Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására

Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

	VMDOK	HUDOK	YUDOK		EBIB	HANG	EGYÉB
	B K É L S K	B K É L S K	B K É L S K		B S C P L	V H Y E Z	B K É L S K

Elektronikus Könyvtár

Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élõ magyarság önkormányzatának létrehozására. A VMDK Közgyûlésének dokumentuma, Szabadka, 1995. III. 11.

Az idevágó nemzetközi dokumentumokból, valamint a Szerb Köztársaság Alkotmányából kiindulva, mely szerint a Szerb Köztársaság a benne élõ polgárok demokratikus állama, amely a polgárok szuverenitásának elvén nyugszik,

figyelembe véve, hogy:

- a nemzeti kisebbségi önkormányzat nélkülözhetetlen feltétele a vajdasági magyar népcsoport identitása megõrzésének;

- a Kárpát-medencében ás a Balkáni térségben a kisebbségek megoldatlan helyzetének demokratikus rendezése biztonsági tényezõ;

- a politikai szubjektummá vált kisebbségek, demokratikus módszerekkel folytatott küzdelmük során, fontos tényezõivé váltak a térségben zajló demokratizálódási folyamatoknak;

szem elõtt tartva a nemzetközi közösség, különösen az Európai Unió és a Jugoszlávia-konferencia erõfeszítéseit, amelyeket a Jugoszlávia szétesésével és a területén alakuló új államok létrejöttével összefüggõ nyílt kérdések megoldása érdekében tett;

bízva abban, hogy a volt Jugoszlávia területén a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésekor a békefolyamat irányítói nem alkalmaznak kettõs mércéket, s ha kell, közvetítõkkel is segítik a demokratikus megegyezés létrejöttét;

feltételezve, hogy a Szerbiából és Crna Gorából álló Jugoszláv Köztársaság, a szerb és a crnagorai nép érdekeinek megfelelõen, tagja kíván lenni a demokratikus európai államok közösségének,

a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli, hogy a Szerb Köztársaságon belül, a Köztársaság szervei és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége közötti dialógus és a közös érdekeket kifejezõ megegyezés alapján, megalakítható a vajdasági magyarság közösségi identitása megõrzésének közjogi kerete, a hármas tagolású Magyar Autonómia, amely magában foglalja:

- a részleges, illetve a teljes politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális magyar helyi önkormányzatokat,

- a különleges státusú Magyar Autonóm Körzetet,

- valamint a személyi elvû kisebbségi önkormányzatot.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Közgyûlése 1995. március 11-én magáévá tette a Magyar Autonómia létrehozataláról szóló kezdeményezést, s azt a Szerb Köztársaság Népképviselõháza elé terjeszti elfogadásra.

MAGYAR AUTONÓMIA

A Magyar Autonómia modellje demokratikus kompromisszum, amely a népek önrendelkezése és az állam szuverenitásának a nemzetközi jogban meghirdetett elve közötti egyensúlyon alapul. Érvényesítése háttérbe szorítja mind a szeparatista, mind pedig a nemzetállamot abszolutizáló szélsõséges erõket. Felépítésében megmutatkozik a felismerés, hogy a kisebbségek politikai szubjektum volta a Kárpát-medencében és a Balkánon, de máshol is, olyan tény, amelyet nem lehet megkerülni. Másrészt, a Magyar Autonómia a kisebbségi törekvésekbõl adódó konfliktusokat az államon belül, az állami szuverenitás tiszteletben tartásával kívánja megoldani, elõsegítve ezzel a Szerbiában zajló demokratizálódási folyamatokat is.

Alapvetõen demokratikus modellrõl lévén szó, a Magyar Autonómia csak a piacgazdálkodás és a politikai pluralizmus feltételei között valósítható meg. Ezért a VMDK maga is részt vállal azokban a politikai folyamatokban, amelyek e feltételek létrehozatalára irányulnak.

