|
VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
|
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|
A VMDK alakuló közgyûlése, Doroszló, 1990. III. 31.
Doroszlón a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alakuló közgyûlésén 149 küldött vett részt és Herceg János akadémikus mint vendég, akit a Közgyûlés megválasztott a VMDK tiszteletbeli elnökének.
Az alakuló közgyûlés jegyzõkönyve
Dokumentumok:
1. Az alakuló közgyûlés résztvevõi
2. Az alakuló közgyûlés napirendje
3. Az alakuló közgyûlés munkatestületei
4. Az alakuló közgyûlés ügyrendi szabályzata
5. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetõsége
6. Határozat a VMDK megalakításáról - szerbül
7. A VMDK Alapszabálya - szerbül
8. Az alakuló közgyûléshez intézett táviratok
***
Az alakuló közgyûlés résztvevõi
1. Ágoston András
2. Beszédes István
3. Boldizsár János
4. Csorba Béla
5. Dudás Károly
6. Dr. Hódi Sándor
7. Kovács Frigyes
8. Papp Ferenc
9. Siflis Zoltán
10. Szekeres László
11. Tóth János
12. Vékás János
1. Adai körzet
13. Apró László
14. Árpási István
15. Csõke János
16. Dobrotka Ottó
17. Halász Oszkár
18. Hényel Csaba
19. Jasztrebinác János
20. Kovács Sándor
21. Rajda Cecília
22. Szabó István
23. Szûgyi Zoltán
24. Tóbiás József
25. Tóth Erika
26. Ürményi Erzsébet
2. Becsei körzet
27. Bíró Imre, Becse
28. Dóka Bovánovics Edit, Péterréve
29. Horváth Dezsõ, Péterréve
30. Kulcsár Bosnyák Mária Péterréve
31. Páll Sándor, Péterréve
32. Papp Zsuzsanna, Becse
33. Tóth Sándor, Péterréve
34. Varga Csaba, Becse
35. Varga Éva, Becse
36. Nagy Róbert
37. Pece Károly
3. Kanizsai körzet
38. Apró Ottó, Kanizsa
39. Balla Lajos, Oromhegyes
40. Csitári László, Kanizsa
41. Dencs Tibor, Martonos
42. Farkas László, Kanizsa
43. Hegedûs László, Kanizsa
44. Katkics Zoltán, Kanizsa
45. Törtei Károly, Tótfalu
4. Kulai körzet
46. Ágyas Attila, Kula
47. Baranyi Imre
48. Dulka Andor
49. Fekete János, Szivác
50. Kristály Klára, Szivác
51. Papp Róbert, Kula
52. Sáfrány Katalin, Titoverbász
53. Vanyúr Ferenc, Kula
54. Zelenka Ferenc, Kula
55. Kelemen Károly, Kula
56. Sára Zoltán, Kula
5. Szabadkai körzet
57. Forgó József, Csantavér
58. Gubás Ágota, Szabadka
59. Horváth László, Szabadka
60. Ispánovics István, Szabadka
61. Józsa Lajos, Szabadka
62. Kocsis Mihály, Szabadka
63. Kongó Tivadar, Szabadka
64. Kudlik Gábor, Szabadka
65. Matijevics István
66. Megyeri Pál, Szabadka
67. Dr. Rehák László
68. Sziveri Rezsõ, Szabadka
69. Dr. Szöllõsi Gyula
70. Dr. Tóth Lajos, Szabadka
6. Temerini körzet
71. Ádám István
72. Balogh Zsuzsanna
73. Guszton András
74. Móricz Károly
75. Pál János
76. Répási Zsuzsanna
77. Tóth Erzsébet
7. Topolyai körzet
78. Andróczki László, Topolya
79. Csubela Ferenc, Moravica
80. Januskó László, Gunaras
81. Dr. Nagy Sándor, Zentagunaras
82. Pajzer Béla, Topolya
83. Tölgyesi István, Topolya
84. Dr. Virág Gábor, Kishegyes
85. Horváth László, Kishegyes
86. Dr. Agyánszki János, Gunaras
