Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!
     Chaldeus Simon: A zsidó világszövetség veszedelme az emberiségre 3. rész


A zsidó világszövetség képe és az eljövendő világ rendje.

A zsidó világszövetség keletkezése és fejlődéséről a 76-ik oldalon egy tájékoztató áttekintést" adtunk, mely szerint Jeruzsálem pusztulása és a zsidók szétszóródása után a világ gócpontjaiban gyülekezett zsidóság legelső dolga volt a gócpontok közli kapcsolatot és összeköttetést megkeresni. Ezt a papi nemzetség vándorlásai és üzleti útjaik következtében az idők folyamán meg is találták és helyreállították annyira, hogy hosszú századok alatt ők voltak az országok közvetítői és az akkor ismert világ hírvivői. Csodákat lehetne felsorolni arról, hogy milyen gyorsan és talányszerűen szereztek a zsidók tudomást a magán- vagy világeseményekről, amely előnyöket üzleteiknél érvényesítve, nekik hasznot és bizonyos befolyást biztosított. A zsidó törvények vallásos megtartásával az "arany" mindinkább a kezeikbe gyűlt össze. Hatalom és tekintély nélkül ugyan, de sok századon át mégis jólétben éltek. Az "arany" birtokában azonban újraéledt a zsidó önérzet és hatalmi vágy is. A bibliába és a talmudba is belecsempészett, a próféták és a papi nemzetség által pedig hagyomány útján is állandóan fenntartott és megszakítás nélkül hirdetett "választott nép", "ígéret" és "fejedelmi gyermekek" fogalma kezdett újból fellángolni. Szétszóródásában szerencsétlennek, elnyomottnak, jogfosztottnak és üldözött fajnak érezni, habár tudták, hogy Mózes és a Talmud törvényei őket, a nekik hazát adó államtól szétválasztják, elkülönítik, a más néppel vagy nemzettel való együttműködéstől elzárják s külön életre, állammá az államban, megemészthetetlen néppé kényszerítik, ami kizárja azt, hogy fogadott hazája a többi polgáraival egyenlő elbánásban részesítse.
Így élt a zsidóság Jeruzsálem pusztulása után sok évszázadokon át, abban a vak gyűlöletben, amelyet Mózes és a Talmud törvényei nekik vallásos kötelességévé tesz minden nemzsidó iránt - (Lásd korábbi jegyzeteinket a Bibliából és Talmudból vett idézetekkel.) - s melyet a zsidóság világhelyzete csak fokozott s vezetőik a "bosszú" fogalmába sűrítve egész a mai napig terjesztették, beléjük neveltek és fenntartottak.
A szétszóródott zsidóságnak ez a helyzete vezette a zsidó papi vezetőket arra, hogy Mózes törvényeiben bennefoglalt ősi világuralmi törekvéseiket felújítsák. Hogy a világuralomban az összes zsidóságot egyesítsék. Izrael királyságát ős dicsőségét újból helyreállítsák, hogy az "ígéret" beteljesülése elkövetkezzék. Ezért alakította meg Jeruzsálem pusztulása után ugyan, de sok évszázad előtt a zsidó papi nemzetség a zsidó világszövetséget, amelynek titkos vezetősége a Léwy nemzetség beavatott "Vénei" voltak, kik a világszövetség célját, a "Kabala titkát" őrizték s hagyományként adták át utódaiknak. Jelszavuk és jelképük a "Szimbolikus kígyó" volt, amely a beavatottak ismertető jeléül, igazolásul szolgált. Ezek gyűltek össze előre meghatározott helyen és órában, valamelyik zsidó széni sírjánál a legnagyobb Utókban minden száz esztendőben, ahol a zsidóság világuralmi ügyeit intézték és irányították. Ezek voltak azok a kabalisztikus Sanhedrinek (Összejövetelek), amelyeken a Rosche-Bathe-Aboth-ok (a beavatott küldöttek) megjelentek s beszámoltak a zsidóság érdekében történtekről az utolsó 100 év óta s elhatározták azt, aminek történnie kell a következő 100 esztendőben.
Mindezeket közelebbi részletek nélkül, már korábban is körvonalaztuk, itt csak a világszövetségről alkotandó egységes kép érdekében, a harmónia kedvéért említjük újra.
Leírtuk a 80-108. oldalon a XIX. század közepén lefolyt egy ilyen Sanhedrin lefolyását, amelyből meggyőződhet mindenki, hogy az ott történt titkos tanácskozás, a kiküldöttek javaslatai és elhatározásai ezelőtt 70 évvel, valóságos borzalmas földalatti összeesküvést jelent a világ összes nemzsidó népeire.
Amikor a legújabb kor szédületes haladása és az emberiség vezetése ilyen 100 évenként tartott összejövetelekkel nehézkes és céltalan lett, átszerveztetett időszaki és alkalmi, nyílt és zártkörű kongresszusok gyanánt feltüntetett összejövetelekké, amely kongresszusok ugyanazt a munkát végzik, mint a régi kabalisztikus Sanhedrinek. Azzal a különbséggel, hogy itt már nemcsak Jákob 12 nemzetségének papi fejedelmi kiküldöttei jelennek meg, mint "beavatott vén"-ek, hanem a szabadkőműves szervezet 33. rendfokozatának, akik tudvalevőleg nem lehetnek mások, mint szintén beavatott internacionális díszzsidók, tagjai is hivatalosak.
Ezeket a kongresszusokat a zsidó világszövetség Párizsban székelő központi irodája (vezérkara) az Allience Israelite készíti elő, hívja össze és finanszírozza. Ahová különben az összes zsidó ügyek az egész világból be- és kifutnak és összpontosulnak.
"A már magúban véve szorosan összetartó internacionális zsidó nép az 1860. évitől kezdve (100 éves Sanhedrin éve) egy nemzetközi fővezénylő orgánumot nyert a Párizsban megalakult "Alliance Israelite Universelle"-ben, melynek az egész földkerekségen vannak fiókjai, tíz az állítólagos pusztán jótékonysági egylet mindinkább egy politikai társulat jellegét öltötte magára, mely az egyes államok kormányaival kvázi diplománál érintkezést tart fenn, sőt már 1878-ban a berlini kongresszus körül, küldöttei által képviseltette is magát. Lásd: "A drezdai nemzetközi kongresszus manifesztumát, 1882-ben, közölve az Istóczy "12 röpirat" 1882. szeptember, 15 szám, 5. oldal.
Ez a népfaj az európai államok kebelében politikai hatalmat, éspedig internacionális politikai hatalmat képez, amelynek legtöbb kormánya a Párizsban székelő és Magyarországon is több fiókkal bíró Alliance Israelite Universelle, mely ma már mint ez a berlini kongresszuson, is történt, a nagyhatalmak koncertjében vagy legalább körülötte követei által képviselteti is magát s melynek akarata és beleegyezése nélkül Európában ma már háború sem viselhető. Lásd: Istóczy Győző beszédei 1882. június 9-én a magyar képviselőház üléséről szóló naplójában.
A kongresszusokon történteket mély titok fedi ugyan, mert szigorú igazoltatás mellett teljesen zártkörű, mégis, mivel itt már a megállapodásokról írásbeli tormában lefektetett jegyzőkönyvek is szerkesztetnek, a zsidók elbizakodott, önhitt és dicsekvő sajátsága mellett az ősi vallásos óvatosság annyira alábbhagyott, hogy ezekről a jegyzőkönyvekről a keresztény világrend lassanként tudomást szerzett.
Ma már - ha nem is hangoztatják - maga a zsidó világszövetség sem tagadja, hogy létezik. Sőt akadnak, különösen a szabadkőműves páholyokban fanatikus elszólások és kitörések is, amelyek az óvatosságot már szükségesnek sem tartva, nyíltan bevallják vagy hirdetik, hogy: "Igen is mi összeesküvők vagyunk". "Ez ellen a társadalmi rend ellen, amennyi erőt a V. É. N. É. belénk oltott, annyi erővel küzdünk az összerombolásán. - (Lásd a "Kelet" című zsidó lap 1911. 10. számát.) A XIX. század utolsó és a huszadik század első felében ilyen kongresszusokat tartottak már 1807 óta Baselban, Krakkóban, Koppenhágában, 1913-ban Bécsben és 1927 szeptember hó elején ismét Baselban.
a) A zsidó világszövetség szervezetének ezen vezetéséről és munkájáról rendelkezésünkre állanak az utolsó 100 éves Sanhedrinjükön hozott határozatok, amelyek magánvállalkozás merész indiszkréciójának révén jutottak nyilvánosságra.
b) Blümchen Izsák beszámolása a krakkói kongresszuson, hogy miként hódították meg a zsidók Franciaországot
c) A Baselban 1897-ben megtartott kongresszus előadásai, amelyeket 1900-ben az Orosz Nílus hozott nyilvánosságra, amelyből l példányt egy év múlva 1906 óta már a British Múzeum könyvtárában őriznek és amelyet "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" cím alatt magyar fordításban is kiadtak.
Ezek az adatok, amelyeknek hitelességét a zsidó cinizmus és merészség esetleg tagadhatja ugyan, de a megtörtént tények és a Morning Post 1920-ban megjelent jól értesült cikksorozata, amely magyarul "Földalatti összeesküvők" cím alatt jött nyilvánosságra, kétségtelenül feltárják a világ előli azt a titkos földalatti aknamunkát, amely a fennálló keresztény világrend ellen folyik s belőlük a zsidó világszövetség szervezete és munkarendszere, de az eljövendő világuralom formája is, egész pontosan, egy képben összefoglalva megszerkeszthető.
A zsidó világszövetség működése - megalakulása óta - az emberiség történelmei oknyomozóan kutató gondolkozók előtt 5 főfejezetben jelentkezik. Ezeket a fent felsorolt adatok is bőven támogatják.
1. A világba dobott filozofikus, értelmet mérgező, csábító jelszavakkal a XVIII. század közepén.
2. Forradalmasítások, a jelszavak megvalósítására a XIX. század közepéig.
3. A fennálló dinasztiák, kormányok és a keresztény világrend legyengítése a liberalizmus, demokratizmus, humanizmus,
szabadságjogok és haladás ürügye alatt a XX. század elejéig. (Destrukció.)
4. Az elgyengült keresztény világrend megdöntésének kísérlete a világháború és az azt követő forradalmak előidézése által.
5. A zsidó világuralom ideiglenes kézbevételének kísérlete a kommunizmus formájában.
Ezeknek kiegészítéseként most már mint 6. korszakot idevehetjük a jövőben valószínű folytatását, az "ígéret" beteljesülését is. A végleges világuralom kézbevételét politikai, gazdasági és vallási alapon egy Dávid nemzetségéből származó autokrata diktátor, koronázott zsidó királyi dinasztia uralkodása alatt.
ad. 1. Az első korszak.
Amint láttuk, a zsidók aranygyűjtési tevékenysége még az ősi idők homályába vész. A zsidó világszövetség megalakulásának ideje azonban pontosan meg nem állapítható. Csak sejteni lehet, hogy az Jeruzsálem pusztulása után történt s még a XVII. század derekán, a keresztény vallás kilengésének ideje és hatása alatt éledt újra. Működésének legelső nyomait a XVIII. század közepe után találjuk, ahol ennek a századnak 1760-ban tartott Sanhedrin Rosche-Bathe-Aboth-jainak határozatai kerültek végrehajtás alá.
Látszólag önmagától, mint a gomba és mintha az emberekre az apostolok tüzes nyelve szállott volna alá az égből, egyszerre és egy időben egész Európa hangadó országait mintha megszállotta volna a felvilágosodás új életet kínáló sugara. Egyszerre mindenütt megjelent a sophisták, enciklopédisták, filozófusok serege és a felvilágosodás soha nem hallott, csábító és mézédes ábrándjait belecsepegteti az emberek lelkébe. Megszületett a szabadság, egyenlőség, testvériség és vele a "jogot a népnek", mert "egyenlők" vagyunk jelszava. A liberalizmus megrészegítette a népeket, de a dinasztiák és a kormányok ellem gyűlölet magva is kikelt, mint amelyek a népek boldogságának megölő tyrannusai.
Senki sem vette észre, hogy ezen tanok és elvek kitalálói, buzgó és fő terjesztői - zsidók és hogy az országok kormányzásának alaposzlopait támadják meg. Hogy a dinasztiák és kormányaik tekintélyének meggyengítésére az állandó elégedetlenség fenntartására és a forradalmak jövendő kirobbantására, egyúttal a fennálló kormányok megdöntésére, előkészítő elemekül szolgálnak. A ravaszság ügyesen és szerencsésen leplezve volt. Senki reá magyarázatot nem talált. Mindenki elfogadta, a zsidó terjesztők pedig annál buzgóbban szuggerálták, hogy az a "népek ébredése", "világjelenség". Ebbe azután mindenki belenyugodott. Ahol ez a világáramlat ellenállásra talált, ott a lesajnálás, a maradiság bélyege alatt pedig a gúny, a megvetés lett úrrá annyira, hogy még talán ma is akadnak, akik megmozdítok nélkül a tömegek ilyen világmegmozdulásában hisznek és komolyan vitatni készek. A szerencsésen kitalált liberális világcsalás, mint a futótűzáradat mérgezte meg a népek lelkét. Alig egy évtized elég volt, hogy félelmetes kitörése megrázza egész Európa népeinek nyugalmát.

ad. 2. Második korszak.