A Magyar Autonómia szavatolja:

- a vajdasági magyarság politikai szubjektum voltának megjelenítését mind a szerb, mind pedig a nemzetközi színtéren;

- legitim magyar vezetõk megválasztásának lehetõségét;

- az autonómia intézményrendszerének mûködését a tömbmagyarság, illetve a szórvány- és a szigetmagyarság részérdekeinek, valamint a vajdasági magyarság egésze érdekeinek megfelelõen;

- a politikai pluralizmus érvényesítését.

A szerbiai társadalom következetes demokratizálódása, s így a Magyar Autonómia megvalósítása is, szükségessé teszik, hogy a Szerb Köztársaság Népképviselõháza becikkelyezze az erre a kérdéskörre vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, és a bennük foglalt jogszabályokat beépítse jogrendszerébe.

A VMDK a Magyar Autonómia modelljének kidolgozásakor figyelembe vette a helsinki Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet, valamint a madridi és a bécsi utóértekezlet záróokmányait, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet emberi szabadságjogokkal foglalkozó határozatait, a Párizsi Charta ajánlásait, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértõi bizottság állásfoglalásait, valamint a hágai Jugoszlávia-konferencia javaslatait, különösen a Badinter-bizottság állásfoglalásait, lord Carrington béketervét, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját.

Az említett szempontok és felsorolt dokumentumok alapján a Magyar Autonómiát a VMDK a következõkben határozza meg:

1. TERÜLETI AUTONÓMIÁK

A területi autonómia a földrajzilag és közigazgatásilag meghatározott területen belül érvényesülõ kisebbségi jogok összessége. E kisebbségi jogok megvalósítását a képviseleti testületek megfelelõ nemzeti összetétele szavatolja. A területi autonómia nem bontja meg az állam területét. Ellenkezõleg, erõsíti az állampolgár és az államterület kapcsolatát.

A területi autonómiák a helyi lakosság egészét szolgálják. A lakosság különbözõ nemzetiségû csoportjainak keretet adnak érdekeik összehangolásához és érvényesítéséhez. A Magyar Autonómia modelljében a területi autonómia célja, hogy a lakosság összetételének megfelelõen biztosítsa a magyar népesség arányos részvételét és érdekeinek érvényesítését a képviseleti szervekben, a közigazgatásban, a közbiztonság szerveiben és az igazságszolgáltatásban.

a Magyar Autonómia területén élõ polgárok különbözõ nemzetiségû csoportjai politikai és anyagi érdekeiket az arányos részvétel útján juttathatják kifejezésre, különösen a nyelvhasználat, a területrendezés, a területigazgatási beosztás, a közszolgáltatások, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során.

A VMDK a területi autonómiákat a szerbiai alkotmányos rendszer demokratikus fejlõdésének reményében, a lord Carrington béketervében leírt különleges státusú községek mintájára, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának meghagyásai alapján kívánja felépíteni.

A területi autonómiák tevékenységének felügyelete az alkotmányban vagy törvényben elõírt eljárásban és keretekben valósul meg.

Ennek értelmében az országos hatáskörû igazgatási szervek jogosítványokat adnak át a helyi autonómia szerveinek.

A magasabb szintû igazgatási szervek a helyi szervek fölött csak azon feladatok tekintetében gyakorolhatnak igazgatási felügyeletet, amelyek végrehajtására a helyi hatóságok tõlük kaptak megbízatást.

A területi autonómiák törvényben lehetõvé tett saját pénzforrásokra jogosultak, és abból eredõ javaikat hatáskörük gyakorlása során szabadon használhatják fel.

A területi autonómiák szükség esetén állami vagy más pénzforrásokból származó támogatásban részesülhetnek.

A területi autonómiák közös céljaik megvalósítása érdekében együttmûködésre törekednek.

A területi autonómiák kapcsolatokat létesíthetnek és együttmûködhetnek más államok helyi önkormányzataival.