87. Majoros Sándor, Moravica
88. Ágyas Sándor, Moravica
89. Szûcs Károly, Topolya
8. Újvidéki körzet
90. Béres Károly
91. Dr. Burány Béla
92. Csipak Ildikó
93. Dormán László
94. Erdõs Pál
95. Hornyik Miklós
96. Jakubec György
97. Komáromi József
98. Dr. Mészáros Sándor
99. Rajsli László
100. Dr. Ribár Béla
9. Zentai körzet
101. Bálint Antal
102. Fodor István
103. Gergely József
104. Hajnal Jenõ
105. Hajnal Zsuzsanna
106. Kovács Nemes Verona
107. Lévai Zoltán
108. Pertics Péter
109. Recskó Béla
110. Somorai Zsuzsanna
111. Széll Antal
112. Szloboda János
113. Kovács István
10. Zombori körzet
114. Bártol Béla
115. Horváth Odry Márta
116. Hózsa István
117. Kabók István
118. Kollarich Gábor
119. Makó József
120. Szakszinger Erzsébet
121. Mészáros István
122. Pusztai Lajos
123. Tallóssy Benjámin
124. Tallóssyné
125. Csernák Ferenc
11. Kikindai körzet
126. Berta Valéria, Kisorosz
127. Márton Zoltán, Magyarcsernye
128. Nagy Sándor
129. Cs. Simon István
130. Bognár Mihály, Törökbecse
131. Hódi Jenõ, Kisorosz
132. Bálint Margit, Tóba
133. Márton Ilona, Magyarcsernye
134. Soós Attila, Kisorosz
12. Pancsovai körzet
135. Simon József, Ürményháza
136. Szarvas László, Ürményháza
137. Szávin Georgije Tibor, Versec
138. Tóth Ferenc, Versec
139. Kis József, Versec
140. Husztik Mihály, Versec
141. Poros Julianna, Székelykeve
142. Balassa Julianna, Pancsova
143. Péter László, Székelykeve
13. Zrenjanini körzet
144. Ispánovics István
145. Miglinci Mihály
146. Pakai Endre
147. Tápai János
148. Visnyei Géza
149. Vörös József, Torda
Az Alakuló Közgyûlés napirendje
1. A munkaelnökség megválasztása
2. A munkabizottságok megválasztása
3. A Kezdeményezõ Bizottság beszámolója
4. A VMDK Alapszabályának megvitatása és elfogadása
5. A VMDK megalakításáról szóló határozat elfogadása
6. A VMDK Programcéljainak elfogadása
7. A VMDK szerveinek megválasztása.
Az alakuló közgyûlés munkatestületei
Munkaelnökség: Ispánovics István (elnök), dr. Hódi Sándor, Csorba Béla, Tallóssy Benjámin, Ágoston András.
Igazoló bizottság: Márton Zoltán, Miglinci Mihály, Kovács István.
Jelölõ bizottság: dr. Korhecz Tamás (elnök), dr. Ribár Béla, Szûgyi Zoltán.
Szavazatszedõ bizottság: Csubela Ferenc (elnök), Halász Oszkár, Hényel Csaba, Kovács Sándor, Rajda Cecília, Tóbiás József, Tóth Erika.
Az alakuló közgyûlés ügyrendi szabályzata
1. szakasz
Ezen ügyrendi szabályzat rendelkezik a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Alakuló Közgyûlése megtartásának feltételeirõl, az ülés lebonyolításának módjáról, a Közösség szerveinek megválasztásáról és az ülés más ügyrendi szabályairól.
2. szakasz
Az Alakuló Közgyûlést a Közösség Kezdeményezõ Bizottságának kijelölt tagja nyitja meg és javasolja az öt tagú munkaelnökség megválasztását.
A munkaelnökség elnökét és tagjait a Kezdeményezõ Bizottság és a Közgyûlésen részt vevõ alapító tagok javaslatára a Közgyûlés szótöbbséggel választja.
