Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

A magyarok helyzete és a betelepítések, 1995. VIII. 19.

A VMDK Tájékoztatási Szolgálata

Újvidék, 1995. VIII. 19.

A magyarok helyzete és a betelepítések

A VMDK Elnöksége 1995. augusztus 19-én Újvidéken megtartott ülésén megvitatta a Horvátországból érkezett szerb menekültek helyzetét, s ennek magyar vonatkozásait.

Megállapította, hogy a horvátországi szerbek kitelepülése olyan humanitárius katasztrófa, amely súlyosan érinti nemcsak magukat a menekülteket, hanem Szerbia lakosságát, közöttük a vajdasági magyar polgárokat is.

A menekültek fele, mintegy nyolcvan ezer ember Vajdaságban maradt. Azokkal, akik a délszláv háború elején érkeztek, most mintegy százötven ezer szerb menekült várja megélhetési feltételeinek biztosítását.

A szerb hatalom a gondokat a menekültek letelepítésével kívánja rendezni.

A vajdasági magyarság helyzete nyílt és megoldatlan, az új kolonizáció pedig küszöbön álló realitássá vált. Érthető tehát, hogy a magyarok egyre növekvő aggodalommal figyelik az eseményeket. Az előállt súlyos helyzetet a Magyarország és Jugoszlávia, illetve Szerbia közötti megegyezéssel, a kisebbségi autonómiatörekvések figyelembe vételével lehetne megoldani.

Sajnos, a szerb hatalom képviselői nyíltan azért szállnak síkra, hogy a kisebbségek, közöttük a magyarok is, fogadják el a menekültek betelepítését.

Egy bajból nem kellene kettőt csinálni. A vajdasági magyar többségű községek és települések etnikai összetételének mesterséges, vagy erőszakos megváltoztatásával a szerb hatalom nemcsak az érvényes nemzetközi dokumentumokat sértené meg, hanem felidézné a vajdasági magyarság kiűzetésének veszélyét is. Ha ugyanis a hatalom a nagyrészt fegyverrel is rendelkező, súlyos megpróbáltatásoknak kitett szerb menekülteket a magyar többségű községekbe és településekre igyekezne betelepíteni, az etnikai feszültségek növekedése esetleg a fegyvertelen magyarokat késztetné menekülésre.

Annak ellenére, hogy megfogyatkozva, maguk is szükségben élnek, a vajdasági magyarok segítik a menekülteket. De a nemzetközi dokumentumokkal összhangban, az általuk még mindig többségben lakott községekben és településeken ellenzik az etnikai összetétel mesterséges, vagy erőszakos megbontását.

Ebben a helyzetben a VMDK-ra jelentős feladatok hárulnak:

1. A VMDK szervei, tanácsnokai és képviselői politikai jelenlétükkel, a veszélyeztetettekkel állandó kapcsolatot tartva hozzájárulnak, hogy a hatalom beváltsa ígéretét, miszerint a polgárok személyi jogai nem sérülhetnek, vagyonukat nem érheti kár. A VMDK ellenzi, hogy a magyar többségű községekben és településeken a hatalommal együttműködő helyi szervek vagy egyének a humanitárius tevékenység leple alatt előkészítsék, megkezdjék és lebonyolítsák az etnikai összetételt megbontó betelepítést. Ezzel összhangban a VMDK kezdeményezi, hogy maqyar tisztségviselők ne vegyenek részt a Szerbiai Szocialista Párt által vezetett és irányított ingatlan-összeírási tevékenységben, s a magyar polgárok sokszor megfélemlítéssel párosuló meggyőzésében, hogy üresen álló házaikat, vagy nélkülözhető lakrészeiket “önként” engedjék át a menekültek elhelyezésére.

2. A betelepítés elkerülésére a VMDK igyekszik állandó, minél jobb kapcsolatokat fenntartani a szerb hatalommal. Az új helyzetnek megfelelően a VMDK javasolja a Jugoszláv, illetve a szerb hatalmi szerveknek, hogy autonómiatörekvéseink figyelembevételével, kezdjenek tárgyalásokat Magyarországgal a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére.

3. Nemzetközi kapcsolataiban a VMDK igyekszik anyagi segélyt szerezni a menekülteknek, s támogatást ahhoz, hogy a menekültek ügyének rendezése ne hozza magával a magyar többségű községek és települések etnikai összetételének mesterséges, vagy erőszakos megbontását.

A VMDK Elnöksége