Az elmúlt hetek folyamán, a szerb menekültek második hulláma új helyzetbe hozta a vajdasági magyarságot. Az elmnekült és eltávozott 35-40 ezer magyar helyett mintegy 40 ezer szerb menekült érkezett, akiknek letelepítése gyakorlatilag megkezdődött.

Ezzel Vajdaságban, a magyarok által többségben lakott községekben és a szerb többségű községek területén levő magyar többségű településeken, az idevágó nemzetközi dokumentumokkal ellentétben, jelentősen megbomlott a lakosság etnikai összetétele. A szerb hatalom megkezdte az itt elhelyezett menekültek szervezett letelepítésének gyakorlati előkészítését. Megtörténhet, hogy a magyarság Szabadkához hasonlóan, most további három, községben veszti el abszolút többségét.

Az első, hogy a vajdasági magyarságnak legyen politikailag hiteles, megvalósításra alkalmas autonómiamodellje.

Másodszor, a szerb politikai elit körében meg kell, hogy érjen a felismerés, hogy a többnemzetiségű Szerbiában a vajdasági magyarság autonómiatörekvései nem ellentétesek a szerb nemzet távlati érdekeivel, s hogy a vajdasági magyarság követeléseinek érvényesítése az Európához való közeledés különösen fontos állomása lehet.

Az első és a negyedik feltétel már teljesült. A második teljesülése folyamatban van, annál is inkább, mivel világossá vált, hogy a békefolyamat nem fejeződhet be a Szerbiában élő kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése nélkül.

A harmadik feltétel megvalósítása egyenlőre kérdéses. Nemzetközi szinten a magyar kormánytényezők nem tesznek ugyan lépéseket a vajdasági magyarság autonómiatörekvései ellen, s a magyar kormány nyilatkozata, miszerint a magyar-szerb viszony alakulása nem lehet független a vajdasági magyar kisebbség iránti szerb viszonyulástól, reményekre jogosítanak. Ugyanakkor a magyar belpolitikában fokozottan érvényesül a Határon Túli Magyarok Hivatalának autonómiaellenes politikája, ami igencsak érezteti hatását, mind a magyarországi, mind pedig vajdasági magyar politikai porondon. Ha a HTMH elnöke kijelenti, hogy "az autonómia és a menekültkérdés az adott ország ügye", ez a vajdasági magyarság számára csak egyet jelenthet: azt, hogy szorult helyzetében cserbenhagyja az anyaország.

Ezért a VMDK, történelmi felelősségének tudatában aláírásgyűjtő akciót szervez, amelynek az a célja, hogy politikailag releváns formában maguk a vajdasági magyarok kérjék fel a Szerb- és Magyar Köztársaság kormányát, hogy mind a betelepítés mind pedig az autonómia kérdését közösen, a magyar-szerb viszony globális, távlati rendezése keretében oldják meg.