Megválasztását követõen a Közgyûlés vezetését a munkaelnökség veszi át.
3. szakasz
A Közgyûlést a Kezdeményezõ Bizottság hívja össze.
A Közgyûlés megtartásához legalább 101 olyan alapító tag jelenléte szükséges, akik aláírták a Kezdeményezõ Bizottság Programcéljait támogató Nyilatkozatot és hajlandók az Alapító Okmány aláírására.
A megjelent alapító tagok számát az igazoló bizottság állapítja meg, amelyrõl a Közgyûlésnek jelentést tesz.
4. szakasz
A Közgyûlés napirendjét a Kezdeményezõ Bizottság javaslatára a Közgyûlés határozza meg.
A napirend javaslatára a jelenlevõ alapító tagok közül bárki módosítási vagy kiegészítési javaslatot tehet, amelyrõl a Közgyûlés szótöbbséggel dönt.
5. szakasz
Az ülés szabályos lefolyásának érdekében a Közgyûlés a jelenlevõ alapító tagok javaslatára megválasztja a következõ bizottságokat:
- igazoló bizottság,
- jelölõ bizottság,
- szavazatszedõ bizottság.
A Közgyûlés minden bizottságba elnököt és bizonyos számú tagot választ.
A bizottságok jelentését a Közgyûlés fogadja el.
A jelölõ és a szavazatszedõ bizottság tagjai nem jelölhetõk a Közösség szerveibe.
6. szakasz
A jelölõ bizottság a Közgyûlés résztvevõinek, valamint mindazoknak a soraiból, akik aláírták a Kezdeményezõ Bizottság Programcéljait támogató Nyilatkozatot, javaslatot tesz a Közösség szerveibe választandók jelölésére.
A jelöltek jegyzékét a bizottság a Közgyûlés elé terjeszti megvitatásra.
A Közösség egyes szerveibe választandó jelöltek számát a Közgyûlés határozza meg.
A jelölõlistát a Közgyûlés szótöbbséggel véglegesíti.
7. szakasz
A választásokat a szavazatszedõ bizottság bonyolítja le.
A Közösség szerveinek megválasztása titkos szavazással, szavazólapon történik.
Többes jelölés esetén egyszerû, különben 2/3-os szavazattöbbség szükséges.
A szavazás eredményérõl a szavazatszedõ bizottság jelentést tesz a Közgyûlésnek.
8. szakasz
A Közgyûlésen az egyes napirendi pontok megvitatása az elfogadott sorrendben történik, kivéve ha a Közgyûlés indokolt esetben másként dönt.
A vita résztvevõi a jelentkezés sorrendjében kapnak szót és soronkívül csak az elhangzott vitával kapcsolatos rövid választ vagy megjegyzést engedélyezhet a munkaelnökség.
A felszólalások és viták tartamát, a munkaelnökség javaslatára, a Közgyûlés korlátozhatja.
9. szakasz
A Közgyûlés a megjelent alapító tagok szótöbbségével dönt.
A szavazás nyilvános, kivéve az ügyrendi szabályzatban és a Közösség Alapszabályában elõírt eseteket.
10. szakasz
Az ügyrendi szabályzat elfogadottnak tekintendõ, ha azt a jelenlevõ alapító tagok többsége elfogadta.