A XVIII. század utolsó három évtizedében Európa államainak széttagoltsága mellett, csak a német császárság, a francia királyság, az orosz- és angol birodalmak súlya jöhetett az európai népek politikájánál számításba. Ezek közül Oroszország elmaradt kultúrájával, határtalan autokráciájával s népeinek évszázados elmaradottságával fejlődése legkezdetén volt. Angolország szigetbirodalma, Amerika és Indiában levő gyarmatainak rendezésével volt elfoglalva. A német császárság pedig a sok szuverén fejedelemségből álló népével még nem lehetett a zsidó világszövetség céljaira alkalmas terület, terveinek további kifejlesztésére. Egyedül Franciaország látszott legalkalmasabbnak, hogy cselekvése színteréül válassza.
Franciaország ez időben a Lajosok királyságának gazdálkodása és kormányzása folytán, az ott amúgy is elszaporodva volt zsidóság pénzügyi súlya miatt, a mesterségesen űzött uzsora, a nemesség és az állam eladósodása és a nép elszegényedésével velejáró általános elégedetlenségének következtében, másrészt mint a kultúra és műveltség európai zászlóvivője és a világba dobolt mérgező eszmék leggondatlanobb megértője, sőt zászlóvivője akkor egyedül látszott alkalmasnak a zsidó világszövetség céljainak megfelelő eredmények elérésére. Ezekért legközelebbi cselekvésének színteréül Franciaországot választotta, azért is, hogy ez az ország legyen a jövendő terveinek és világszerte megindítandó cselekvésének bázisa.

Az 1760. év őszén a "Sátoros ünnep" utolsó napján megtartott Sanhedrin után alig több, mini 15-20 évvel, XVI. Lajos uralkodásánál már elérkezettnek látta az idői, hogy az ügynökök állal felizgatott néptömegek elégedetlensége, különösen pedig a gabona és élelmicikkek elrejtése, pénzromlás- és drágasággal előidézett éhséggel, nemzeti cégér alatt a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava és ígérete melleit a "nagy francia forradalmat" kirobbantsa és nemsokára az első "kommün"-t megalkossa. - (Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyveit-" az 59. lapon közölt 3. számú jegyzőkönyvet.)
Nagyon természetes, hogy már itt is a legelsők közé tartozott a "keresztény vallás" megsemmisítése és az "ész vallásainak felállítása, (azóta ez magánügy lett) mert hisz a zsidó világuralom eljövetelének legnagyobb akadálya a keresztény világrend. Ezért változtatták meg a naptár hónapjait is. Különben az egész forradalom előkészítése, kitörése, lefolyása és folytatása teljesen egy recept szerint teljesen azonos cselekvések melleit folyt le 1792-ben Franciaországban, mint ahogy 1917- 19-ben Moszkvában és Budapesten csinálták. Mintha előre tudtak volna a vezetők, hogy fog az Oroszországban és Magyarországban 125 év múlva lefolyni. Minthogy egy forradalmat lekopírozni nem lehet, lehetetlen az 1792 és 1917-19-ben történt eseményekben a zsidó világszövetség láthatatlan titkos kezét nem látni s erősebb bizonyítékot szerezni földalatti alattomos munkájának állandóságáról.
Ha a francia forradalomnak I. Napóleon uralma és császársága véget is vétett, azért a zsidó világszövetség mégis óriási győzelmet aratóit, mert először csalhatatlan gyakorlati bizonyítékot szerzett arra, hogy a Sanhedrin által megalkotott "recept" a világ forradalmasításának biztos eszköze, amelyet minden országban eredményesen lehet szükség szerint alkalmazni, másik nagy diadala pedig mint a francia forradalom világhatása, a liberalizmus mérge, amelyet mint nemesnek látszó eszmét sikerült az egész világgal elismertetni, a zsidókat teljesen felszabadítani és a zsidó világuralomért megindított harchoz a liberalizmusban, egy majdnem legyőzhetetlen veszedelmes fegyvert szerezni, mert ennek a nevében tett követelődzések határtalanok lehelnek, a lelt engedmények mindegyike pedig az országok dinasztiái és kormányainak meggyengítését jelentik. Arról pedig, hogy mindent a nép követelésének tüntessenek fel, gondoskodnak az, ügynökök, a követelt gyülekezési jog és a szabad sajtó.
A zsidó célok érdekében, ez az óriási eredménye a francia forradalomnak a zsidó világszövetséget elbizakodottá és önhitté tette, de további munkára ösztönözte s a liberalizmus, a szabadság, egyenlőség és testvériség szentté avatott jelszavai várható eredményének biztosítására egész Európa forradalmasítására indult, hogy az uralkodók és kormányok hatalmát meggyengítse.
A történelemből ismerjük, hogy ez, a XIX. század első évtizedeiben Európának majd minden államában több-kevesebb fizikai sikerrel meg is történt. A történetírók pedig, elfelejtve a néptömegek törvényszerű tehetetlenségét, talán zsidó tollak szuggerálására is, mindezt a francia forradalom elmaradhatatlan hatásának, a néptömegek felszabadulási akaratának, a szabadság evolúciójának tüntetik fel. Holott a valóságban a zsidó világszövetség ügynökei, a liberalizmus jelszava és a zsidó arany, vagyis láthatatlan zsidó kezek intézték. - (Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei 59. oldal 3. sz. jegyzőkönyv.)
Annyi bizonyos, hogy a XIX. század első felében szított és egymást követő európai forradalmaknak teljesen sikerült a hatalom birtokosaitól, a liberalizmus nevében olyan szabadságjogokat kierőszakolni, amelyek az uralkodók és kormányok eddigi tekintélyét megingatták s annyira meggyöngítették, hogy a nép, a tömegtekintély kezdett az országok sorsának intézésében szerepet játszani. Azt a területet tehát, amelyre a zsidó világszövetségnek további terveinél szüksége volt, valamint a nép és tömeg megmozdítását, később pedig ezek titkos irányítását és vezetését Európa forradalmasításával teljesen sikerüli elfoglalni. Ezzel az országok és népek további sorsa úgyszólván a zsidó világszövetség befolyása alá került. Ezt azután csak tovább kellett fejleszteni és kiépíteni, hogy a tömegek feletti uralom állandóan a kezében maradjon.
Ezt, amint jól ismerjük, a szociáldemokrácia internacionális szervezetével később meg is lelte s ma ez a zsidó világszövetség egyik legfontosabb tömeguralmi szerve.

ad. 3. A harmadik korszak.