1. 1. Községi autonómiák

A községi autonómia a területi autonómia alapja. Mivel a Szerb Köztársaságban a községek több településbõl állnak, a községi autonómiákra vonatkozó megállapítások a községeket alkotó településekre (helyi közösségekre) is vonatkoznak.

Az állam a községekben a kisebbségek számára részleges vagy teljes politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális autonómiát szavatol.

1. 1. 1. Részleges politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális autonómia

1. 1. 1. 1. A nem magyar többségû községekben, ahol legalább öt százalék a magyar lakosság aránya, vagy ahol ennél kevesebb, de a helyi magyar lakosság igényli, a képviseleti testület:

- a törvényben meghatározott módon gondoskodik a hivatali nyelvhasználatban és a középületek felirataiban a kétnyelvûségrõl, a közösségi rendezvényeken és a középületeken pedig a magyar zászló és a többi nemzeti szimbólum használatáról, továbbá biztosítja a magyar zászló és egyéb nemzeti szimbólumok használatának szabadságát a köz- és magánépületeken, a községi, egyesületi és magánrendezvényeken egyaránt;

- törekszik arra, hogy a községi közigazgatásban, a községi szintû igazságszolgáltatási szervekben, valamint a községi képviselõ-testület által alapított vállalatokban, intézményekben, a választott és kinevezett vezetõk, valamint a közbiztonsági szervek nemzeti összetétele minden szinten megfeleljen a lakosság nemzeti összetételének;

- anyagilag és erkölcsileg támogatja a községi magyar oktatási és mûvelõdési intézményeket, valamint tájékoztatási eszközöket;

1. 1. 1. 2. A szórványban levõ magyar többségû településeken (helyi közösségekben), a képviseleti testület:

- a törvényben meghatározott módon állami segítséggel gondoskodik a kétnyelvûségrõl a hivatalokban, a középületek, az utca- és helységnévtáblák feliratozásában, továbbá biztosítja a magyar zászló és egyéb nemzeti szimbólumok használatának szabadságát a köz- és magánépületeken, a községi, egyesületi és magánrendezvényeken;

- anyagilag támogatja a községi magyar oktatási és mûvelõdési intézményeket, valamint tájékoztatási eszközöket;

- a személyi elvû kisebbségi önkormányzattal együttmûködve kíséri a nemzeti identitás megõrzése szempontjából fontos intézmények mûködését és javaslatokat tesz a jelentkezõ problémák megoldására.

1. 1. 2. Teljes politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális autonómia

A magyar többségû községekben teljes politikai-igazgatási és nyelvi-kulturális autonómia alakul. A községi képviselõtestület az államban érvényes önkormányzati választási törvények alapján jön létre.

A magyar többségû községek képviseleti testülete:

- állami segítséggel gondoskodik a nyelvi egyenjogúságról a hivatalokban, a tanügyben, valamint a középületek, az utca- és helységnévtáblák feliratozásában, továbbá biztosítja a magyar zászló és egyéb nemzeti szimbólumok használatának szabadságát a köz- és magánépületeken, a községi, egyesületi és magánrendezvényeken;

- vállalja, hogy a helyi többségi nyelv ismeretének megkövetelésén kívül semmi származásbeli vagy kisebbséghez tartozási követelményt a tisztviselõi karral szemben nem támaszt;

- törekszik arra, hogy a községi közigazgatásban, a községi szintû igazságszolgáltatási és közbiztonsági szervekben, valamint a községi képviselõtestület által alapított vállalatokban és intézményekben a választott és kinevezett személyek nemzeti összetétele megfeleljen a község nemzeti összetételének;

- a kommunális, területrendezési és más községi szintû tevékenységek esetében, a törvénnyel összhangban, érvényesítí a helyi lakosság alapvetõ érdekeit;

- anyagilag támogatja a községi oktatási, mûvelõdési intézményeket és tájékoztatási eszközöket;

- a személyi elvû kisebbségi önkormányzat szerveivel együttmûködve kíséri a nemzeti identitás megõrzése szempontjából fontos tevékenységek és intézmények mûködését és javaslatokat tesz a jelentkezõ problémák megoldására;

- dönt a Magyar Autonóm Körzethez való csatlakozásról.