Elnökség:
Ágoston András elnök
Beszédes István
Boldizsár János
Csorba Béla
Dudás Károly
Dr. Hódi Sándor alelnök
Kovács Frigyes
Papp Ferenc
Siflis Zoltán
Szekeres László
Tóth János
Vékás János alelnök
Tanács:
Adai körzet:
Csõke János
Becsei körzet:
Horváth Dezsõ
Kanizsai körzet:
Hegedûs László
Kulai körzet:
Dulka Andor
Kristály Klára
Szabadkai körzet:
Dr. Horváth László
Dr. Tóth Lajos
Temerini körzet:
Tóth Erzsébet
Guszton András
Topolyai körzet:
Tölgyesi István
Dr. Virág Gábor
Újvidéki körzet:
Hornyik Miklós
Zentai körzet:
Bálint Antal
Somorai Zsuzsanna
Zombori körzet:
Hózsa István
Kabók István
Kikindai körzet:
Márton Zoltán
Pancsovai körzet:
Poros Julianna
Szarvas László
Zrenjanini körzet:
Miglinci Mihály
Tápai János
Felügyelõ Bizottság:
Tallóssy Benjámin
Apró László
Ágyas Attila
Gyuráki János
Dr. Páll Sándor
Határozat a VMDK megalakításáról
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alakuló közgyûlése 1990. március 31-én Doroszlón határozatot hozott a vajdasági magyarok demokratikus közösségének megalakításáról
1. A szervezet neve: Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.
2. A szervezet székhelye: Ada, Trg oslobodjenja 11.
3. A szervezet célja, hogy a demokratikus társadalomban a többi politikai szervezettel egyenrangúan és együttmûködve síkraszálljon az egyéni és kollektív emberi jogok, fõként a nemzeti egyenjogúság és a nemzeti önazonosság jogának érvényesítéséért; szorgalmazza az emberek, az eszmék, a kulturális meg civilizációs értékek szabad áramlását a népek között és tagjainak toleráns együttélését.
4. A szervezetet a politikai szervezetek nyilvántartásába való bejegyzés céljából Ágoston András jelenti be.
a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Alakuló Közgyûlése 1990. március 31-én Doroszlón meghozta a
VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOKRATIKUS KÖZÖSSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYÁT
1. szakasz
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (a továbbiakban: Közösség) a polgárok önkéntes társulásán alapuló politikai szervezet, amely a kisebbségi jogok alkotmányban és törvényekben meghatározott rendszerével összhangban feltárja, kifejezi és képviseli a vajdasági magyarok kollektív érdekeit.
2. szakasz
A Közösség célja, hogy a demokratikus társadalomban a többi politikai szervezettel egyenrangúan és együttmûködve síkraszálljon az egyéni és kollektív emberi jogok, fõként a nemzeti egyenjogúság és a nemzeti önazonosság jogának érvényesítéséért; szorgalmazza az emberek, az eszmék, a kulturális meg civilizációs értékek szabad áramlását a népek között, valamint állampolgáraik toleráns együttélését, különösen a következõ jogok megvalósítását:
- a választott hatósági szervekben való arányos részvétel és együttmûködés, valamint az igazgatási és igazságszolgáltatási szervekben való megfelelõ képviseltetés joga,
- az anyanyelv használatának joga a hatósági és igazságszolgáltatási szervekkel való érintkezésben és a közéletben általában,
- a kisebbségi intézmények, szervezetek, egyesületek és klubok megalakításának és mûködésének joga,
- a kisebbségi nyelvû nyilvános tájékoztatásra való jog,
- a kisebbségek nyelvén folytatott mûvészi alkotómunka ápolására és védelmére meg az etnográfiai értékek megõrzésére való jog,
- jog a kisebbségek helyzetével, valamint a nemzetek és a nemzeti kisebbségek viszonyával kapcsolatos tudományos kutatásokra,
- jog a gazdasági és társadalmi esélyegyenlõségre,
- jog a kisebbségi jellegû urbanisztikai egységek védelmére és az anyagi kultúra tárgyi emlékeinek megõrzésére való,
- jog az anyanyelvû általános és középfokú oktatásra, valamint a megfelelõ felsõoktatási forma biztosítására,
- jog az anyaország intézményeivel való szervezett kapcsolatokra, az ott nyújtott anyagi kedvezmények szabad használatára a tudomány és kultúra területén való egyéni képzés és továbbképzés céljából,
- jog a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek nemzetközi szervezeteinek munkájába való bekapcsolódásra.