A Kabala titka az "ígéret" beteljesülése, a zsidó világuralom. Ezt megépíteni, - minthogy két különböző világrend egymás mellett nem állhat meg, - csak a fennálló világrend lerombolásával, teljes elpusztításával lehet. Hogy ez. minő szédületes, leküzdhetetlennek látszó, vakmerő, de egyidejűleg borzalmas célkitűzés, azt fejtegetni szükségtelen s csak ősi vad fanatizmusban, határtalan faji gyűlöletben és vallásos hitté nevelt politikai hagyományokban leli magyarázatát.
Ezt megvalósítani nyílt, becsületes, fizikai és jogos eszközökkel, beláthatatlan idők alatt sem igen lehet. A zsidó világszövetség mesterei, a zsidó bölcsek, a beavatottak, tisztában voltak azzal, hogy a láthatatlan kezek titkos munkája, az észrevétlen alattomos beszivárgás, furfangos jelszavak mérgező anyagának a világba dobása és az arany hatalma még egymagukban nem elegendők egy fennálló világrend megdöntésére. Ott az egek felhőjétől, a legutolsó fűszálig mindent külön-külön, de legfőképpen a halálraítélt világrend alapját, az emberi lelket kell megsemmisíteni vagy megrontani. Hogy mennyi idő alatt, az mindegy. Mózes törvénye, a Biblia előírja, hogy csak "lassan-lassan", "mert egyszerre meg nem emésztheted" "és a világ népeit kezedbe adja", "hogy bírjad azt a földet, amelyen eddig jövevény voltál". (Ahova beszivárogtál.)
Az emberi lélek megsemmisülése ott kezdődik, ahol a hitét mindabban, ami előtte eddig szent volt, amiből a lelke élt, megrendítik vagy megingatják. Az ilyen lélek vagy az ilyenekből alkotott tömeg elveszti nemességét, belső tartalmát, lelki ideál nélküli, kozmopolita, könyörtelen és akarat nélküli eszközzé válik, ügyes szuggesztív erők kezében.
A fennálló keresztény világrendben a lelki élet forrása a hit a vallásban, a hazafiságban, a fajszeretet és fajbüszkeségben, nyelvében, irodalma és művészetében, valamint nemes erkölcsében és intézményeiben van összetömörítve. Ezekben hitet veszteni, beáll a lélek halála vagyis az elégedetlenség uralma az emberi életén.
Ezért teszik a zsidó világszövetség szabadkőműves páholyai az elégedetlenség szítását egyik fő célkitűzésükké.
A zsidó világszövetség, az emberiség iránt lelkiismeretlen, de bölcs papjai és vezetői, a francia forradalom és a később reá következő európai liberális sikereik után egyenként és országonként az emberiség lelkének a megölését, az elégedetlenség terjesztését tették legközelebbi elérendő céljuk tárgyává, tudva, hogy az elégedetlen ember és tömeg tetszés szerint hajlítható és vezethető. Ez a munka a zsidó világszövetség szerepének 3. korszakát képezi.
Az 1860 október 8-án - (A sátoros ünnep utolsó napja, az úgynevezett gyülekezés napján.) - a jehudai Simeon szent rabbi sírjánál megtartott utolsó 100 éves kabalisztikus Sanhedrin Rosche-Bathe-Aboth-jainak tanácskozásaiból megtudjuk, hogy ott ezelőtt 70 évvel a többek közt mindarra, amit az emberiség megrontására és a közelégedetlenség felidézésére legfontosabbnak tartottak, általános intézkedések történtek.
Olvassátok és ismét olvassátok ezen munka 80. lapjától a 108 lapjáig terjedő elfogadott javaslatokat.
Megdöbbentő p. o. amit Áron törzsének képviselője a keresztény vallás és keresztény iskolák elpusztítására indítványoz. Egyenesen elrémítő, amit Zebulon és Naphtali törzsének képviselője a társadalom megrontására és az elégedetlenség állandó fenntartására javasol. Vagy amit az Asser-törzs képviselője az erkölcsök pusztítására terjeszt elő. A hideg borzalomnak kell azonban átfutni mindenkit, aki Manesse törzs képviselőjének a sajtóról szóló előterjesztését és a Sanhedrin elnökének záróbeszédét olvassa.
Ezen Sanhedrin rendelkezéseinek végrehajtására a régi szervezet eszközei már elégteleneknek látszottak és elhatároztatott, hogy többé kabalisztikus, 100 évenkénti Sanhedrinek nem tartatnak, hanem időnként és szükség szerint kongresszusok hivatnak össze a zsidó világszövetség ügyeinek vezetésére. Az összes zsidó ügyek állandó intézésére pedig jótékonyság ürügye alatt egy központi iroda, az Allience Israelite, a zsidó világszövetség vezérkara állíttatott fel Párizsban. Egyúttal a munkaszervek decentralizálásával külön politikai és társadalmi, tömeguralmi, gazdasági és propaganda szervek állíttatnak be, amelyekről már korábban részletesebben volt szó.
Az így átszervezett zsidó világszövetség, láthatatlan hatalma és ereje egy csapásra óriást mértékben megnövekedett és a fennálló világrend ellen indított harca rohamlépésben haladt előre a győzelem, az ígéret beteljesülése, a világuralom megszerzése felé.
Az 1860-ban megtartott utolsó Sanhedrin határozatainak végrehajtása, a világháborúnak 1914-ben történt kitöréséig lefolyt 50 év alatt nem álmodott mértékben megtörtént.
Ruben törzsének akkori javaslata szerint a világ számításba jövő aranya, a mozgó tőke, - (Az inaktív tőke a világ folyására keveset számít.) - ma már az egész világon zsidói; kezeibe kerüli. Az üzletel és a börzét majdnem kizárólag a zsidók uralják s ezzel az államok vagyonát is. Az államok teljesen el vannak adósodva s a zsidó tőkétől függnek. Az államok javai el vannak zálogosítva a zsidó tőkének s a kisemberek megtakarítóit filléreiket vakon viszik a börzére.
Simeon törzse képviselőjének javaslata szerint ma már a házak és az országok földbirtokának nagy része zsidó kézben van. - (Lásd: Miklósy I. "Keresztény magyar népünk gazdasági romlása" 71. lap. így van ez a többi országokban is.) - A régi közép- és nagybirtokos osztály el van adósítva és földbirtokából többnyire kiszorítva. Az arisztokrácia régi tekintélye teljesen le van gyengülve, a nagybirtokok pedig a földreformok erőszakolásával állandóan kis részekre bomlanak. A tőke a jelzálogoktól visszavonult, a szegénység és a munkások vannak előtérbe tolva. Az adók és közterhek súlya alatt a ház és földbirtok ma jobban nyög, mint valaha.
Juda nemzetség képviselőjének kívánsága szerint a polgárság ereje, az iparos osztály, ma már tönkre van léve a teljes iparszabadság által. A mester helyébe a gyáros lépett. A gyárosok nagy része szakképzés nélküli zsidók, munkásaik közt pedig a tönkrement mesterek dolgoznak. Az ipari munkások önállósítása a gyári konkurencia miatt lehetetlen. - (Lásd a 122. oldalon bemutatott idézetünket.) - Önálló politikai elemek helyeit a munkásság mint tömeg a gyárosok hatalmában kénytelen nyögni. A közönség az iparost néhány fillér gyári olcsóbbság miatt természetesen cserben hagyja.
Áron törzse képviselőjének akkori kívánsága szerint ma már a keresztény vallás tekintélye is alaposan alá van aknázva. A zsidó világszövetség szervei: a szabadkőművesek, a szociáldemokraták, a szabadgondolkozó egyesületek, a háború előtt közvetlenül a szabad szólás és szabad sajtó cégére alatt még nyíltan hirdették, hogy "nincs Isten, a vallás babona" és "magánügy". Mert a liberalizmus ezt jogos "más világnézetnek"- fogadta el és engedte meg. A keresztény vallás ceremóniáinak, dogmáinak, a vallásos körmenetek, búcsús áhítatok kicsúfolása, kigúnyolása, továbbá templomok ocsmány megbecstelenítése majdnem napirenden volt. A köztudatba akarták vinni, hogy pappal találkozni szerencsétlenség. A haldoklók vigasztalására rendelt szentséget vivő papokat leköpték. Vallásos tanításaikat "csuhás-népcsalás-nak minősítve hirdették és terjesztették. A papok tekintélyét híveik elölt, ahol csak alkalom akadt, szóval és a sajtóban nyilvánosan gyalázták. A szabadgondolkozó Galilei-kör a főiskolákból egyszerűen kidobta a keresztet. A keresztény felekezeti iskolák megszüntetését és államosítását minden eszközzel és nagy lármával követeltek. A papi vagyon elvételét állandó napirendre tűzték, hogy ezzel a keresztény egyházat anyagilag tönkretegyék, végeredményben pedig a zsidó aranyat gyarapítsák.
Amennyire tehát lehetséges volt, a lefolyt 50 év alatt Krisztus vallásának elpusztítására törekvő kísérlet is teljes mértékben megtörtént. Csak a zsidók úgynevezett "vallását" nem bántották soha, de ahol lehetett, mindig újabb és újabb jogokat erőszakoltak ki számára.
Isachár törzsének "Sekenje" azt javasolta, hogy a fegyveres erő szüntettessék meg.
Nem kívánom tárgyalni, ami Európa más országaiban ezen javaslat érdekében történt, csal; azt említem fel, hogy a leszerelés kérdését ma már világproblémává tették, ott pedig, ahol sikerüli a trónokat megdönteni és a köztársaságban a szociáldemokrata befolyást érvényre juttatni, ott fegyveres erőről már alig lehel szó, ott már csak "néphajdúk"-ról lehet beszélni, akik játékszerei a zsidó politikának.
Nálunk Ausztria-Magyarországon azt vettük észre a 80-as években, hogy egy új, ú.n. antimilitarista mozgalom indul meg. Egyidejűleg a zsidó sajtó állandóan szította a polgárság és katonaság közti ellentétet, ami annál könnyebb volt, mert Magyarország Ausztriához sajátságos politikai viszonya folytán, a hadsereg közös volt és az egész monarchiában magyar, osztrák, cseh, morva, szerb, horvát és oláh népelemből állott. A fegyveres erő ellen izgató röpiratok és nyomtatványok terjesztése a katonák közt láthatatlan kezekkel, napirenden szokott lenni. A zsidó sajtó minden kedvező alkalmat felhasznált rá, hogy katonai botrányokat teremtsen s azokat olyan módon tárgyalta, hogy a hadsereg tekintélyét meggyalázza. A csendőrség és rendőrség elleni támadások, gyalázkodások, szidalmak állandósultak s a fegyveres erő belső életében a fegyelem és rend elleni izgatok is felléptek. Ez azonban csak egy szervezett, előkészítő munka volt, amely a háború alatt megtízszereződött és végül a fegyveres erő összeomlására, Trianonra és egy jelentéktelennek szánt zsoldos államerőre vezetett. Az Isahár törzs képviselőjének lelke tehát nem panaszkodhat, mert 70 év elmúltával csakugyan megtörtént vagy történendőben van, hogy a fegyveres erő és az állam rendőrei elpusztulnak s helyettük operettjátékszerű intézmények kényszeríttetnek a nemzetekre a polgárok élet- és vagyonbiztonságának védelmét kigúnyolni. - (Lásd az 1927 júliusban történt bécsi forradalom eseményeit.)
A Zebulon törzs képviselője kijelenti, hogy "A néptömeg, mint olyan, vak és ostoba, amely a legjobban ordítozók által vezetteti magát. Azonban ki ordít hangosabban és okosabban, mint Izrael?"
Semmi sem igazolódott be jobban az azóta lefolyt 70 esztendő alatt, mint ez a természeti törvényeken nyugvó örök igazság.
A zsidók a liberalizmus és humanizmus félrevezető csalétkét és az egész világon történt megerősödését felhasználva, az államok keresztény társadalma és intézményeiben a "társadalmi beszivárgást" a belopakodást a tökéletesség legmagasabb fokára emelték és az egész vonalon gyors, nagy energiával végre is hajtották. - (Lásd korábbi fejezetünket a "beszivárgásról.")
1800-tól l914-ig a világháború kitöréséig az ország társadalma és minden intézménye többé-kevésbé megtelt zsidó többséggel vagy hangos zsidó szupremációval, fölényeskedéssel. A nép minden óhajának elmaradását "gazdasági" okokra vezették vissza. "Az egyesülésben az erő" jelszava alatt minden alkalmasnak látszó okot "egyesületek" alakítására használták fel, amelyben a szereplő vezetők vagy szóvivők mindig nagyhangú zsidók. A gyűlésezés és szónoklás valóságos betegséggé lett, mert főképpen az iparos és más munkás tömegeket a munkától elvonta, a munka szeretetét pedig lefokozta. Boldogulását mindenki az egyesülettől várta, de - hiába. Ahány egyesület, annyi fészke és melegágya lett az elégedetlenségnek és a fennálló kormány ellenségeinek. A vezetők, akik az egyesületi tagsági díjak munkás-garasaiból fényes lakásokban, úri kényelemben éltek, gondoskodtak róla, hogy az elégedetlenség tüze ki ne aludjon és politikai tényezővé váljék. Az elégedetlenség szítása így a legszélesebb rétegekben megszerveztetett. Az izgatás, szóval, írásban és a zsidó sajtóban, sőt még a parlamentben is, úgyszólván állandó lett. Okot az amúgy sem mindig és mindenkit kielégítő viszonyokban lehetett eleget találni.