1. 2. A Magyar Autonóm Körzet

A Szerb Köztársaságban a magyar többségû - különleges státusú - községek, a magyar népcsoport nemzeti identitásának hatékonyabb megõrzése céljából, létrehozzák a Magyar Autonóm Körzetet.

A Magyar Autonóm Körzet közigazgatási körzetként beépül a Szerb Köztársaság közigazgatási rendszerébe. Önkormányzati hatáskörét és szervezeti felépítését a személyi elvû kisebbségi önkormányzat legfelsõbb szervének a Vajdasági Magyarok Gyûlésének Politikai Tanácsa és a Szerb Köztársaság Kormányának Megállapodása alapján a Szerb Népképviselõház törvénnyel jelöli ki.

A Megállapodás kitér:

- a közoktatásügyre,

- a mûvelõdésre,

- a tájékoztatásra,

- a vallásügyre

- a gazdasági és szociális ügyek igazgatásának körére,

- az egészségügyre,

- az igazságszolgáltatásra és közbiztonságra,

- a mûemlékvédelemre,

- a környezetvédelemre,

- az önkormányzat költségeire és a költségek fedezetének megállapítására,

- azokra a helyi igazgatási ügyekre, amelyek az autonómiára vonatkozó törvények és más jogszabályok szerint az önkormányzat hatáskörébe tartoznak.

A csatlakozásról a községi képviselõ-testületek döntenek. Ha a községi képviselõtestület nem foglal állást a kérdésben, vagy a polgárok elégedetlenek a döntésével, 100 polgár javaslatot tehet a népszavazás kiírására, 1.000 polgár aláírása pedig kötelez erre.

A Magyar Autonóm Körzet létrehozatalának folyamatában, a körzethatár mentén, a különbözõ községekhez tartozó települések - a helyi lakosság népszavazáson kinyilvánított érdekeinek megfelelõen - csatlakozhatnak a Magyar Autonóm Körzethez tartozó valamely községhez. Az erre vonatkozó népszavazást a település 100 szavazópolgára kezdeményezheti, ezer szavazópolgár vagy a szavazópolgárok 20 százalékának aláírása pedig kötelez a népszavazás kiírására.

A Magyar Autonóm Körzet székhelye Szabadka.

A Magyar Autonóm Körzet önkormányzati hatásköre kiterjed mindazokra az ügyekre és az igazgatás mindazon formáira, amelyek a terület és nép sajátos viszonyainál fogva különleges igazgatási formákat tesznek szükségessé.

A Magyar Autonóm Körzet területén egyenjogúak azok a nyelvek melyeket a csatlakozó községek alapszabálya egyenjogúnak nevez meg.

A Magyar Autonóm Körzet zászlója három színû: piros-fehér-zöld. A zászlót és más nemzeti szimbólumokat az alkotmánnyal és törvénnyel összhangban használják.

2. SZEMÉLYI ELVÛ KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

(perszonális autonómia)

2. 1. Alapelvek

2. 1. 1. Az etnikai kisebbségek és népcsoportok a társadalom politikai és kulturális pluralizmusának lényeges összetevõi. Minden kisebbségnek és népcsoportnak sérthetetlen és elidegeníthetetlen joga önazonosságának védelme és nemzeti szimbólumainak használata.

2. 1. 2. Az etnikai kisebbségek és népcsoportok részesei a nép hatalmának, és hazájukban államalkotó tényezõk. A kisebbségi jogok kiterjednek a nemzeti alapon történõ szervezkedés szabadságára, a területi autonómiákra, valamint a személyi elvû kisebbségi önkormányzatra.

