Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

Ágoston András felszólalása a budapesti autonómiatanácskozáson, 1995. XI. 9-10.

Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!

A Kárpát-medencében élő magyarság közös érdeke, hogy Magyarország mielőbb bejusson az Európai Unióba a magyar kisebbségek pedig megvalósítsák autonómiájukat, amely közjogi keretet adhat nemzeti identitásuk megőrzéséhez.

A jugoszláv békefolyamat jelenlegi szakaszában a vajdasági magyarok helyzetének rendezése is kézzel fogható közelségbe került. A VMDK önálló politikai küzdelmet folytat az autonómia megvalósítására, de arra is szükség van, hogy a magyarországi politikai elit, elsősorban a kormány és a parlamenti pártok támogassák és képviseljék a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. E törekvések lényege, hogy:

1. A vajdasági magyarság maga válassza meg vezetőit, s ezzel politikai jogalanyiságot szerezzen (a választásokon egyenrangúan vesznek részt a tömbben, a szigeteken és a szórványban élő, érdekelt magyar polgárok is).

2. A nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából fontos közintézmények a magyarok által a többpártrendszer elvei alapján választott képviseleti szerv irányítása alá kerüljenek.

3. A magyar közintézmények részesüljenek a megfelelő szerb közintézményekkel azonos állami támogatásban.

4. A bilaterális megállapodás útján kialakított, jogrendszerbe beágyazott autonómiamodell stabilitását szavatolják megfelelő nemzetközi illetve államközi aktusok is.

A VMDK abból indul ki, hogy a vajdasági magyarok mintegy 55 százalékát felölelő területi autonómia önmagában nem elégendő vajdasági magyarság önazonosságának megőrzésére. Részben, mert nem veszi figyelembe a sziget- és a szórványmagyarságot. Másrészt, mert az 1991. évi népszámlálás alapján a területi autonómia által felölelt községekben a magyarok aránya mindössze 65 százalék. A szerb menekültek betelepítése után az eddigi hét magyartöbbségű község közül akár három is elvesztheti ezt a státusát.

Vajdaságban csak a VMDK-nak van politikailag legitim, az európai demokrácia mércéivel mérhető, a békefolyamat irányítóival is ismertetett autonómiakoncepciója, amelynek megvalósítását el lehet kezdeni. A VMDK-modell a területi autonómiánál többet akar. Ezért teszi dominánssá a perszonális autonómiát, amely:

- felöleli a tömb-, a sziget- és a szórványmagyarságot is, s ezzel politikai szubjektummá teszi a vajdasági magyarság egészét

- kiterjed az oktatásra, a művelődésre és a tájékoztatásra, azokra a tevékenységekre tehát, amelyek közvetlenül kihatnak a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzésére,

- olyan választási mechanizmust irányoz elő, amely lehetővé teszi a többpártrendszer elveinek érvényesítését a vajdasági magyarságon belül. Azt, hogy a vajdasági magyarok ügyeit olyan politikusok intézzék, akik neki, nem pedig a szerb hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel.

A perszonális autonómia megvalósítása nélkülözhetetlen, de nem jelenti azt, hogy a magyar többségű községek számára nincs szükség területi autonómiára.

A VMDK autonómiakoncepciójának a területi autonómiát felölelő modellje:

- lehetőséget ad a magyartöbbségű - különleges státusú községek összevonására, a Magyar Autonóm Körzet létrehozatalára

- a nem magyar többségű községekben és az ezekhez tartozó településeken biztosítja a nyelvhasználat jogát és a közigazgatásban, valamint az igazságszolgáltatásban való arányos részvételt

- megoldást ad a magyarok és a szerbek együttes döntéshozatalára az önkormányzatokban, valamint a Magyar Autonóm Körzet szerveiben.

A VMDK autonómiakoncepciója demokratikus úton megvalósítható, nem sérti a szerb államérdekeket.