A nép elszegényedésére is minden megtörtént. A munkaidő mindinkább kevesebb lett, a keresetet állandóan csökkentették, a munkanélküliséget növelték, mert ez a fűtőanyaga a nép elszegényedésének és a tömegelégedetlenség kirobbanásának. A liberalizmus "szabad egyesülési és gyülekezési joga", hatósági segédek mellett egyenesen az agitációs izgatás és a tömegindulatok fokozására szolgál. Az uzsoratörvény végrehajtását a megnövekedett liberális, azaz most már zsidó befolyás, már régen képes volt szüneteltetni s az uzsora így naponta nyíltan nőtt, sőt polgárjogot nyert. A külön, a tömeg irányítására szervezett szociáldemokrácia nemcsak hogy megerősödött, hanem külön állam lett az államban. Ha a zsidó vezéreknek akármi nem tetszett, sztrájkkal feleltek, amely a kormányok és a munkaadók ellen biztos zsaroló eszközzé vált. Közben a zsidó vagyon, befolyás, tekintély és szereplés - (Lásd a zsidó bárókat, minisztereket stb., stb.) - állandóan növekedett vagy hatalommá lett. A keresztény világrend pedig a társadalomban mint egy forrongó katlan állandó izgalomban, örökös nyugtalanságban, egy bizonytalan, zaklatott életbe jutott, mely életerejét, ellenállását nap-nap mellett gyengítette, mérgezte, ölte, mintegy láthatatlan, ismeretlen betegség, mely ellen védekezni nem tud. A Zebulon törzs képviselőjének megdöbbentő, mély értelmű javaslata tehát 50 év alatt a társadalmi beszivárgás, térfoglalás és kiszorítás hatalmas ereje által alig remélt mértékben megvalósult.
A Dán törzs képviselőjének indítványa szerint a kereskedelem az egész világon többnyire zsidókézbe jutott, Magyarországon pedig kizárólag zsidó kézben van. Itt mint földművelő országban és a nemzeti sajátságban rejlő arisztokratikus felfogás miatt a kereskedelmet lenézett foglalkozásnak tartották. Ezért ebben az országban a liberalizmust megelőző korszakokban kereskedelem csak a legszükségesebbekre szorítkozott és azt is átengedték különböző idegen elemeknek. A kereskedelem területe itt úgyszólván teljesen szabad volt. A liberalizmus térfoglalásával s a zsidók egyenjogúsításával teljes mohósággal vetették hát magukat a beszivárgott zsidók a kereskedelem területeinek elfoglalására itt a Talmud szerint megengedett uzsora, csalás és kizsákmányolás "eldorádója" kínálkozott számukra. Kiszorítottak onnan minden más elemel. Ma pedig sem ott, sem a gyáriparban, még konkurenciát sem tűrnek meg maguk mellett. A magyar kereskedelem igazi sorsának tükörképe valamely zsidó ünnepen tükröződik vissza, amidőn a városokban utcák hosszat az összes üzletek mind zárva vannak, mintha a keresztény világrend vasárnapja volna.
Ehhez pedig elég volt az utolsó Sanhedrin óta lefolyt 70 év egy-két évtizede.
Naphtali törzsének képviselője a zsidók részére az összes államhivatalok nyilvántartását és minden olyan pálya szabad elfoglalását követelte, amely befolyást, tekintélyt és hatalmat ad. Nos! - Ezt a teljes fényében ragyogó liberalizmus, keresztény emberszeretet és a világba szuggerált egyenlőség igen rövid idő alatt soha nem álmodott mértékben megvalósította.
Az a zsidó nép, amely a francia forradalom előtt, de a világ legtöbb más országaiban még azután is, földbirtokot sem vásárolhatott, a városokban elkülönített lakóhelyekre, külön zsidó viseletre voltak szorítva, hivatalokat még kevésbé viselhettek, felszabadulásuk után rögtön teljes erejű készültséggel nyomult a külföldön, különösen Franciaországban elő, ahol a második császárság idején már zsidó miniszter is ült a kormányban. A vezető pozíciókban mind gyakoribb lett a zsidó, a társadalmi életben pedig összeházasodás útján, a teljesen elszegényített nemesség és arisztokrácia, velük annyira összekeveredett, hogy a régi büszke francia nemesség szinte felismerhetetlenné változóit s a zsidó összeköttetés és befolyás minden téren hatalommá lett.
Magyarországra a zsidó hullám csak később érkezett. A liberalizmus csak az 1867. kiegyezés után élte aranykorát s ennek a fényénél kezdődőit meg a társadalmi beszivárgás", - (Lásd: "beszivárgás" című fejezetünket.) - de a hivatalos támogatás és szinte csodának nevezhető állami rövidlátás, valamint a magyar fajban levő könnyen hívő bűnös közöny folytán, olyan rohamosan nyomult előre, hogy néhány évtized elmúltával a XIX. század 80-90-es éveiben már arra ébredt a magyarság, hogy a zsidók minden intézményébe beszivárogtak, azokat többé-kevésbé mind elfoglalták s onnan a régi keresztény intéző elemeket már kiszorították vagy kiszorítják. A jogi élet, az ügyvédség, a bíróságok zsidókkal vannak leülve; az orvosi pálya a zsidók kezében van, a hivatalokat, irodalmai, művészetei, különféle egyesületeket, tudományos intézményeket, egyetemeket, vasutakat, postái, iskolákat, ellepte a zsidóság. Közigazgatásban, hatóságokban, városi és állami intézményekben, városi, megyei és parlamenti képviselőtestületekben, kamarák és más testületekben, valamint bizottságokban mindig hangosabb leli a zsidó szó, követelődzés és zsidó arrogancia. Nem beszélve a már korábban statisztikailag is tárgyalt kereskedelemről, amely teljesen zsidó kézbe került, a rendőrség fogalmazói kara, valamint a hadsereg szám vivő és gazdasági személyzete meglelt zsidó elemekkel. Még a keresztény vallások papjai közé is, mint kikeresztelt zsidók, mind gyakrabban csempészték be magukat Még a különféle sportok területeit is jórészt zsidók foglalták el és természetesen üzletel és nemzetközi zsidó propagandái csináltak belőle. Az ország állandó szabadelvű, liberális kormány vezetőségének gondatlan és gyanútlan hiszékenysége folytán ez a zsidó társadalmi beszivárgás annyira ment, hogy a kormányokban kikeresztelkedett zsidó miniszterek, sőt a zsidónak tüntetőleg megmaradt miniszterek sem voltak ritkák. Házasságok és pénz útján a felsőbb osztályok összekeveredése, nemesség és báróságok adományozása már szinte megszokottá lett.
Így történt, hogy már 1914-ben a zsidó beszivárgás a társadalom és intézményeiben tökéletes lett s a zsidó világsajtó ezeknek a beszivárgott elemeknek a hathatós támogatásával egy új, a magyarság nemzeti erényeitől teljesen "idegen", más világnézetű közvéleményt teremtett, amely teljesen legyengítette a magyar faji érzést, hazafiságot, erkölcsöket, legyengítette a közigazgatást, kormányzást, nemzeti büszkeséget és megvalósította Magyarországon is a zsidó világszövetség utolsó Sanhedrinjének kitűzött legközelebbi célját, előkészítette Magyarországon is az összeomlást, Trianont és a zsidó világuralom ideiglenes formáját a - kommunizmust.
Megtörtént tehát úgy Naphtali, mint Benjámin törzsének képviselői által ezelőtt 70 esztendővel javasolt követelése, sokkal nagyobb mértékben, mint valaha a zsidó világszövetség álmodta volna. A "láthatatlan kéz" mestermunkát végzett Magyarországon is!
Amit Ascher törzsének képviselője javasolt a keresztény világrend erkölcseinek megrontására, arról nem sok mondanivalónk lehet. A szabad "polgári házasságot" minden keresztény ellenállás dacára, a zsidó arany és a szinte ellenállhatatlan zsidó befolyás nemcsak Magyarországon, de az egész világon is törvénybe iktatta. A zsidók tiltott vágyódásait pedig nemcsak a Talmudból ismerjük, hanem az egész világon mindenütt zsidó kézen levő kabarék, mulatók, színházak, lebujok és nyilvános házak stb., stb. "Nyugat kultúrájának" a régi becsületesebb erkölcsökre tapasztalt gyilkos hatásából, amelyet a liberalizmus oltania alatt a zsidóság már évtizedek óta büntetlenül űz. Az az ismert faji élvvágy pedig, amit a zsidó psyche titokban házaiban, gyáraiban és üzleteiben végez, ha nem is ellenőrizhető, de az egész világ előtt elegendőképpen ismeretesek, hogy Ascher törzse képviselőjének kívánságai még teljesebb megvalósulására szükségesek legyenek.
A Manasse törzs képviselőjének javaslatait a sajtót illetőleg, ma 70 év után elrettenés nélkül senki nem olvashatja.
A sajtó fejlettségének akkori idejében azokat csak a prófétai meglátás fanatikus bölcsessége követelhette. Ma már gyakorlatból ismerjük a sajtónak a szabadjára eresztett betűnek építő vagy romboló világhatalmit. Az eszme és a betű diktatúráját. Tudjuk, hogy ez a sajtódiktatúra a XIX. század közepe óta, a beszivárgás, az arany és élelmes üzleti szellem folytán az egész világon túlnyomó majoritásban zsidó kézbe csúszott és ma úgyszólván megtörhetetlen. Manasse törzs javaslata tehát a legteljesebb mértékben végrehajtatott.
Hogy ezt a sajtóhatalmat a zsidó világszövetség mire használja fel, azzal, Manasse törzsének képviselője meg lehet elégedve. Ezekről különben tanulmányunkban már korábban részletesen is volt szó. Tudjuk lehat, hogy az a világ forradalmasításán, a keresztény világrend lerombolásán s a zsidó világuralom felépítésén állandóan a legmakacsabb kitartással dolgozik.
A drezdai nemzetközi kongresszuson dr. Henrici porosz képviselő és sajtóügyi előadó így beszél: "Hogy megmutassam, hogy milyen tisztán állott a zsidók előtt a cél, midőn a keresztény sajtót elárasztották, felolvasom az Alliance Israelite Universelle egyik későbbi megalapítójának Montefiore Mózesnek 1840-ben Krakkóban a zsidó egyetemes zsinaton mondott kijelentését. (Olvassa) "Mit bolondoztok ti itten?! Mindaddig, míg a sajtó nincs a kezünkben, minden, amit beszéltek, hiábavaló dolog. Hiába csináltok társulatokat, kölcsönöket, csődöket s más ilyenféléket; mindaddig, míg a sajtó nem áll rendelkezésünkre, hogy a világot elbolondíthassuk és rászedhessük, semmire sem megyünk és uralmunk agyrém marad!" - Lásd: Istóczy Gy. "12 röpirat" 1882. szeptember 15. szám, 22.. 23. old.
Különben ez a legjobban kitűnik a szóbanforgó kabalisztikus Sanhedrin elnökének zárószavaiból, amelyekben félreérthetetlenül kijelenti, hogy az ott hozóit határozatok "az eljövendő időknek" oszlopai lesznek. Hogy azok a "Chereb" (kard), amellyel Izrael az ő ellenségeit sújtja. "Az Úr keze negyvenötször negyven év múlva ki fog vezetni bennünket azon országok feletti uralkodásra, amelyek negyvenötször nagyobbak Kánaánnál" "Hogy a mi unokáink a világ valóságos fejedelmei.": Hogy az "ígéret, amely Izrael népének adatott, beteljesedett." Uralkodnak "minden más népek, mint rabszolgák fölötte
Nem lehet kétség fölötte, hogy ez a 100 éves kabalisztikus Sanhedrin súlyos határozataival úgy történt, mint azt fentebb előadtuk, mert hisz az azóta lefolyt 70 év alatt nemcsak szószerint, hanem még sokkal nagyobb mértekben, minden ott hozóit határozat tényleg meg is történt s meg lehetünk győződve, hogy a Sanhedrin elnökének utolsó zárószavaiban világosan bennefoglalt zsidó világuralmi végcél, amelyet a zsidó világszövetség maga elé tűzött, szintén szószerint meg fog történni, ha a mai fennálló keresztény világrendet a legerélyesebb eszközökkel meg nem fogjuk tudni és akarni védelmezni. A zsidó világszövetség kitűzött céljai érdekében nem ismer sem anyagi, sem véráldozatot. A keresztény világrendnek sem szabad ezt ismerni.
Igen érdekes és gondolkodásra kényszerítő zsidó jóslat került Franciaországból 1846-ból nyilvánosságra. Eszerint; "Éhínség, nyomor, különféle járványok fognak 50 éven keresztül bekövetkezni. Az Isten elrettentőén fog büntetni. A társadalomra a legborzasztóbb csapások következnek. (A Sanhedrin elnök zárószavai szerint a Chereb, mellyel Izrael ellenségeit, a keresztény világrendet sújtja.) Mindenfelé vér folyik. A templomokat becsukják, megszentségtelenítik, papjaikat elpusztítják. Erkölcstelen irodalom fog terjedni. Az egyház is nagy válságokon fog keresztülmenni. úgy az egyházi, mint minden polgári hatalom el lesz taposva. úgy a haza, mint a család szeretete elhidegül az emberi szívben. Maguk a vezetők fogják az istentagadást hirdetni. Azután jön egy óriási háború, amelyben megtizedelődik az emberiség.":
(Persze utána jönne a zsidó világuralom! Mintha csak a zsidó világszövetség programja volna az egész jóslás, amelyből már sok beteljesült. Szerző.)
A zsidó világszövetség ezen 3. korszaka a legyengítés korszaka volt, amelyben a francia forradalom előtt elültetett liberalizmus mérge átitatta az egész világ népeit s a humanizmus, szabadság, egyenlőség, testvériség lehetetlen jelszavaival karöltve, a népek szentimentalizmusát oltotta az emberiségbe. Aki ennek nem akart felülni és behódolni, azt a mesterségesen csinált világközvélemény barbárnak, kultúrálatlannak és civilizálatlannak kiáltotta ki. Így történt, hogy az államok törvényhozásában, közigazgatásában és minden kormányzásában feledésbe ment vagy kevésbé fontos szerepre jutott a faji és nemzeti érdek és nagymértékben meggyengült az országok, népek és tömegek féken tartására szükséges államhatalom és erő, hogy a humanizmus és szabadelvűség kegyeit keresse, így történt, hogy a régi keresztény társadalmi erkölcsök, kultúra, műveltség és gondolkozás szinte észrevétlenül átformálódott egy léha, könnyelmű, mindenre hajló és kapható nyugati kultúrának nevezett romlott, legyengült társadalommá.

