TARTALOMJEGYZÉK:
A platánfa csipkéspoloskáról
Madarásztábor
Rovarásztábor
A Kertészeti és Élelmiszeripari
Egyetemen 1998. májusában kezdtem el foglalkozni
a Corythuca ciliata (platán csipkéspoloska)
életmódjával diplomamunka keretében.
A dolgozat címe : A platánfa csipkéspoloska
térbeli és idõbeli eloszlásdinamikája.
A cél az volt, hogy megismerjük a faj vándorlását
tavasztól õszig egy fán belül. Két vegetációs
idõszakban figyeltem az állatokat, és hetenként
rögzítettem 150-200 levélállapotot
a csipkéspoloska szempontjából. A két
év alatt rengeteg adat összegyûlt, ezek feldolgozása
még folyamatban van.
Corythuca
ciliata, Say, 1832.
Tingidae, Heteroptera Kizárólagos tápnövényei a platánfajok, amelyeken a mai napig súlyos károkat okoz. Õshazája Észak- és Közép-Amerika, innen került Európába, ahol 1964-ben Észak Olszországban, Paduaban írták le elõször. Hazánkban 1976-ban, a somogyi Zákányban találta meg elõször Jasinka és Bozsits. 1985-ben Benedek Pál még arról számol be, hogy bár a C. ciliata már megtalálható mindenütt az országban, de védekezni ellene csak délen lenne szükséges. Amikor 1989-ben Vásárhelyi és Hufnágel vizsgálta a fajt, már az ország egész területén súlyos károkat okozott. Nálunk a faj életmódjával Jasinka és Bozsits foglalkozott elõször, és megállapították, hogy évente 2 nemzedéke van, az imágó telel a kéreg alatt, majd tavasszal, amikor a léghõmérséklet 8C fok fölé emelkedik, rövid érési táplálkozás után párzanak. Az elsõ tojásrakás májusban, a második július végén- augusztus elején történik. Számomra a platánfa csipkéspoloska két szempontból érdekes. Egyrészt városi kártevõ, és közterületen a védelem a vegyszerhasználat miatt nem megoldott. Másrészt ökológiai szempontból, hiszen egy monofág faj, idegenhonos tápnövénnyel, és ragadozóktól szinte teljesen mentes, tehát igen könnyen tanulmányozható. |
A vizsgálatok helyszíne, Budapest, Germanus Gyula park |
Kártétel júliusban |
Kártétel augusztusban |
Fiatal lárvák csoportosulnak a levélen |
Imágók és idõsebb lárvák |
Levedlett lárvabõrök a levélerek mentén |
A természetvédelem
nagy harcosai a madarászok. Kezdõ és fanatikus természetvédõknek
egyaránt ajánlom, hogy keresse fel a lakhelyéhez legközelebb
esõ madarásztábort, mert ott biztosan nagyon sok érdekességet
láthat, tapasztalhat. Ha a lelkesedés mellé
segítõkészség is társul, hasznos munkaerõvé
válhat. Én elsõ tapasztalataimat Fenékpusztán,
a Balaton dél-nyugati csücskénél szereztem. Felejthetetlen
nyaralások, téli táborok...
Ezeket a képeket egy
téli tábor alkalmával készítettük
:
Szálláshelyünk az Ormándy-kastély volt, Zalakomártól nem messze (rég gyermeküdülõ volt, ma idõsek otthona) |
A kastély parkja gyönyörû, egy szép tó is található itt kicsinyke híddal. |
Ezen a képen egy égerláp látható télen. Téli táborozásunk egyik fõ feladata volt, hogy felmérjük a helyi réti sas populációt. A lombtalan fákon ugyanis viszonylag könnyû a réti sas fészkét felfedezni, aminek számából és állapotából következõ évi állományra kõvetkeztethetünk. |
A
kastély parkjában is felmértük a madárállományt.
Két madarászhálót helyeztünk el a bokrok
között, a hálóba röpülõ madarakat
pedig meggyûrûztük. Minden gyûrûs madárról
nyilvántartást vezetnek. Az adatokat minden évben
elemzik, ami a madarak életérõl sok új információval
szolgáhat.
Ezen a kápen egy barátcinke látható. |
Õ egy szajkó vagy mátyásmadár. Nevét onnan kapta, hogy "Mátyás"-t kiabál. Csõre igen erõteljes, így a hálóból való kiszedéséhez szakértelem és kesztyû szükséges. |
Õ pedig egy vörösbegy.
Az áttelelõ vörösbegyek néha különös módon alkalmazkodnak az emberhez. Az Ormándy-kastélyba például rendszeresen bejárt egy, leült az idõsekkel tévét nézni, énekelt, "beszélgetett" a folyosókon, lejárt a konyhába torkoskodni. Egyszer majdnem az életébe került a torkosság, mert belepottyant a teáskannába, de szerencséjére gyorsan akadt egy életmentõ öreg néne. |
A KÉE Rovartani tanszéke minden évben, július
utolsó hetében rovarásztábort szervez.
A helyszín minden évben más és más,
de a kötetlenség és a jó hangulat állandó.
Az utóbbi években a Bakonyban, a Zemplénben és
idén Erdélyben jártunk. Sajnos nem volt nálam
csak egy primitív fényképezõgép, úgyhogy
nem tudok szép képeket mutatni rovarokról. Kárpótlásul
van egy rejtvényem :
MILYEN ÁLLAT EZ?
|
Segítségül annyit elárulok,
hogy a Bakonyban fényképeztem és kizárólag
ezen a kutyatejen fordult elõ, de ezen igen nagy tömegben.
Megfejtés az Oszi_Bri@galamb.net
címre küldhetõ.
VISSZA A KEZDÕLAPRA |
MAGAMRÓL |
UTAZÁSOK |
ÉRDEKES WEB-HELYEK |