3. szakasz
A Közösség céljait és feladatait az ebben az alapszabályban rögzített eljárásban határozathozatallal, állásfoglalással, a szerveiben történõ nézetegyeztetéssel, valamint a tagok közvetlen tevékenységével valósítja meg.
Céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében a Közösség együttmûködik más hazai és külföldi politikai szervezetekkel.
4. szakasz
A Közösség neve: VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOKRATIKUS KÖZÖSSÉGE - DEMOKRATSKA ZAJEDNICA VOJVOÐANSKIH MAÐARA.
A Közösség székhelye Ada, Trg oslobodjenja 11.
A Közösség a JSZSZK területén tevékenykedik.
A Közösség jogi személy.
A Közösséget az elnök képviseli.
Az elnököt távollétében az alelnökök helyettesítik abban a sorrendben, ahogy azt a Tanács elnöksége meghatározza.
A Tanács elnöksége más elnökségi tagokat is megbízhat a Közösség képviseletével.
A Közösség pecsétje a következõ szöveget tartalmazza: Demokratska zajednica vojvodjanskih Madjara Ada - Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Ada, a pecsét közepén a Közösség jelvényével.
A pecsétre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket az Elnökség hozza meg.
5. szakasz
A Közösség keretében helyi szervezetek alakulnak.
Helyi szervezetet a Tanács határozata alapján legkevesebb 100 tag alapíthat.
A helyi szervezet jogi személy.
A helyi szervezetre vonatkozó további rendelkezéseket a Közösség alapszabályával összhangban a helyi szervezet alapszabálya állapítja meg.
Amennyiben nincsenek meg a helyi szervezet megalakításának feltételei, az Elnökség döntése alapján tagozatok alakíthatók.
A tagozatnak elnöke van, aki megszervezi a tagozat tevékenységét és fenntartja a kapcsolatot a Közösséggel.
6. szakasz
A Közösségben való tagság szabad és önkéntes, politikai, nemzeti, vallási és faji hovatartozásra való tekintet nélkül.
A más politikai szervezetekben való tagság nem jelent akadályt a Közösségben való tagság szempontjából.
A társadalmi szervezetek és a polgárok egyesületei, valamint azok részei kollektív tagjai lehetnek a Közösségnek.
A kollektív tagok az ezen alapszabályban rögzített jogaikat küldötteik útján érvényesítik a Közösségben.
A tagság a belépési nyilatkozat aláírásával jön létre.
7. szakasz
A Közösség tagjának joga:
- hogy részt vegyen a Közösség minden tevékenységi formájában,
- hogy választhasson és választható legyen a Közösség választott szerveibe és munkatestületeibe,
- hogy közvetlenül vagy küldöttei által részt vegyen az álláspontok és vélemények kialakításában, valamint a határozathozatalban,
- hogy tájékozódjék a Közösség szerveinek munkájáról.
8. szakasz
A Közösség tagjának kötelessége:
- hogy gondot viseljen a Közösség tekintélyérõl,
- hogy tevékenységével hozzájáruljon a Közösség céljainak és feladatainak megvalósításához,
- hogy fizesse a tagsági díjat.
9. szakasz
A tagság megszûnik:
- kilépéssel,
- a nyilvántartásból való törléssel, ha a tag több mint egy évig nem fizet tagsági díjat,
- a Közösség megszûnésével.
A tagság megszûnésérõl a helyi szervezet elnöksége határoz.
10. szakasz
A tagsági díj összegét a Tanács határozza meg.
A tagsági díjat a helyi szervezetben, illetve a tagozatban gyûjtik be.
A tagsági díjnak a helyi szervezetek meg a Közösség közötti elosztásáról a Közösség Tanácsa dönt.
11. szakasz
A Közösség szervei a Közgyûlés, a Tanács és a Felügyelõ Bizottság.
A Közösség szervei tanácsadó és operatív jellegû bizottságokat és munkacsoportokat hozhatnak létre.
12. szakasz
A Közgyûlés a Közösség legfelsõbb szerve.