Lásd: Pesti Hírlap 1927 szeptember 22. számában Rákosi Jenő cikkét: "A mai nemzedék játssza ugyan a nagy magyart, de egymásután ejti porba, amit ősei szerettek, alkottak, becsültek, az alkotmányától kezdve, köntösén, gondolkozásán, láncán és muzsikáján keresztül a cigányig."
A zsidó világszövetség céljaira ez a legyengülési folyamat, amely még ma sem szünetel, a talajmegmunkálás a termőképessé tétel, előkészítés a világforradalomra, amelynek egy nagy világvérengzés után kell a zsidó szent iratok szerint elkövetkezni.

ad. 4. A negyedik korszak.

A korábban elmondottakból eléggé kitűnt, minő tudatos, ördögi, ravasz tervszerűséggel zajlott és zajlik le a világon az államok és a társadalom legyengítésének korszaka. Magunk is láttuk és látjuk, éreztük és tapasztaltuk, sőt állandó folytatását ma sem tagadhatjuk. Hisz az utolsó kabalisztikus Sanhedrin (1860) óta minden a szemünk előtt folyt le, olyan eredménnyel, amely a gondolkozókat egyenesen kétségbe ejti.
A Stájerben megjelenő "Judenfrage" 1884. július 1-i számában felem Üli, hogy Mezei Ernő zsidó képviselő a magyar parlamentben úgy nyilatkozott, hogy "ha a magyaroknak nem tetszik a zsidó uralom, úgy tessék nekik kivándorolni." - Lásd: Istóczy Gy. "12 röpirat" 1881. július 15. szám, 314. oldalán.
Azóta maga a zsidó világszövetség, szervezetszerű közegei útján maga sem nagyon titkolja már törekvéseit. Az eredmények, eszközeik ellenállhatatlanságába vetett hitüket annyira megnövelték, hogy a keresztény világrend lerombolását, az emberiség kiirtását - a vérbosszút, az "ígéret" beteljesülését, a zsidó világuralom bekövetkezését és a "beteljesülés" idejének közelségét cinikus nyíltsággal hirdetik.
Lásd: Miskolczy A. dr. "A forradalom új lélektana" című cikkét a Budapesti Hírlap 1927 augusztus 3. számában. "Ma a forradalom nem keserű szívek mélyen meghúzódó érzelmek kitörésével tör utal." "Ma a forradalmat kisajátította egy szervezel s kezébe vette annak irányítását."
A szociáldemokrácia vezető lapja az imént lefolyt forradalom áldozatainak temetése alkalmából kijelenti, hogy: "Megfogadjuk a nyitott síroknál, hogy kérlelhetetlenül harcolni fogunk a polgári kapitalista világrend ellen, amelynek egész rendszerét meg fogjuk semmisíteni. A puszta vérbosszú nem elég a holtak kiengesztelésére. Utálatunkat a polgári és kapitalista világrend uralma ellen még inkább fokozzuk,"
Lásd az Alkotmány 1912 március 20. számúban a Lembergben tartott zsidó gyűlésen az elnöknek mondott szavait: "Testvéreim! Az Izraeliták már XIX. század óta küzdenek azért a világhatalomért, amelyet maga az Úr ígért meg Ábrahámnak. Eddig a kereszt diadalmaskodott; de most már remélhetünk!':
Lásd "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 38. lap, 3. számú jegyzőkönyvét. "Ma már biztosíthatom önöket, hogy csak pár lépés még és elérjük a célt és a szimbolikus kígyó gyűrűje összeér."
Lásd még a Biblia és Talmudból vett korábbi jegyzeteinket.
Nyilván a legyengülés 3. korszaka példátlan sikereinek mérlegelése bírta rá a zsidó világszövetséget arra a meggyőződésre, hogy az államok és a mai társadalmi rend állapota most már eléggé megérett arra, hogy a világ forradalmasításához egy lépéssel közelebb jusson s a még útjában álló hadseregeket elpusztítsa, a fennálló világrend ellen pedig utolsó "rohamát" megindítsa.
Mózes törvényei és a Talmud tervszerűen megmondják, hogy a zsidó világuralmat előbb egy nagy harcnak kell megelőzni, amelyben az emberiség kétharmad része elvész.
Lásd Talmud: Sabbath 120. a) lap. Sanhedrin 88. b) lap és 99. a. lap szerint: "A Messiás majd visszaállítja a zsidó királyságot és szolgálni fog neki minden nép, minden király."
Targum Jerusalmi. ad. Mos. 41., 10. szerint: "Júda házából származó Messiás megöli a királyokat és uralkodókat, pirossá festi a folyókat a legyilkoltak vérével, köpenye fehér lesz a leölt vitézek zsírjától s ruhája azok vérével lesz befecskendezve. Azonban, hogy a zsidóknak ne kelljen goromba munkát végezni, néhány nochrim (idegen) azután is meg fog maradni, hogy a zsidóknak szolgája legyen."
Majene-Jes. 74., 76. a) lap. Abarbanel mazm. J. 49. a), c) lap szerint: "Előbb azonban óriási harc fog kitörni, melyben a népek kétharmada elvész."
Jehamoth 21. b) lap, Aboda-Zara 3. b) lap, Abarbanel-Mazm. J. 65. lap, Bechai 85. c) lap, Zerorham, 125. b) lap szerint: "Akkor minden nép felveszi a zsidó vallást, de a keresztények ennek a kegyelemnek részesei nem lesznek, hanem ki fognak irtatni az utolsóig."
Lásd még Mózes I. könyve, XI. rész 23.: "Az egész föld színén, melyet tapodtok, féljenek és rettegjenek titeket". XII. rész 29. pont: "Kivágandja a pogányokat, akikhez te mész, hogy örökségül bírjad őket és lakandasz (uralkodsz) az ő földükön." - De telve van az ószövetség számos helye is világuralomra való célzással.
Ez az utolsó roham a világuralomért, amelyet vörös húsvétnak neveznek és amelyet az új Messiással együtt minden zsidó 6000 év óta vár.
Kimondottuk, hogy a 100 évenkénti titokban összeülő kabalisztikus Sanhedrinnek vezetess 1860 óta megreformálódott és az idők követelményeinek megfelelően a zsidó ügyek vezetésének ürügye alatt helyettük időnként megtartandó, nem titkos, de nem is nyilvános világkongresszusokká változtattak át s a vezetőség fontos szervekkel kibővítve újra szerveztetett.
Ilyen világkongresszus tartatott 1897-ben Baselban.
Itt a világhelyzet mérlegelésénél kitűnt, hogy a lefolyt utolsó évtizedek "szent munkája" folytán az államok ereje, élete, törvényeinek végrehajtása, társadalma és vallása a mesterségesen előidézett rombolás és szított kultúrharcok, úgyszintén a szabadgondolkodás terjedése folytán pusztulóban van az egész világon. Megállapítást nyert, hogy a világ aranya az ingatlan és a mozgótőke hatalma Izrael kezében tekintélyes hatalommá nőtt. Megállapítást nyert, hogy a liberalizmus oltalma alatt Izrael befolyása, összeköttetése és hatalma az államok kormányzásában annyira növekedett és megerősödött, hogy beleszólásuk nélkül még jelentéktelenebb dolgok sem eshetnek meg a világban. Megállapítást nyert, hogy a zsidó világszövetség céljainak, a világuralom tényleges kézbevételének viszonyai most már kedvezőknek látszanak, a beteljesülés ideje elérkezett és hogy annak útjában most már csak az államok haderejei állanak.
A természet az emberiségnek hatalmas örök törvényeket adott. A többek közt az egymás felfalását, elpusztítását, az egymás közti harcot. Csak szabadjára kell ereszteni ezeket a természeti erőket s a legyőzőit elpusztul, a győző egy időre fáradt-, gyenge- és lehetetlenné válik, az uszító harmadik meg szedi a zsákmányt. A zsidó világszövetségnek ez a természeti törvény ősi harci eszköze, amelyet minden munkájában az egész vonalon érvényre juttat. Ezzel megkíméli minden megkockáztatástól önmagát, míg az ellenfelek egymást semmisítik meg. így eltávolítják könnyűszerrel a leghatalmasabb akadályokat is, amelyeket különben lebírni más erőkkel alig lehelne s zökkenés nélkül, csorbítatlan energiával haladhat előre a maga megkezdett útján.
A világ államainak fegyveres erejét elpusztítani és útból eltenni, szinte megoldhatatlan problémának látszik. Ha azonban a zsidó világszövetség fenti elvei juthatnak érvényre, akkor ez önmagától megoldódik. Ha a világ hadseregeit egymással szembeállítják, akkor azok egymást pusztítják el, az államok pedig, hozzávéve más mellek háta s okát is, akár győzök, akár legyőzöttek, tehetetlen, bénaságba jutnak, a világforradalomra teljesen alkalmassá válnak s a világuralom tényleges kézbevételéért csak a kezet szükséges kinyújtani.
Ezeknek a megfontolásoknak a súlya alatt határozta el a világ legelvetemültebb gonosztevő bandita szövetkezete - a zsidó világszövetség - a Baseli világkongresszuson titokban a keresztény világrend ellen a döntő rohamot, a Bibliában és a Talmudban. foglalt óriási harcot, a világháborút.
A számottevőbb államok hadseregeinek szembeállítása nehéz politikai, gazdasági és pénzügyi probléma, amelyet megoldani csak tervszerű, hosszas, kitartó munkával, pontos összműködését biztosítani pedig csak furfangos politikával és diplomáciai ravaszsággal lehel. Ki tudná ebben Izraeli felülmúlni?
Az a hatalom, melyet az arany, a világ gazdasági élete fölötti rendelkezés, a nemzetközi összeköttetés, politikai és társadalmi befolyás, a népek gondolkozásának és erkölcsének átalakulása, amelynek a zsidó világszövetség az előző 3. korszakban a liberalizmus zajtalan munkájával birtokosa vagy fő-részese lett, messzemenően biztosította ennek a nagy problémának a megoldását.
A Baseli világkongresszus jegyzőkönyveiben dicsekedve van feljegyezve, hogy: "A mi jelszavunk hatalom és hipokrizis." "A mi hatalmunk jellege a titkosság." "Egyetlen ország sem valósíthat meg még jelentéktelen külön megállapodást sem a nélkül, hogy abban mi titkosan részt ne vennénk. "Le kell törnünk minden oppozíciót megüzentetvén a háborút szomszédai által annak az országnak, amely feltámadni mer ellenünk, ha egyébiránt az ország szomszédai egyesülnének ellenünk, erre világháborúval kell felelnünk."
Lásd: Sión bölcseinek jegyzőkönyvei, 33. lap, 1. számú jegyzőkönyv, -- 45. lap, 4. számú jegyzőkönyv, - -19. lap, 5. számú jegyzőkönyv. - 51). lap, 8. számú jegyzőkönyv.
Ezek a zsidó világszövetség szavai 1897-ben, a Baseli zsidó (cionista álarcban) világkongresszuson, 17 évvel a világháború kitörése előtt.
Tényleg 1897 óta lehetett észlelni, hogy megindult az aknamunka, az államok gazdasági és politikai ellentéteinek szítása, kiélesítése, a hatalmak csoportosítása, fegyverkezése és készülődése. Kereken 20 évig csomózták, bogozták mindenféle eszközökkel, tervszerűen láthatatlan kezek azt a Bibliában és a Talmudban foglalt "óriási harc"-ot, amelynek a világuralmai és a zsidó királyságot meg kell előzni. Ennek a cselszövésnek szálai mind Párizsba vezettek és peregtek le, ahol a zsidó világszövetség felállított központja, a vezérkar székel.
A kongresszusi jegyzőkönyvekben olvasható az a dicsekvés, hogy: "Az a művészet, hogy az államok kormányai azt legyek, amit mi akarunk, de azt higgyék, hogy az történik, amit ők akarnak." Ennek az elvnek pedig a zsidó világszövetség központi vezérkara mesterileg megfelelt.
Lásd a fenti Sión bölcseinek jegyzőkönyvei 70. lapján a 12. számú jegyzőkönyvet: "A francia zsurnalisztikában már meg van a titkos jelek révén érvényesülő szabadkőműves-szolidaritás. A sajtó minden orgánumai összefűzik a páholybeli fogadalmak." "Egyetlen hírlapíró sem fogja leleplezni a reá bízott titkot, ha erre nem kap rendeletet.", (kitől, milyen titkos vezetőségtől? Szerző.)
Kereken 20 évig tartott a világháború előkészítése. A felkészültség az államok közt mesterségesen állandóan növekedett és fokozódott, míg végre arra a csúcspontra jutott, amelyről a lavinát csak meg kellett indítani
A Pesti Hírlap 1927 december 7. szám 6. oldal: Pápay István udvari tanácsos kabinet-titkár cikke szerint Ferenc Ferdinánd 1909-ben több meghívott vendég előtt mondta: "Franciaország (tehát a zsidó világszövetség hatalma és befolyása alatt álló ország és a zsidó világszövetség vezérkarának székhelye. Szerző.) nem elégszik meg eddig szerzett babéraival. Folyton a sarkunkban van és halálra akar minket hajszolni. Nem látják, hogy miként tömi Oroszországot tőkével és minden szükséges holmival, hogy addig fokozza erejét, míg ez nekünk a kegyelemdöfést megadhatja. De még annál is veszedelmesebb az, hogy szünet nélkül telegyömöszöli pénzzel az orosz államférfiak és katonai főbb parancsnokok zsebeit, hogy kellő pillanatban tetszése szerint rendelkezzék velük, akár a cár beleegyezésével, akár anélkül."
így is történt, mert Suhomlinov hadügyminiszter már akkor mozgósított, mikor a cár még nem döntött a háború mellett és Angliával meg Vilmos császárral még tárgyalt.
A zsidó világszövetség -1913-ban tartotta Bécsben világkongresszusát. Itt úgy ítélték meg a világhelyzetet, hogy az most már a kitörésre érett, a nagy harc megindulhat. Elhatároztatott, hogy a háborúnak hosszúnak kell lenni, különben a hadseregek széthullása nem fog bekövetkezni s a világ forradalmasítása költséges marad. A többi a központi vezérkar dolga volt, amelynek ennek lebonyolításához a logika és szoros valószínűség alapján előre kidolgozott tervei voltak.
A bécsi kongresszus 1913-ban hozott titkos határozatai folytán a reá következő évben, 1914-ben, Princip és társai merénylete az osztrák-magyar birodalom ellen megtörtént és ez év július 28-án kitört a "roham", "az óriási harc" - a világháború.
Rákosi Jenő a Pesti Hírlap 1927 szeptember 25. számában így ír: "Politikusok és történettudósok még ma is azon vitatkoznak, ki vétkes a nagy háború megindításában, e - "Én láttam a háborút csemete korában." - "1900-ban mondta nekem egy előkelő francia újságíró kollégám: Addig, míg az öreg (Ferenc József) él, csak meglesz valahogy az Osztrák-Magyar monarchia. - Ez (a francia) már tudta, hogy készül a háború s a katasztrófa." (Hogyne tudta volna, mikor a zsidó világszövetség központi vezérkara Párizsban székel! - Szerző.)
Azután elmondja Rákosi, miként nevelték szerbek, csehek, oláhok a háborúra gyermekeiket és miként mutogatták 10-15 évvel a világháború előtt azokat az iskolákban hivatalos térképeket, hogy miként fog az Osztrák-Magyar monarchia a nagy háború után festeni.
És nem kérdezte senki sem akkor, de még ezután sem, ki intézte ezt az előre elhatározott, megtervezett és egyöntetűen az egész világon végrehajtott előkészítését a világháborúnak 20 éven keresztül, amelyhez egy egész vezérkar állandó megfeszített munkája szükséges. Nem kérdezte és ma sem kérdi senki, hol van az a láthatatlan kéz, amely ilyen világot megrendítő, egetverő, szédületesen elgondolt terv titkos munkáját a világ összes nemzeteinél egybehangzóan elvégezni képes. Mi kérdezzük ezt és meg tudjuk rá a feleletet adni: Az a láthatatlan kéz, amely a liberalizmus mérgét a világba dobta, előkészítette és megcsinálta a francia forradalmat, előkészítette és megcsinálta Európa összes államaiban a forradalmasítást, legyengítette az uralkodók és kormányok hatalmát, legyengítette és lerombolta a társadalmak, a keresztény vallás és az államok erejét, kezeibe össze tudta gyűjteni a világ aranyát, szuverén uralkodójává tudta magát tenni a világ gazdasági élete és halála felett, amely képes volt a faji és nemzeti érzés helyett a hazátlan, vallástalan, kozmopolita internacionalizmust a világ népeinek nyakára ültetni és az emberiséget piszkos csizmái alatt tartani, az a láthatatlan bandita-kéz tervezte, készítette elő és hajtotta végre a világháborút is. Az a láthatatlan titkos szervezel, a mely az orosz szovjetkommunizmuson keresztül, ma is folytatja a világ forradalmasításának és kirablásának, azután az összes kereszténység kiirtásának és Dávid királyságának, a világuralom megteremtésének rettenetes eszméjét, félelmetes aknamunkáját. És ez a láthatatlan titkos kéz, a zsidó világszövetség szervezetének keze, amelynek vezérkara Franciaország fővárosában, Párizsban székel.
Valaki azt az ellenvetést lehetné: Hisz az köztudomású, hogy a világháború a francia "revanche" eszméből fakadt, melyet már 1872 vagyis 50 év óta készítettek elő. Való igaz, hogy a "revanche" eszme 50 év óta élt és dolgozott, de ez csak egy ország ügye volt, amelynek sohasem lehetett meg a hatalma azt világháború alakjában kirobbantani. Ehhez internacionális arany- és világszervezet hatalma kellett. A "revanche" legfeljebb, csak felületes burkolására és áthárítására szolgálhatott a zsidó világszövetség titkos munkájának.
Az "ostoba gójok" mégis azon vitatkoznak, hogy a nagy világrontás kitöréséért kit terhel a felelősség, amely bizonyára csak a zsidó világszövetség titkos láthatatlan kezének leplező képességét dicséri.
Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 79. lapján a 13. számú jegyzőkönyvet és a többi jegyzőkönyveket is, amelyekben a "buta", a barom gójok elnevezés sokszor fordul elő s a keresztény, jóhiszemű, mindig perrendszerű bizonyítékokra váró, naiv gondolkodásának és rövid agyműködésének lebecsülő és megvető kifejezését akarja jelenteni.
A hosszú - 4 évig tartott - világháború lefolyt, amelyben felsőbb utasításra a zsidók véráldozattal alig vettek részt.
"Vérükkel áldoztak tán a hazáért? - Vérükkel, ha ezt tenni kényszerítve voltak. 1848. előtt zsidót a hadseregben látni valódi csoda volt. Hogy 48-ban találkoztak egynéhányan, azzal nincs mit kérkedniük. Gyávaságuk akkor is inkább demoralizáló, mint buzdító hatást gyakorolt a hadseregre. De ha voltak is egypáran, kik megfeleltek feladatuknak, bőven ellensúlyoztattak azok által, kik hazánknak kémei és árulói voltak. A statisztika bizonysága szerint az osztrák hadsereg kémeinek ötkilenced része zsidó volt." - Lásd: Istóczy Gy. "12 röpirat, 1880 dec. 15. szám, 59. oldal.
(És mintha ez az 50 éves írás csak a lefolyt világháborúiról és azokról az egyhangú panaszokról beszélne, melyek ugyanazok voltak minden hadviselő országban, éppen úgy, mini Magyarországban. Szerző.) - De tovább megyünk: Eugen herceg a törökök elleni harcok alatt Temesvár várából kiutasította a zsidókat, mivel "nem annyira kereskednek, mint inkább uzsoráskodnak s inkább szítanak a törökhöz, mintsem a keresztényhez." - Lásd: Schwicker "Geschichte des Temeser banats".
De annál nagyobb tevékenységet fejtettek ki a harcoló hadseregek éhségének, szenvedéseinek és nyomorának fokozására a hátsó országokban, áruelrejléssel, hitvány szállítással, drágítással, uzsorával, pénzrontással, lázítással, hamis hírek terjesztésével, kémkedéssel, árulással, tömegsztrájkok rendezésével, hogy az államok népeit és a harcoló hadseregeket fáradttá, elégedetlenné, a züllésre, a széthúzásra, a forradalomra alkalmassá tegyék. Azt mondtuk: "felsőbb utasításra", mert a zsidó világszövetség vezérkara tervszerűen igen jól tudta, hogy a hadseregektől rendfenntartó csendőrök, rendőröktől, melyek a világ forradalmasításának és a hatalom átvételének útját állhatnák a győzőknél, csak teljes legyengítéssel, a legyőzötteknél pedig csak teljes feloszlással szabadulhat meg, ami a világháború egyik magasabb célja, problémája volt.
A legelső hadsereg, amely elpusztult, az oláh hadsereg volt, azután Oroszországban omlott össze, 1917-ben a szerb hadsereg, utána 1918-ban a bolgár és a török hadsereg, ezt követte októberben az osztrák-magyar hadsereg, utána a német birodalom hadserege pusztult el. Az úgynevezett győző államok hadseregei a nagy küzdelmektől fáradtan, kimerültén, erejüket vesztve a porondon feküdtek. A világ forradalmasításának útja így szabad lett.