2. 1. 3. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat és annak szervei illetékességüket tekintve közvetlenül szolgálják a vajdasági magyarság önazonosságának megõrzését. Az itt folyó döntéshozatalban csak a magyarok által megválasztott képviselõk vesznek részt, s ezért közvetlenül felelõsek a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.

2. 1. 4. Az állam részvételét az autonómia intézményeinek pénzellátásában a kisebbségeknek az általános gazdasági folyamatokban való részvállalása indokolja.

2. 1. 5. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat pénzellátását az állam közvetlenül a költségvetésbõl és más forrásjövedelmek átengedésével fedezi. Az egykor a magyar egyesületek és szervezetek tulajdonát képezõ, idõközben államosított oktatási, mûvelõdési és tájékoztatási intézmények a személyi elvû kisebbségi önkormányzat megalakulásakor annak tulajdonába mennek át.

Azokat az ingatlanokat, amelyek a reprivatizáció folytán polgári és egyesületi tulajdonba kerülnek, s a kisebbségi oktatás, mûvelõdés és tájékoztatás ügyét szolgálják, az autonómia, a tulajdonos beleegyezésével, kezelésbe veheti.

Ahol nem lehetséges az egykori helyzet természetbeni helyreállítása, az állam méltányosan kártalanítja a létrejött személyi elvû kisebbségi önkormányzatot, szavatolva a lehetõséget új, mûködõképes, s a célnak megfelelõ intézmények létrehozatalára.

2. 1. 6. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben, különösképp az oktatás, a mûvelõdés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén, azaz minden olyan feladat ellátására, amelyek a rendelkezésre álló jogok védelméhez szükségesek, a Magyar Autonómia szerveinek az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban jogszabályalkotási joga van, s hatáskörében önállóan tevékenykedik.

2. 1. 7. A Perszonális Autonómia szerveit a vajdasági magyarok választási névjegyzékére felkerült személyek hozzák létre.

A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az, aki:

- magyarnak vallja magát,

- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, vagy nem magyarként nyilatkozik, de õ, vagy kiskorú gyermekei használják a személyi elvû kisebbségi önkormányzat intézményeit,

- nem nyilatkozik vagy nem magyarként nyilatkozik nemzetiségérõl és sem õ, sem kiskorú gyermekei nem használják a személyi elvû kisebbségi önkormányzat intézményeit, de évente bizonyos összeggel segíti az autonómia mûködését.

A személyi elvû kisebbségi önkormányzat választott vezetõ szerve a vajdasági magyarok választói névjegyzékére felvehet olyan személyeket is, akik nem tartoznak a magyar nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, de neveltetésük, vallásuk, kulturális érdeklõdésük alapján, vagy egyéb meggondolásból, részt kívánnak venni a magyar önkormányzat munkájában és anyagi alapjának biztosításában.

2. 1. 8. A költségvetésbõl származó céleszközök felhasználására a személyi elvû kisebbségi önkormányzat választott vezetõ szerve pályázatot ír ki. A céleszközök rendeltetésszerû felhasználásának törvényességi felügyeletét az eszközök folyósítójának illetékes szerve látja el.

2. 1. 9. Az önkormányzat saját belátása szerint részt vehet olyan gazdasági vállalkozásban, amely hozzájárul anyagi helyzetének javításához, továbbá hitelt vehet föl és kötvényt bocsáthat ki.

2. 1. 10. A Vajdasági Magyarok Személyi Elvû Kisebbségi Önkormányzatának Alapszabályát a Vajdasági Magyarok Gyûlése hozza meg, s az a Szerb Népképviselõház ellenjegyzése után lép életbe.

2. 1. 11. A személyi elvû kisebbségi önkormányzathoz tartoznak mindazon intézmények és szervezetek, amelyeket az önkormányzat alapít, vagy amelyek állami illetve társadalmi tulajdonból kerülnek át az önkormányzathoz.

