Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

Ágoston András Páll Sándornak, 1995. IX. 25.

Dr. Páll Sándor

Péterréve

Tisztelt Alelnök Úr!

Szerdán 1995. szeptember 27-én ülést tart a VMDK Tanácsa. Álláspontokat kell kialakítanunk a péntekre jelzett budapesti találkozóra elsősorban az autonómia és a menekültkérdéssel kapcsolatban. Arra kérem, jelenjen meg a tanácskozáson.

Ismeretes, hogy a képviselők összejövetelével összefüggő javaslata vegyes reagálásokat váltott ki. Jó lenne, ha kihasználná az alkalmat, s a Tanács tagjainak megmagyarázná, hogyan történhetett meg, hogy a VMDK Elnökségének és az Óbecse-Török körzet Tanácsának együttes ülését követőleg a Magyar Szóban megjelent interjúban nem vette figyelembe a tényt, hogy az Ön által vezetett Tanács megváltoztatta álláspontját.

Nevezetesen azt, hogy a VMSZ válaszának kimaradása miatt a Tanács a deklaráció-tervezet szövegét a VMDK álláspontokhoz igazította, majd magukra a képviselőkre bízta a menekültüggyel kapcsolatos dokumentum aláírását. Nem világos az sem, hogy az interjú megjelenése után miért nem helyesbített. Jó lenne tudni, hogy jelenleg milyen szakaszban van a módosított kezdeményezés.

Kérem tájékoztassa a Tanácsot arról is, hogyan alakult a Képviselőházban a rendkívüli ülés összehívására irányuló, szerencsétlen ellenzéki kezdeményezés. Hogyan történhetett meg, hogy a VMDK képviselői az SPO visszavonulása, tehát az ellenzéki konszenzus megszűnte után is bennmaradtak a kezdeményezésben, lehetőséget adva ezzel a restaurációs ellenzék napilapjának a Magyar Szónak, hogy Šešeljékkel együtt emlegesse a VMDK-t. Nem tudjuk azt sem, hogyan viselkedtek ebben az ügyben a VMDK frakcióban levő VMSZ-es képviselők?

A VMDK ellen folytatott politikai hajsza, a médiaháború megköveteli hatékonyságunk növelését. Ezért fontos lenne, hogy személyesen is vállalja a politikai tevékenységével, valamint az elnökségi ülésekről történt távolmaradásával kiváltott bonyodalmak közös tisztázását. Meg vagyok róla győződve, hogy a vitából mindannyian megerősödve kerülünk ki.

Tisztelettel: Ágoston András

Temerin, 1995. szeptember 25-én.