ad. 5. Az ötödik korszak.

Amint láttuk, a negyedik korszak célja, az államok haderejének és a kormányok ellenállásának megtörése a világháborúval sikerült. Csak a politikai hatalom átvétele volt hátra, amelyei azonban végrehajtani csak lépésről-lépésre volt tanácsos, nehogy a tömegek észre térjenek és a tömegellenállás kockáztatva legyen. Ezért az országokat ügynökök által, nemzeti eszmék és pacifista jelszavakat, őszirózsás mámorral fellázítani, a fennálló kormányok ellen mesterséges, úgynevezett forradalomba kellett kergetni, hogy az a nemzeti hatalom eddigi birtokosait, a dinasztiákat, fejedelmeket elűzze, az alkotmányos parlamentet szétkergesse, az ősi nemzeti alkotmányokat szétrombolja, az eddigi kormányformák helyeit pedig a demokratikusnak nevezett "köztársasági" kormányformák, az internacionális hatalom uralmát helyezze be. Hogy helyet adjon majd a zsidó világuralom ideiglenes formájának, a kommunizmusnak, a csőcselék uralmának.
Lehetetlen nem látni ebben a rendszerben a szándékos konzekvenciával és logikával előre felépített tervet és a titkos intéző kezet.
Oroszországban a forradalmasítás már 1917-ben megtörtént. A cári dinasztia és a kormány elűzetett, később a befolyásosabb országnagyokkal együtt kegyetlenül lemészároltatnak, az ország képviseletét, a "Dumát" szétkergették s megalakították a kommunista köztársaságot. Megkezdődött nacionalizálás jelszava alatt az ország kifosztása, a hallatlan terror, a rablás, a kereszténység halomra gyilkolása, a szellemi nagyságok és értékek kiirtása, a ritkítás, a keresztény világrend lerombolása és állandóvá tétele.
A magyar kir. Curia is 1927 júliusában Kéringer Pál kommunista ügyében kimondta, hogy "kétségtelen, hogy a közismert kommunista program csak az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása révén valósítható meg, vagyis mindazok, akik ilyen mozgalmat kezdeményeznek, vagy előmozdítanak, végeredményben az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását célozzák.
Ugyanezt célozzák a szabadkőművesek, szociáldemokraták, zsidó sajtó, "más világnézetűek", melyeket a párizsi Alliance Israelite Universelle irányít, tehát mindezek egy és ugyanazon célkitűzés érdekében munkálkodnak.
Ausztriában 1918 év vége felé megcsináltak a forradalmasítást, elűzték a kormányt és az országból a dinasztiát, szétkergették a parlamentet és megcsinálták a szociáldemokrata köztársaságot. A kommunizmus nem sikerült, mert az orosz példa után a nép visszariadt és meg volt ereje megakadályozni.
Magyarországon a pacifista és nemzeti jelszavakkal dolgozó ügynökök serege mesterségesen megcsinálta 1918 október végén Budapesten a forradalmasítást. Elkergették a kormányt, szétűzték az alkotmányos országgyűlést, elkergették a dinasztiát, megcsinálták előbb a pacifista, azután a tiszta szocialista köztársaságot, később pedig minden különösebb kényszer nélkül átadták a hatalmat a 90%-ig zsidó kommunistáknak és itt is megkezdődött az ország kifosztása, a rablás, a gyilkolás, a keresztény világrend felforgatása, amely azonban a józan magyar paraszt ellenállásán és az oláh invázió folytán 5 hónapi rémuralom után magát fenntartani nem tudta.
A német birodalomban már a háború előtt és alatt működő pacifista ügynökök, a háború rosszra fordulása és a hadsereg visszavonulása alatt mesterségesen megcsinálták Berlinben a forradalmasítást, szétugrasztották a birodalmi kormányt, - a Reichstaggal együtt - és elkergették a császárt, amely után felállították a szociáldemokrata köztársaságot; ez után a kommunista hatalom átvételére véres kísérletek tétettek, amelyek azonban a német nép józansága, az orosz és magyar példák visszariasztó szomorú hatása után nem sikerülhettek.
Ugyanez idő tájban voltak Bulgáriában, Törökországban és más kisebb államokban ugyanilyen munkára forradalmasítás! és kommunizálási kísérletek, amelyek azonban az orosz és magyar példa után, de mert kisebb és jelentéktelenebb államokról lévén szó, azokra kevesebb súlyt helyeztek és ezek, nem sikerültek. Olasz- és Franciaországot a forradalmasítástól csak a győzelem mámora menti meg.
Az országok népei, amelyek bár a világháború teljes súlyú reájuk nehezedett, szívükben mégsem hordták az elfojtott elkeseredés érzését s eszük ágában sem volt a legtöbbször népszerű és szeretett uralkodóikat, fejedelmeiket, királyaikat és császárjaikat elűző, köztársaságot gyártó forradalmakat csinálni, - (Lásd: dr. Miskolczy Ágost "A forradalom új lélektana", Budapesti Hírlap 1927. augusztus 3. számában.) - ámulva nézték ezeket a megkérdezésük nélkül kirobbantott világforradalmi üzelmeket. Ámulva kérdezik ki csinálja, miért csinálja és melyik az a félelmetes, kegyetlen és láthatatlan, hatalmas kéz, amely az államokban egyöntetűen, óramű pontossággal összműködően, műforradalmakat csinál, fejedelmeket, királyokat és császárokat űz el és köztársaságokat gyárt anélkül, hogy ez a népek lelkéből fakadna? Mert azzal, hogy egy országban lehet ugyan időlegesen elkeseredett elégedetlenség, de hogy minden országban elkergetni való gyűlölt fejedelmek, gyűlölt kormányok, forradalmakra okot adó elviselhetetlen életviszonyok lennének s az egész világ országainak csak a köztársaságok után epedne a szíve, mindenki tisztában van, hogy nem lehet. Ezért ezek a céltudatos, világjelenségnek feltüntetett és ámításul világszerte ennek hirdetett, üdvözítő forradalmak csak magasabb törekvések érdekében, jól megszervezett összeesküvők kezemunkája lehet. - (Lásd a fenti munkát!) - Különben maguk a zsidó világszövetség szervei, a szabadkőművesség és nemzetközi szocialisták nyíltan hirdetik már, hogy céljuk a világ forradalmasítása az általános elégedetlenség felfokozása által. Hogy miért, mi oknál fogva és milyen érdekből és melyik kéz mozgatja, azt már elhallgatják. De a történelem összes forradalmait is a XVIII. század közepétől kezdve, mind mesterségesen, ügynökök által láthatatlan zsidó kezek intézték.
Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 43. lap, 3. számú jegyzőkönyvét. "Emlékezzetek csak vissza a francia forradalomra, amelyei nagynak nevezünk, jól ismerjük előkészítésének titkait, mert a mi munkánk volt." - A 82. lap, 15. számú jegyzőkönyv így: "Midőn mi leszünk, az általunk mindenfelé szított forradalmak segítségével végleg az urak", stb. - Lásd még Tormay Cecil "A bujdosó könyve 75. lapján: "És ott voltak ők Párizs minden forradalma mögötte. A török forradalom napjaiban egy zsidó büszkén mondta: "Azt mi csináljuk!" "A lisszaboni forradalmat zsidók mozgatják", mondja a portugál követ.
Az összes francia forradalmakat, kezdve 1792-1871-ig, az ezeket mindig kísérő kommunizmus kísérleteket, elmaradhatatlan rablás és gyilkolásaival, a török és portugál forradalmakat, mind a világháború utáni összes forradalmi jelenségeket is, egytől-egyig mind a zsidó világszövetség szervezetének aranya és ügynökei intézték.
Lásd: Istóczy Gy. "12 röpirat" 1881 április 15. szám, 2. és 3. lapot, ahol így ír: "Az efeletti érzéseim azon állításra kényszerítenek, hogy a nihilizmus éltetői és ugratói a zsidók s gyanakodásomat megerősíti azon körülmény is, hogy az úgynevezett nihilista szövetkezet roppant pénzmennyiség felett rendelkezik. - Honnan? - Csakis a zsidóktól. És eredeti, hogy én még nem hallottam, hogy kommunisták, szocialisták vagy nihilisták (mely egytől-egyig ugyanaz. Szerző.) a gazdag zsidók ellen támadtak volna, de igenis az állam és a társadalmi rend ellen, amely a zsidóknak nem tetszik "Bár hallanák és értenék meg ezt az illető államfők és kormányok is." (Lásd még: Istóczy Gy., "12 röpirat" 1881. július 15. szám, 31. lapon.)
Sajnos a liberalizmus mérgező hatása nem engedte azt meghallani és megértetni velük. S negyven év múlva meg lett a világborzalom, mert, mint tovább folytatja - "a zsidóknak mindegy: pusztuljanak nemzetek, fejedelmek, államok, nihilisták, kommunisták, szocialisták, csak ők (a zsidó világszövetség. Szerző.) érjenek célba." - Ugyancsak tovább: "nem titok többé, hogy a nemzetközi zsidó szövetség a trónt és oltárt akarja lerombolni; a gaz francia zsidó Cremieux ezen célt nyíltan hirdette, sőt még arra is vetemedett, hogy a francia hadjárat alatt a német császár és koronaherceg fejére gyilkos-díjat tűzött ki. És ti, berlini zsidók nem átallottátok ezen gazembernek emlékét zsinagógáinkban megünnepelni. Ez felségárulás volt." (Akárcsak 1927-ben nálunk a Vázsonyi-kultusz.)
Ha ezeket a forradalmasítási kísérleteket a világháború után szemügyre vesszük, látjuk, hogy azok többé-kevésbé majdnem minden országban eredményesek voltak ugyan, de a zsidó világuralom átmeneti, ideiglenes formájának, a kommunizmusnak általános megteremtése mégsem sikerült. - Nem sikerült pedig egyrészt azért, mert a keresztény világrend romlásának fokát a zsidó világszövetség vezetősége egy kissé optimisztikusan ítélte meg, mely még nem volt mégsem akkora fokú és oly általános, mint ahogy elképzelte, másrészt a világháború befejezése előtt egy évig az Oroszországban lefolyt mohó kommunista világ garázdálkodása, melyei a magyarországi kommunista rablás és gyilkolás csak megerősített, a keresztény világrend népeit mégis képesek voltak gondolkodásra ébreszteni és az általánosítást megakadályozni, így tehát a zsidó világuralom ideiglenes kézbevétele is meghiúsult.
Mindezek ellenére a zsidó világszövetség munkája, amelyet a világháborúval elérni akart, mégsem volt eredménytelen, mert céljaihoz hagy lépéssel vitte közelebb. Nagy sikere volt ugyanis a nagy orosz birodalom kommunista szovjet-uralmának a megtartása, megerősítése és a mai napig való állandó fenntartása.
Dr. Glaser Gyula Antal (a kikeresztelkedés előtt Jebozsua) volt osztrák igazságügyminiszter, később főállamügyész, egy 1872-ben Berlinben megjelent röpirat szerint atyjához intézett levelében így ír: "Akkor, kedves Atyám, akkor a valódi új és regenerált nemesség a mi népünk (pedig ki volt keresztelkedve) kebeléből diadalmi bevonulását tarthatja és Isten által neki ígért misszióját betölteni fogja." Majd az Atya nyilatkozott így: "E fölött őexellenciája az én fiam másképp gondolkodik! Mindaddig, amíg a mi népünk az Internacionálé és a hírlapirodalom gyeplőit nem engedi kezeiből kicsavartatni, mindaddig abban a helyzetben leszünk, hogy még Vilmos éjszakáit is álmatlanokká tesszük és még Bismarckot is kizsákmányoljuk saját céljainkra," Majd így folytatja: "Egy királyságot, barátaim, egy királyságot nekünk, onnan azután lehet majd operálni!"