A személyi elvû kisebbségi önkormányzathoz csatlakozhatnak azok a jogi személyek is, amelyek kinyilvánítják eziránti óhajukat és kérik a nyilvántartásba való felvételüket.

2. 2. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat célja

A személyi elvû kisebbségi önkormányzat célja, hogy:

a) feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság alapérdekeit;

b) a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, közös megegyezéssel szavatolja:

- a vajdasági magyarság nemzeti, etnikai és nyelvi önazonosságának megõrzését, oktatási, mûvelõdési, tájékoztatási, nyelvhasználati és más közösségi jogainak érvényesítését és védelmét;

- a vajdasági magyarság történelmi hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolását, értékeinek gyarapítását.

2. 3. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szervei és hatásköre

A személyi elvû kisebbségi önkormányzat legfelsõbb szerve a Vajdasági Magyarok Gyûlése. Két tanácsa van: a Perszonális Autonómia Tanácsa és a Politikai Tanács.

A Vajdasági Magyarok Gyûlésének végrehajtó szerve az Ügyintézõ Bizottmány.

A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szerveinek hatásköre:

2. 3. 1. A Vajdasági Magyarok Gyûlése:

- meghozza a Vajdasági Magyarok Személyi Elvû Kisebbségi Önkormányzatának Alapszabályát;

- elfogadja a személyi elvû kisebbségi önkormányzat munkájáról szóló évi jelentést, amelyet a Perszonális Autonómia Tanácsa terjeszt elõ;

- elfogadja a vajdasági magyarság helyzetérõl szóló évi jelentést, amelyet a Politikai Tanács terjeszt elõ;

- elfogadja a személyi elvû kisebbségi önkormányzat költségvetését;

- törvénytervezeteket terjeszt Szerbia Népképviselõháza elé az oktatás, a mûvelõdés és a tájékoztatás területérõl;

- elfogadja a magyar nyelv- és íráshasználat joga érvényesítésének programját;

- meghatározza az állami szervekkel, az anyaországgal, valamint a nemzetközi politikai élet résztvevõivel kialakítandó viszony és együttmûködés alapjait;

- titkos szavazással megválasztja a Vajdasági Magyarok Gyûlésének elnökét és alelnökét, valamint az Ügyintézõ Bizottmányt;

- dönt az Ügyintézõ Bizottmány elnökének és tagjainak visszahívásáról;

- megválasztja a Vajdasági Magyarok Gyûlésének munkatestületeit;

- meghozza a Vajdasági Magyarok Gyûlésének ügyrendjét;

- hatáskörén belül egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz.

2. 3. 2. A Perszonális Autonómia Tanácsa:

- az Ügyintézõ Bizottmány elõterjesztésében véglegesíti a személyi elvû kisebbségi önkormányzat tevékenységérõl szóló évi jelentés javaslatát, amelyet a Vajdasági Magyarok Gyûlésének nyújt be elfogadásra;

- elfogadja az oktatással, mûvelõdéssel és a tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi tervet;

- elfogadja az oktatás, mûvelõdés és tájékoztatás pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó középtávú tervet, valamint az elosztás mércéit;

- elfogadja a területi autonómiák szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és szabályozza az együttmûködés és kapcsolattartás rendjét;

- jogszabálytervezeteket terjeszt be a Szerb Köztársaság Kormányának;

- véleményezi az Ügyintézõ Bizottmány által a Vajdasági Magyarok Gyûlésének beterjesztett törvénytervezeteket;

- titkos szavazással megválasztja elnökét, alelnökét és munkatestületeit;

- titkos szavazással, listás választás útján, megválasztja a Politikai Tanács tagjait;

- dönt a Politikai Tanács tagjainak visszahívásáról;

- kinevezi a személyi elvû kisebbségi önkormányzat választás alá nem esõ tisztségviselõit;

- meghozza a Tanács ügyrendjét;

- határoz a Tanács szakszolgálatainak felállításáról, s azok szervezeti felépítésérõl;

- ellenjegyzi a személyi elvû kisebbségi önkormányzathoz tartozó intézmények, egyesületek és vállalatok alapszabályának a Tanács hatáskörét érintõ részeit;

- egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz a saját hatáskörén belül.

