kiépítésért.8. A nem Kosovón élő albánok pártjaival jó a kapcsolatunk. A szerbiai parlamentben közös képviselő csoportban vagyunk. De, sem az ő sem a kosovói albánok politikai küzdelmeibe nem avatkozunk bele. Ők más politikai koncepció alapján tevékenykednek.
9. Nem lenne okos dolog Szekeres úr állításairól a sorozat befeje
zése előtt nyilatkozni. Ha a VMDK Elnöksége egyetért vele, a Magyar Szónak felajánljuk közlésre a Botrány c. dokumentumgyüjteményünket, amelyben van felelet a feltett kérdésre is.10. A Forum a restaurációs ellenzék egyik politikai erőssége. Ennek ellenére
helye ott van a Perszonális Autonómia intézményei között. A VMDK mindent megtesz, hogy a Forum ezt az őt megillető helyet elfoglalja mielőtt még teljesen széthúznák.1995. július 7-én.