(És ezt a királyságot 50 év múlva a világháború után el is nyerték a szovjet birodalomban, ahonnan ma szabadon operálhatnak a világ minden hatalma, a fennálló világrend s az emberiség ellen, a világhatalomért, a zsidó királyságért. Szerző.)
Az orosz világbirodalom 160 millió népével, két világrészre szóló kiterjedésével, megmérhetetlen természeti kincseivel, kifogyhatatlan gazdagságával és segélyforrásaival bármilyen kormányforma alakjában is, legyőzhetetlen világhatalom marad mindaddig, míg valamely eruptív erő meg nem dönti, vagy el nem törli a föld színéről.
Ez a világnagyhatalom ma a zsidó világszövetség kezeibe jutott. Számára és céljaira pedig egy új, nyilvános és a világ diplomáciájában elfogadott, a világrendben törvényesnek, legálisnak kimondott, organikus szerve lett, amelynek ténykedése, az államot megillető szuverenitás ürügye alatt korlátlan és felelőtlen kül- és belcselekményeket enged meg. Ezen lepel mögött a zsidó világszövetség, mint olyan, biztonságban meghúzódhat s ennek az államnak nevében és cégére alatt mintegy hatalmas világközpontból intézheti támadásait - egyelőre a kiszemelt országok és hatalmak ellen - de valójában mindig a keresztény világrend megdöntésére és az eljövendő zsidó világuralom érdekében.
Ne tévesszen meg tehát senkit egy-egy .újonnan felmerült világmozgalom. Az orosz szovjet kormánynak nincs és nem lehet meg az a hatalma, hogy belső, még meg sem erősödött élete és gondjai mellett magasabb ambíciói legyenek a politikában. Ehhez olyan kipróbált nemzetközi szervezet hatalma kell, amely magát teljes biztonságban, nyugodtan érzi és kipróbált közegeivel zavartalanul szóbeli, tervezheti fondorlatait. Az orosz szovjet semmi más, mint a zsidó világszövetség végrehajtó szerve, amely a világ előtt nyilvánosan a szerző szerepét és a felelőtlenséget viseli, de csak "strohman"-ja a zsidó világszövetségnek, amely innen mint centráléból, hamis cégér alatt legálisan intézi betöréseit a világ forradalmasítására, egyes országok letörésére, birodalmak megsemmisítésére, kínai és indiai mozgalmak megindítására és végrehajtására, - mesterséges és hamis világközvélemény megteremtésére és holmi "Saccó és Vancetti" banditák ocsmány ügyeinek mentőakciójára, a humanizmus nevében, akkor, amidőn Oroszországban a szovjet hatalom naponta gyilkolja le nagy számmal, nem is a banditákat, hanem a szegény szerencsétlen, emberi jogaikért felhördülő, igazán ártatlan orosz polgárokat. Egyúttal pedig mindez eszköz az egész világ népeinek és országainak állandó nyugtalanság és izgalomban tartására, hogy a figyelem le legyen kötve.
A zsidó világszövetség aranya, befolyása, hatalma és nagy érdeke mellett érthető, de mégis csodálatos Európa türelme, hogy egy ilyen világhatalomra törő szövetkezetnek azonos célú és erkölcsű, igen fontos nyilvános szervét, az orosz szovjetkormányt és a nevében elkövetett gonosz garázdálkodásokat már majdnem 10 év óta nyugodtan tűri.
Igaz ugyan, hogy a szabadkőművesség, szociáldemokrácia, börze, bankok, zsidó sajtó és a szovjet kormány erősen tagadják, hogy nekik egymáshoz valami közük volna, mert ők állítólag mind külön célokért küzdenek, de csodálatos, hogy mindegyik egy és ugyanazon utón, a keresztény világrend rombolásának útján halad és valamennyien - zsidók. A zsivány-becsület összetartozandóságukat nem engedi elárulni. Bajos azt rájuk bizonyítani is, csak külső észleletekből, logikai következtetés útján lehet, ami a tagadáshoz nekik erőt és biztonságot nyújt. Hisz a liberalizmus előre gondoskodott, hogy a jognak alaptétele legyen a perrendszerű anyagi bizonyíték, amely az ügyes gazembereket egyenesen neveli. Márpedig a furfang, cselszövés, képmutatás, megtévesztés, leplezés és félrevezetésben egyenesen a zsidó világszövetségnek van boszorkányos ügyessége.
Ha a világháború után a világ forradalmasítása és a világhatalom átvételének ideiglenes formáját a kommunizmust nem is sikerült általánosítani, a zsidó világszövetség hatalma, az orosz szovjet birodalom megszerzésével erősen megnövekedett és ez arra ösztönözte, hogy "szent munkáját" törhetetlen kitartással folytassa. A forradalmasítás további erőszakolását a régi eszközökkel egyelőre félre kellett ugyan tenni, de volt egy szerv, mely a szent munkában eddig teljesen kihasználva nem volt, ámbár hatásában alig akadhat más olyan éles fegyver, amely vele mérkőzhetnék. Ez a gazdasági fegyver, amelynek alkalmazása az eddigi félsikert tökéletessé teheti és mert - mint tudjuk - a forgótőke által uralt világgazdasági élet, majdnem teljesen a zsidó világszövetség kezeiben van, a további világharc a világuralomért, amellett, hogy a régi eszközök harca párhuzamosan és csendben tovább folyik, főképp a gazdasági térre helyeztetett át.
A gazdasági kényszer, az élet, a kenyér kényszere, akár egyénről, akár államról, akár az egész világ helyzetéről legyen is szó, amely az életet végre mégis két vállra fekteti s a nyomorúsággal járó engedelmességet is kierőszakolja.
A gazdasági romlás mindig az eladósodásnál kezdődik. - Ezért mondja Mózes, hogy: "Adj kölcsönt, de ne végy és uralkodni fogsz." - "Idegennek (nemzsidónak) adj uzsorára, de a te atyádfiának ne adj." - Kölcsönt adj a népeknek, de te sohase végy és sok népeken uralkodni fogsz, de terajtad nem uralkodnak." - (Lásd a Bibliában: Mózes V. könyve XV. rész 2., 3., G, pont. XXIII. rész 20. pont. 28. rész 12. és 13. pont) -
Az államok mesterséges eladósítása tehát - mely a népek elszegényedésének alapja - az egész vonalon megindult és kitört a gazdasági világháború. Ezt pedig most harcoljuk végig, most éljük át.
Nagyon természetes, hogy a hosszú világháború minden országnak rengeteg pénzébe került. A háborúból eredő okoknál fogva minden ország gazdasági élete szenvedett, a kereskedelem és mezőgazdasági termelés inkább szünetelt, mint fennállott. A közterhek viselése elbírhatatlan lett, a nép szenvedése és nélkülözése fokozódott. Az állami adók a hadi terheket nem bírták s a kormányok a hadi terheket kénytelenek voltak kölcsönökből fedezni. A háború után pedig a vesztes államokban ez még jóvátételnek nevezett hadisarccal is gyarapodott.
Könnyű elképzelni, hogy minden országban nehéz lett mindenfajta élet és gazdaság. A történelem azonban azt tanítja, hogy sok ezer év óta mindig voltak nagy és hosszú, még 30 éves háborúk is és ha meggondoljuk, hogy akkor a gazdasági termelési viszonyok is arányban állottak a hadjáratokkal, mondhatjuk, hogy a háborúkkal járó gazdasági romlás sohasem volt olyan fokú, mint ma és ezt az államok népei rövid idő alatt ki nem heverték volna. Felesleges volna efelett vitázni, hogy ma más viszonyok közt élünk. A viszonyok lehelnek mások, de az arány az megmaradt s az országok mai aránytalan gazdasági romlását abban kell keresni, hogy a háborús, de természetes gazdasági romlás nemcsak mint üzleti konjunktúrát, de mint világpolitikai tényezőt is jó alkalomként, láthatatlan kezek felhasználták céljaikra és mesterségesen annyira felfokozták, hogy a népek a nélkülözéstől, a nyomorúságtól, a gondoktól elkábulva, az országok pedig a csőd szélére juttatva, ellenállásra képtelen, engedelmes eszközök legyenek valamely felsőbb hatalom láthatatlan kezében! Nem nehéz kitalálni, hogy ez a felsőbb hatalom, amelynek célja világforradalom, világuralom, Izrael királysága, az " ígéret" beteljesülése, senki más, mint a zsidó világszövetség, amely a fennálló keresztény világrend eltörlésére összeesküdött. Ennek az összeesküvésnek, világforradalomnak érdekében rontják és fokozzák ma mesterségesen világszerte a népek azt a gazdasági életét, mely bizonyos természetes mértékben, úgy mint más háborúk után amúgy is szenvedett.
Ma már alig van állam Európában, amelyre valami formában "külföldi kölcsön" felvételét rá ne kényszerítenek és ahol lehetett "nemzetközi pénzügyi ellenőrzés" alá ne helyeztek volna. Hogy mit jelent a "szanálás" jelszavának felmerülése, a "külföldi kölcsön" és a "pénzügyi ellenőrzés" egy állam életében, az nem tartozik szorosan a tárgyunkhoz, csak annyit említünk fel, hogy 1897-ben megtartott Baseli zsidó világkongresszus jegyzőkönyvei már 17 évvel a világháború előtt dicsekednek vele, hogy az államoknak azt a pénzt adják kölcsön, amelyre szükségük egyáltalán nem volt. - (Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 111. lapján a 21. számú jegyzőkönyvben.) - Egyúttal csodálkozással vegyes gúnyolódással említik a külföldi kölcsön és a pénzügyi ellenőrzést, amellyel az állam mint adás, a gyakorlatban nemcsak gazdaságilag, hanem belpolitikailag is természetesen, többé-kevésbé ki van szolgáltatva a kölcsönadónak, akitől léte vagy nemléte függ.
Lásd "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 109. lapján a 20. számú jegyzőkönyvet: "Mily rövidlátóak ezek a gójbarmok! Eszükbe sem jutott, amikor kamatos kölcsönt vettek fel, hogy ezt a pénzt, a tőkét kamatostól, az ország jövedelmi forrásaiból kell majd beszedniük s hogy az a mi zsebünkbe fog vándorolni. Oly színben tudtuk nekik a kölcsönök kérdését feltüntetni, hogy ők azt magukra nézve kedvezőnek látják.
Továbbá a 112. lapon a 21. számú jegyzőkönyvben: "De most a külföldi kölcsön-rendszerrel a gójok nem engedhetik át magukat az ily tréfálkozásnak."
Továbbá a 108. lap, 20. számú jegyzőkönyvben: "A külföldi kölcsön pióca az állam testén, amelyet arról eltávolítani lehetetlen, amíg magától le nem esik vagy erőszakkal le nem lépik." "Ha a kötvény 5%-al kamatozik, 20 év alatt törlesztődik, 40 év alatt kétszer, 60 év alatt háromszor törlesztődik az eredeti tőke mégis visszafizetetlen marad."
Továbbá a 105. lapon, a 20. számú jegyzőkönyvben; "De fogunk ellenőrző és megállapító hivatalt is állítani."
Ez a tervszerű gazdasági rontás, amely rendszere a nemzetközi zsidó világszövetségnek és melyről 17 évvel a világháború előtt számol be, a világháború után teljes mértékben tört ki.
A gazdasági válságok egymást érték és még ma is egymást érik.
Lásd "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 100. lapján, a 20. számú jegyzőkönyvben: "Gazdasági válságokat a gójoknál azzal csinálhatunk, hogy a pénzt a forgalomból kivontuk, nagy tőkék maradtak így gyümölcsözetlenül és vonódtak el a nemzetektől, amelyek akkor kényszerültek tőlünk venni kölcsönt."
Az államok uzsorakölcsönökkel és jóvátételekkel el vannak adósítva. A kamatok fizetésére a régi államjövedelmek nem elegendők, az egyenes és főként a leplezett közadók elviselhetetlenül nagyobbak lettek, a szegénység általánossá vált és folytonosan fokozódik, a nemzetfenntartó középosztály pusztulóban van, a termelés konkurenciaképtelensége folytán lecsökkent, a munkanélküliség naponta nő, a nélkülözés elkeseredéssé fokozódott, az éhínség az ajtón kopogtat. A közelégedetlenség pedig kitörőben van. A világ országainak ehhez. az állapotához, amely nagyjában már mindenütt fennáll, nem kell más, mint egy nemzetközi politikai bonyodalmat mesterségesen felidézni, az egyes országokban a pénzt a forgalomból kivonni, a pénzrontást vagyis a drágaságot mesterségesen megindítani, a sztrájkok forrásait megnyitni és szabadjára engedni és elgördül az államok kormányait elsöprő lavina, az új világharc, a világforradalom, amelynek vége a zsidó világszövetség ideiglenes világuralmának formája, a kommunizmus, az általános rablás, gyilkolás, a keresztény világrend kipusztítása és később a Dávid királysága. A mozgó "arany" alkalmazásával ki lehet forgatni sarkaiból a világot.

