Ágoston András Tabajdi Csabának, 1995. IX. 27.
Dr. Tabajdi Csaba
politikai államtitkár
Miniszterelnöki Hivatal
Budapest
Tisztelt Államtitkár Úr!
Ezúton jelentem, hogy a VMDK Tanácsának 1995. szeptember 27-én hozott döntése értelmében nem vehetek részt a
szeptember 29-én tartandó, a Magyar Köztársaság állami vezetőivel való eszmecserében.A Tanács indoklása:
1. A VMDK Tanácsa illő tisztelettel tekint a magyar közjogi tisztségekre s azok viselőire. Nincs kifogása a me
ghívott vajdasági résztvevők személye ellen sem. A visszautasítás egyedül a HTMH alkalmatlan kezdeményezésének szól.2. A bizonytalan hadi helyzet ellenére egyre több jel mutat arra, hogy a jugoszláv rendezés döntő szakaszába é
rkezett. A békefolyamatban most a szerbiai kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése van soron.A vadasági magyarság reménykedik, de aggodalommal tölti el, hogy autonómiatörekvéseit a magyar kormány a gyakorlatban nem támogatja. Enélkül pedig nem kaphat autonómiát. Kulcskérdés tehát, hogy a magyar kormány vállalja-e a VMDK autonómiakoncepciójának, illetve a perszonális autonómia modelljének gyakorlati támogatását és nemzetközi képviseletét. A támogatás ügyében a HTMH által kezdeményezett "eszmecsere" nem hozhat eredményt. Ehhez a parlamenti pártok egyetértésén alapuló kormánydöntésre lenne szükség.
3. A vajdasági magyartöbbségű községekben és településeken a szerb menekültek befogadása megtörtént, sze
rvezett letelepítésük pedig folyamatban van. Autonómia nélkül a vajdasági magyarság szétszóródik, beolvad, elvándorol. A VMDK politikailag legitimizált autonómiakoncepciója, melyben a perszonális autonómia modellje dominál, alapul szolgálhat a nemzetközi rendezéshez, s jogi keretet adhat a vajdasági magyarság megmaradásához, önazonosságának megőrzéséhez.4. A vajdasági magyarság törekvéseinek érvényesítését nagyban hátráltatja az a megosztottság amely autonó
miaügyben a magyarországi politikai eliten belül tapasztalható. Szomorú tény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala egyike azoknak a politikai tényezőknek, amelyek ellenzik az autonómiát. Tevékenységével igyekszik relativizálni a VMDK autonómiaközpontú politikai küzdelmeit.Hamis a HTMH-tézis, miszerint a VMDK-VMSZ ellentét osztja meg a vajdasági magyarságot. A vajdasági magyarság óriási többsége, több mint nyolcvan százaléka, akarja az autonómiát. Szó sincs tehát a vajdasági magyarság megosztottságról.
5. Megosztott viszont a vajdasági magyar politikai elit. Az autonómia kérdése osztja meg. A VMDK autonómiát akar, a VMSZ és a restaurációs ellenzék, a rendszerváltá
s előtti magyar politikai tisztségviselők ma is igen befolyásos csoportosulása pedig ellenzi az autonómiát.A magyar kormány autonómiára vonatkozó világos és a gyakorlatban is érvényesülő állásfoglalásának hiánya kiváltja és serkenti a megosztottságot. Ez
a helyzet, annak ellenére, hogy a vajdasági magyarság akarja az autonómiát, veszélyezteti annak megvalósítását.Ha a magyar kormány vállalná a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek nemzetközi képviseletét, tárgytalanná válna a VMDK és a VMSZ, valamint a restaurációs ellenzék jelenlegi szembenállása. Nincs olyan magyar politikai szervezet a Vajdaságban, amely a magyar kormány támogatásával szemben nyíltan autonómiaellenes álláspontra merne helyezkednie.
Tisztelt Államtitkár Úr!
Kemény szavak ezek, de
a kor is kemény, amelyben élünk. A VMDK Tanácsa felelősségének tudatában döntött.Soraink rendezésében késünk, de talán még nem késtünk el. A vajdasági magyarságnak létérdeke, hogy a magyar politikai elit végül is egyezségre jusson, s a gyakorlatban is támogassa autonómiatörekvéseinket. A jelenle
gi körülmények között, mivel a szerb menekültek befogadása megtörtént, szervezett letelepítése pedig előrehaladt szakaszba jutott, a perszonális autonómia létrehozatala parancsoló szükséglet. Alapja a megmaradásunknak.Abban a reményben, hogy küzdelmünket a HTMH is segítheti, tisztelettel: Ágoston András, a VMDK elnöke
Becse, 1995. szeptember 27-én.
