Ágoston András: Esély az autonómiára. Határozat-javaslat, 1995. X. 21.
VMDK Tájékoztatási Szolgálat
Becse
Esély az autonómiára
A magyar miniszterelnök belgrádi látogatása első lépés a Szerbiában élő magyarok nyílt és megoldatlan helyz
etének rendezésére és egyben része a volt Jugoszlávia területén alakuló békefolyamatnak is. A VMDK ebből kiindulva megküldte a jelen pillanatban egyetlen legitim autonómiakezdeményezést a Szerb Képviselőház elnökének.Ugyanakkor, a helyzetre való tekintettel, arra kérte Horn Gyulát, hogy ne engedjen a VMSZ és a mögöttes poli
tikai erők nyomásának, s kínálja fel Milosevic elnöknek azt ami van: a VMDK nemzetközileg is ismert autonómiakoncepcióját. A VMDK Elnöksége kiemelte, hogy a koncepciót tárgyalási alapnak tekinti, amely a későbbi egyeztetések során újabb elemekkel bővülhet.Horn Gyula a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nem hallgatta meg a VMDK kérelmét.
Ennek két oka van. Az egyik, hogy a VMSZ elnöke, a mögöttes politikai erők egyetértésével, ellenezte a VMDK autonómiakoncepciójának a magyar kormány elnöke részéről történő politikai promócióját. A másik, hogy a kormányfő a magyarországi politikai elit autonómiaügyben megnyilvánuló megosztottsága miatt engedett a nyomá
snak.A VMSZ és a mögöttes politikai erők, elsősorban a Határon Túli Magyarok Hivatala ezzel a magatartásával párt- illetve részérdekeit újra elébe helyezte a vajdasági magyarság érdekeinek. (Ez először akkor történt meg, amikor a Szerb Szocialista Párttal létrejött koalíció megtartása érdekében, a szabadkai,
topolyai, kishegyesi és becsei polgármester politikai ellenállás nélkül befogadta a szerb menekülteket, akiknek a letelepítése már előrehaladott állapotban van.)A vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetét csak autonómiával lehet megnyugtatóan rendezni. Az au
tonómiaigényeinek megfelelő modell:1. lehetővé teszi, hogy a vajdasági magyarság a többpártrendszer elvei alapján, maga válassza meg vezetőit, s ezzel politikai jogalanyiságot szerezzen (a választásokon egyenrangúan vesznek részt a tömbben, a szigeteken és a szórványban élő, érdekelt magyar pol
gárok is).2. biztosítja, hogy a nemzeti azonosság megőrzése szempontjából fontos közintézmények a magyarok által v
álasztott képviseleti szerv irányítása alatt álljanak:3. biztosítja, hogy a magyar kö
zintézmények részesüljenek a megfelelő szerb közintézményekkel azonos állami támogatásban.A bilaterális, vagy nemzetközi megállapodás útján kialakított, a szerb jogrendszerbe beágyazott autonómiamo
dell stabilitását a megfelelő nemzetközi illetve államközi aktusoknak is szavatolnia kell.A VMDK autonómiamodellje ezekre az elvekre alapul.
A belgrádi találkozó nyomán magyar részről elhangzott, hogy a vajdasági magyaroknak olyan jogokat kell ka
pniuk mint a horvátországi szerbeknek. A VMDK nem helyesli, hogy a vajdasági magyarság sorsát bármilyen formában összekössük a horvátországi szerbek sorsával. Nem a szerb hatalmat, hanem a békefolyamat irányítóit kérjük, hogy a volt Jugoszlávia területén ne alkalmazzanak kettős mércéket a kisebbségek helyzetének rendezésében. Ugyanakkor, rámutatunk arra is, hogy a vajdasági magyarság, nyílt és megoldatlan helyzetét nem fegyverrel, hanem a demokrácia elveinek megfelelő autonómiamodellel kívánja rendezni.A magyar kormányfő belgrádi tárgyalásain világossá vált, hogy
- a szerb hatalom a vajdasági magyarság ügyében nem kíván kétoldalú tárgyalásokat folytatni:
- a vajdasági magyarság helyzetének megoldását nem várhatja a szerb hatalommal kezdeményezett dialógustól.
Ezért a VMDK-nak a továbbiakban el kell érni, hogy magyar politikai elit a Hoolbrok-nyilatkozat szellemében autonómiabaráttá váljon, s a magyar kormány vállalja az autonómiamodellt, amelyben a perszonális autonómiának domináns s
zerep jut. Ez lehetővé tenné, hogy a magyar kormány segítségével a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzete a délszláv rendezés keretében maradjon napirenden.