A Közgyûlést a helyi szervezetek illetve tagozatok küldöttei, valamint a Tanács és az Ellenõrzõ Bizottság tagjai alkotják.
A Közgyûlés küldötteinek számát a Tanács határozza meg.
A Közgyûlést a Tanács hívja össze és készíti elõ négyévenként legalább egyszer.
A Tanács köteles a Közgyûlést összehívni a helyi szervezetek és tagozatok 1/3-ának, vagy a tagság 1/10-ének követelésére is.
A Közgyûlés meghozza:
- a Közösség alapszabályát,
- a Közösség programját,
- a Közösség megszûnésérõl szóló határozatot.
A Közgyûlés választja:
- a Tanács tagjait,
- az Ellenõrzõ Bizottság tagjait,
- az elnököt és a két alelnököt.
A Közgyûlés megvitatja a Közösség tevékenységének legfontosabb kérdéseit.
A Közgyûlés fogadja el a Közösségnek a két Közgyûlés közötti idõszakban kifejtett tevékenységérõl szóló jelentést.
A Közgyûlés határozatképes, ha a munkájában részt vesz a küldötteknek, illetve a döntéshozatali joggal rendelkezõ tagoknak több mint a fele.
A Közgyûlés határozatait a döntéshozatali joggal rendelkezõ tagok és a küldöttek szavazattöbbségével hozza meg.
A Közgyûlés meghozza ügyrendi szabályzatát.
13. szakasz
A Tanács a Közösség legfelsõbb szerve a két közgyûlés közötti idõszakban.
A Tanácsnak 33 tagja van. Közülük 30-at a Közgyûlés választ négy éves megbizatásra, titkos szavazással.
Az elnök és a két alelnök tisztségénél fogva tagja a Tanácsnak.
A Tanács ülését az Elnökség hívja össze. Az Elnökség köteles összehívni a Tanács ülését a tanácstagok 1/4-ének követelésére.
A Tanács ülését munkaelnökség vezeti.
A Tanács:
- megválasztja soraiból az Elnökség tagjait, az elnökön és a két alelnökön kívül,
- elfogadja a Közösség, valamint a helyi szervezetek és tagozatok tevékenységérõl szóló évi jelentést,
- meghozza a Közösség pénzügyi tervét és elfogadja a pénzügykezelésrõl szóló jelentést,
- határoz a helyi szervezetek megalakításáról,
- határoz a tagsági díj összegérõl és annak felosztásáról,
- határoz a más politikai szervezetekkel való együttmûködésrõl,
- dönt a bizottságok és munkatestületek létrehozásáról,
- politikailag ellenõrzi az Elnökség tevékenységét,
- megerõsíti a Közösség megszüntetésére vonatkozó javaslatot.
A Tanács összehívhatja a helyi szervezet közgyûlését.
A Tanács elfogadja ügyrendi szabályzatát.
14. szakasz
Az Elnökség a Tanács végrehajtó szerve.
Az Elnökségnek 11 tagja van, akik közül nyolcat a Tanács választ saját soraiból négy évre. Az elnök és a két alelnök tisztségénél fogva tagja az Elnökségnek.
Az Elnökség a Tanács irányelvei és határozatai alapján mûködik és elõkészíti a döntéshozatalt a Tanács, illetve a Közgyûlés illetékességébe tartozó ügyekben.
Az Elnökség összehívhatja a helyi szervezet elnökségét.
15. szakasz
Az Ellenõrzõ Bizottság a Közösség és a helyi szervezetek pénzügykezelését ellenõrzi.
Az Ellenõrzõ Bizottság 5 tagját a Közgyûlés választja négyéves megbizatással.
Az Elllenõrzõ Bizottság saját soraiból megválasztja elnökét, aki irányítja a Bizottság munkáját.
16. szakasz
A Közösség szervei és azok tagjai munkájukért felelõsséggel tartoznak azoknak, akik megválasztották õket, és a Közösség tagságának.