2. 3. 3. A Politikai Tanács:

- feltárja, kifejezi és a Szerb Köztársaság illetékes szervei elõtt meg a nemzetközi politikai színtéren képviseli a vajdasági magyarság alapvetõ politikai érdekeit;

- elõkészíti a Vajdasági Magyarok Gyûlésének a vajdasági magyarság helyzetérõl szóló évi beszámolót;

- a Szerb Köztársaság kormányával megállapodást köt a Magyar Autonóm Körzet hatáskörérõl és szervezeti felépítésérõl;

- állásfoglalásokat alakít ki és képvisel a vajdasági magyarság politikai törekvéseinek megfelelõen;

- hatáskörével összhangban koordinálja a tartományi, köztársasági és szövetségi képviselõk tevékenységét;

- titkos szavazással megválasztja a Tanács elnökét és alelnökét;

- munkacsoportot jelöl ki, amely a Szerb Köztársaság Kormányának képviselõivel tárgyalásokat folytat az évi megállapodás ügyében, a személyi elvû önkormányzat mûködésének anyagi és politikai feltételeirõl;

- elfogadja és az illetékes állami szervvel megköti a személyi elvû kisebbségi önkormányzat mûködésének politikai és anyagi feltételeire vonatkozó évi megállapodást;

- meghozza a Tanács ügyrendi szabályzatát.

2. 3. 4. Az Ügyintézõ Bizottmány:

- gondoskodik a személyi elvû kisebbségi önkormányzat tevékenységét érintõ törvények és más általános érvényû jogszabályok, valamint a Vajdasági Magyarok Gyûlése és a Perszonális Autonómia Tanácsa által hozott elõírások és határozatok végrehajtásáról;

- elõkészíti és elõterjeszti a Perszonális Autonómia Tanácsának a személyi elvû kisebbségi önkormányzat tevékenységérõl szóló évi jelentés javaslatát;

- gondoskodik az oktatással, mûvelõdéssel és tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi terv megvalósításáról;

- gondoskodik az oktatás, mûvelõdés és tájékoztatás pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó évi és középlejáratú tervek, valamint az elosztás mércéinek elõkészítésérõl;

- kidolgozza a területi autonómiák szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és az együttmûködés meg a kapcsolattartás rendjérõl szóló határozat tervezetét;

- kapcsolatot tart a Szerb Köztársaság illetékes minisztériumi szerveivel a személyi elvû kisebbségi önkormányzat mûködésének politikai és anyagi feltételeirõl szóló évi megállapodás gyakorlati megvalósítása érdekében;

- hatáskörével összhangban törvény- és jogszabálytervezeteket készít elõ a Vajdasági Magyarok Gyûlésének és a Perszonális Autonómia Tanácsának;

- nyilvántartásba veszi a személyi elvû kisebbségi önkormányzat keretében mûködõ személyeket, vállalkozásokat, vállalatokat, intézményeket, szervezeteket, egyesületeket;

- hatáskörével összhangban kinevezéseket eszközöl;

- meghozza a Bizottmány ügyrendjét;

- ellenjegyzésre begyûjti és véleményezi a személyi elvû kisebbségi önkormányzathoz tartozó intézmények, egyesületek és vállalatok alapszabályának a Tanács hatáskörét érintõ részeit;

- általános felügyeletet gyakorol a személyi elvû kisebbségi önkormányzatokhoz tartozó oktatási, mûvelõdési és tájékoztatási intézmények mûködésében;

- figyelemmel kíséri a nyelvhasználati gyakorlatot és javaslatokat tesz a nyelvi egyenjogúság elõbbrevitelére;

- egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz;

- dönt a Bizottmány szakszolgálatainak felállításáról és azok szervezeti felépítésérõl.