A Közösség tisztségviselõje felmenthetõ tisztségébõl, ha megsérti az Alapszabály rendelkezéseit vagy a Közösség szerveinek álláspontjaival és határozataival ellentétesen lép fel a Közösség nevében.
17. szakasz
A Közösség tevékenységét tagsági díjból, dotációból, ajándékokból, legátusokból és más forrásokból pénzeli a törvénnyel összhangban.
A Közösség eszközeinek felhasználásáról a pénzügyi tervvel összhangban az Elnökség dönt.
Az Elnökség évente legalább egyszer jelentést tesz a Tanácsnak a pénzügyi terv megvalósításáról.
18. szakasz
A Közösség minden szervének munkája nyilvános.
A munka nyilvánosságát a tájékoztatási eszközök, a külön kiadványok, a nyilvános összejövetelek és más tájékoztatási formák biztosítják.
19. szakasz
A Közösség megszûnik mûködni:
- ha a tagok száma 100 alá csökken,
- ha betiltják.
A Közösség megszûnésére vonatkozó határozatot, nem számítva a betiltás esetét, a Közösség Közgyûlése hozza meg. Egyben rendelkezik a Közösség vagyonáról is.
20. szakasz
A Közösség alapító tagjai mindazok, akik 1990. március 31-ig aláírták a Kezdeményezõ Bizottság programcéljait támogató nyilatkozatot.
A Közösség megalakításáról szóló határozatot csak a szervezet bejegyzéséhez szükséges számú alapító tag írja alá.
21. szakasz
Az alakuló közgyûlés résztvevõi meghozzák:
- a Közösség megalakulásáról szóló döntést,
- a Közösség alapszabályát,
- a Közösség programcéljait.
Az alakuló közgyûlésnek megvannak mindazok a felhatalmazásai, amelyek a Közgyûlést ezen Alapszabály 12. szakaszának értelmében megilletik.
22. szakasz
Az Alapszabály meghozatalának napján lép életbe.
A munkaelnökség elnöke:
Ispánovics István s. k.
Az alakuló közgyûléshez intézett táviratok
Tabajdi Csaba miniszterhelyettes
"Kedves barátaim, a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkársága és a magam nevében fogadják jókívánságainkat a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alakuló közgyûlése alkalmából. Célkitûzéseik ismeretében meggyõzõdésem, hogy mûködésük serkentõleg hat majd a bácskai, bánáti és szerémségi magyarság azonosságtudatának vállalására, kisebbségi intézményeik újraélesztésére majd fejlesztésére. Abban is biztos vagyok, hogy a pluralizmus, a jogállamiság elõrehaladtával tevékenységük valóságos összekötõ kapcsot képezhet magyar anyanemzetük és a többségi szerb nemzet között. Nem könnyû munkájukhoz sok türelmet, erõt és álhatatosságot kíván Tabajdi Csaba miniszterhelyettes."
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége
"A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége megalakulása alkalmából gratulál és sok sikert kíván a Magyarok Világszövetsége Elnöksége."
Milan Nikoliæ, Szerbia Szociáldemokrata Szövetsége
"Dragi prijatelji želimo vam puno uspeha na osnivaèkoj skuptini Demokratske zajednice vojvodjanskih Madjara. Uvereni smo da æemo u buduæe saradjivati na dobrobit cele nae demokratske zajednice. S prijateljstvom u ime Socijaldemokratskog saveza Srbije Milan Nikoliæ."
Kaszás Károly, a Vajdasági Magyar Nyelvmûvelõ Egyesület elnöke
"Közösségünk megalakulása alkalmából jókívánságainkat küldjük, remélve, hogy maradéktalanul megvalósulnak óhajaink s elképzeléseink, egyúttal bízva abban, hogy anyanyelvünk ügye Közösségünk feladatvállalásaiban kiemelt szerepet kap. Külön üdvözlet Ágoston Andrásnak, a VMDK elsõ elnökének eredményes, kitartó szervezõmunkát kívánva. A Vajdasági Magyar Nyelvmûvelõ Egyesület nevében Kaszás Károly elnök."