2. 4. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szerveinek létrehozatala

A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szervei létrehozatalának sorrendje a következõ:

2. 4. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsának megalakulása:

2. 4. 1. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsa 51 tagjának megválasztása általános, egyenlõ, közvetlen és titkos szavazással történik. A szavazáson - amely a helyhatósági választások idõpontjában történik -, azok vehetnek részt, akik felkerültek a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.

2. 4. 1. 2. Jelölt lehet minden olyan polgár, aki rajta van a vajdasági magyarok választói névjegyzékén.

2. 4. 1. 3. A jelöléseket a bejegyzett politikai pártok és a vajdasági magyarok választói névjegyzékén szereplõ polgárok csoportjai végzik.

2. 4. 1. 4. A választásokat követõ 15 napon belül a Perszonális Autonómia Tanácsa megtartja alakuló ülését.

2. 4. 2. A Politikai Tanács megalakulása:

2. 4. 2. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsa, a megalakulását követõ 15 napon belül, külön ülésen, listás választásokon, titkos szavazással megválasztja a 21 tagú Politikai Tanácsot.

2. 4. 2. 2. Jelölt lehet minden polgár, aki rajta van a vajdasági magyarok választói névjegyzékén és a jelölés idõpontjában tagja valamelyik általános választásokon megválasztott képviseleti testületnek, de nem tagja a Perszonális Autonómia Tanácsának.

2. 4. 2. 3. A jelöléseket a bejegyzett politikai pártok és a vajdasági magyarok választói névjegyzékében szereplõ polgárok csoportjai végzik.

2. 4. 2. 4. A választásokat követõ 15 napon belül a Politikai Tanács megtartja alakuló ülését.

2. 4. 3. A Vajdasági Magyarok Gyûlésének megalakulása:

2. 4. 3. 1. A Politikai Tanács megalakulását követõ 15 napon belül a Perszonális Autonómia Tanácsa és a Politikai Tanács tagjainak részvételével a Vajdasági Magyarok Gyûlése megtartja alakuló ülését.

2. 4. 3. 2. Az alakuló ülésen a Vajdasági Magyarok Gyûlése elfogadja ügyrendjét, megválasztja elnökét, alelnökét és munkatestületeit.

2. 4. 3. 3. A Vajdasági Magyarok Gyûlése megalakulása után öttagú jelölõ bizottságot választ, amely lehetõleg még az alakuló ülésen javaslatot tesz az Ügyintézõ Bizottmány elnökének és tagjainak megválasztására.

2. 4. 3. 4. A Vajdasági Magyarok Gyûlése listás választás útján titkos szavazással megválasztja a 11 tagú Ügyintézõ Bizottmányt.

2. 4. 4. Az Ügyintézõ Bizottmány megalakulása:

2. 4. 4. 1. Az Ügyintézõ Bizottmány megválasztása után alakuló ülést tart.

2. 4. 4. 2. Az alakuló ülésen a Bizottmány elfogadja a testület ügyrendjét.

2. 4. 4. 3. A Bizottmány titkos szavazással megválasztja alelnökét.

2. 4. 4. 4. A megalakulást követõ elsõ ülésen a Bizottmány meghatározza tagjainak munkaterületét.

2. 5. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szerveinek mûködése

2. 5. 1. A személyi elvû kisebbségi önkormányzat szervei a Vajdasági Magyarok Személyi Elvû Kisebbségi Önkormányzata Alapszabályának megfelelõen mûködnek.

2. 5. 2. Az Alapszabály megjeleníti a vajdasági magyarság politikai szubjektum voltát, s meghatározza a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel folytatott állandó dialógus és együttmûködés konkrét formáit.

Szabadka, 1995. március 11.

A VMDK Közgyûlése