Ez a gazdasági világharc sokkal veszélyesebb a fajok, nemzetek és államokra, mint akármilyen más ágyúk és tankokkal vívott világháború, mert láthatatlan fegyverekkel, ravaszsággal, furfanggal, cselszövéssel, észrevétlen burkolt és váratlan támadásokkal méri csapásait, - (Lásd az éppen aktuális Blumenstein és társainak világraszóló állampapír hamisításainak ügyét és a 60. oldalon tett közbeszúrást.) - amelyek ellen védekezni alig lehet és mindig késő.
A zsidó világszövetség titkos ügynökeinek munkájára, akik rendszerint nem is álmodott, lehetőleg magas állású újgazdag, sima modorú, befolyásos, politikai és gazdasági személyek, - (Lásd: "Sión. bölcseinek jegyzőkönyvei" 91-95. lapján, 16. sz. jegyzőkönyvben: "Bourgois egyik legjobb ágensünk Franciaországban".) - vagy ellenkezőleg is a tömegek mozgatására rendelt agitátorok - az államokban nagyon vigyázni kell.
Nálunk egy volt zsidó miniszter hagyta jóvá a híres Galilei-kör alapszabályait és ugyanennek a miniszternek fia volt az, aki ezt a kört mint elnök vezette. Egy volt zsidó jogász készítette a magyar büntető-törvénykönyvet, mely annyira liberális és humánus lett, hogy résein kevés nehézséggel könnyűszerrel ki lehetett szabadulni annak, aki a bíróság elébe jutott. És minő hozsannát csapott a zsidó világsajtó ennek a törvénykönyvnek! Egy volt zsidó miniszter, aki megkeresztelkedni sem tartotta érdemesnek, feje volt annak a faj- és nemzetellenes "más világnézetű" irányzatnak, amelynek a magyar erkölcs, jólét, megelégedés, béke és a főváros évek hosszú során át áldozatul esett. Ma is mindazok, akik a nemzet belső ellenségeivel, a nemzetköziséggel nyíltan cimboráinak és a leghangosabbak, valamennyien közismert előkelő zsidók.
Különösen a mai, féktelenné fejlesztett gazdasági világharcban sohasem szabad feledni a zsidó világszövetségnek azt a célszerű jelmondatát, hogy: "A művészet abban van, hogy úgy csináljunk mindent, ahogy mi akarjuk, az államok, nemzetek és népek pedig azt higgyék, hogy az történik, amit ők rendelnek. - (Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei.") - A jelszó - mindent leplezni.
Ma ebben a gazdasági világharcban a levegőben röpködő világtrösztök, világblokkok, kartellek, világ vámközösség, bankári és ipari blokkok, világbörze, páneurópa, nemzetek szövetsége stb., stb. mind egy-egy világhatalmi lépcsőt rejt magában, amelyet csak a kitalálójuk ismer. Az az egy azonban kétségtelennek látszik, hogy mindent nemzetközivé akarnak lassanként fejleszteni, hogy minden hatalom gyakorlása nemzetközi központból történjék. A nemzetközi közvetett nyomás úgy politikai, mint gazdasági téren már ma is alig elviselhető az országok kormányaiban, de mi történik akkor, ha a belügyeket ez fogja nyíltan is irányítani. Hova jut a faj, nemzet, haza és a vallás?
A zsidó világszövetség ezen 5. korszakát képező munkájának célkitűzésére talán meg tudná adni a biztos feleletet.

6. korszak.

Még nem történt meg, de 99%-ig halálos biztonsággal be fog következni; úgy, mint ahogy a zsidó világszövetségnek 2000 év óta hozott határozatai mind megvalósultak, ha a 12. órában nem vagyunk képesek a veszedelmet belátni és nem sietünk ennek megakadályozására gátat vetni.
Elméletben hihetetlennek és képtelenségnek látszik, mindazt, amit látunk, tudunk, olvasunk és egy életen ál tapasztalunk és amit e könyvben elmondottunk, egy összefüggő láncszemmé összefűzve hatalmas épületnek szemlélni, mert alig lehet azt elképzelni, hogy az egész világon mindent egy akarattal, egységesen mozgatni, összműködésben tartani lehetséges volna. És csakugyan ezen mozgató egy akarat megteremtésére egyetlen nép sem volna alkalmas csak a zsidó nép, amely 6000 év óta erre van nevelve. Ezt a népet Mózes és a Talmud törvényei elkülönítették, elzárták a világ összes népei, fajai és nemzetei elől. Külön faji érzésében, erkölcsben, szokásokban, életmódban, vallásban megmásíthatatlanul eggyé forrasztották, amelyet még a szétszóródás sem képes megváltoztatni s megengedni, hogy ő bárhol a világon más lehessen mint zsidó, akinek csak egy gondolata, egy szentsége van: Izrael! Amit Izrael akar, az a zsidónak törvény és vallás egy fogalomban. Nem kell csak Izrael nevében fellépni és megvan az az "egy akarat" világszervezet, amely az egész világon mindent mozgatni képes. A Mózes és a Talmud törvényei által megteremtett zsidó egység, a világba szétszóródott zsidóságot az illető ország, város vagy falu ügynökeivé tette, akiknek nem kell csak papok által megparancsolni, hogy Izrael így vagy úgy rendeli s a zsidó nemcsak nem meri megszegni, hanem siet azt végrehajtani, akár ismeri az okai vagy célját, akár nem.
Ezt az egy akaratot az irányítás és parancsolásra 2000 évvel ezelőtt a zsidó világszövetség megalapítása és megszervezésével a zsidó főpapok vették kezeikbe és a "Kabala" titka" név alatt 1860-ig a 100 éves Sanhedrineken misztikus titokzatossággal, ma pedig a világkongresszusokkal gyakorolják.
Ez az egységes vezetés és az őrültségbe menő célkitűzés az, amelynek megvalósulása látszik közeledni és amely már-már távoli mennydörgéssel reszkettette meg azt a látóhatárt, amelyről Magyarország szent örege, Rákosi Jenő, a Pesti Hírlap 1927 február 20. számában azt írja, hogy: "Egy új világ tolakodik Európa egére", továbbá - a zsidókérdéshez fűzve -: "Egy évezredes kérdés, gyökere megszámlálhatatlan századokban van leereszkedve. - (Lásd: Tormay Cecil "A bujdosó könyv" 75. lapja 11 és könyvünk 53. oldalán idézett jegyzetét.) - Ez megy, ahogy tud a maga tövises útján." - (így hirdetik.)
Igen! - A távolbalátás, a jós ihlet, a matuzsálemi élet ős-erejű észrevevése, intuitíve megérezte, meglátta, hogy valami készül; nem Európa, hanem az egész világ egén, melyet csak az évezredes zsidókérdésnek tart, habár sejteni engedi, hogy az a fennálló világrend, az emberiség súlyos veszedelme. De hányan lehelnek azok, akik ennyit is meglátnak?
Az emberiség gondtalan és gondatlan tömeg lehetetlenségében, bizonytalanságban él és elhiszi, hogy a körülötte történtek, mint a gombacsíra a levegőből, a távolról morajló viharfelhők pedig önmagukból teremnek. De nem hiszi, hogy a világegyetemnek rendszere van, véletlen nincs, hogy mindennek mozgató oka, ereje van. Ezért az élet eseményeibe apatikus tunyasággal belenyugszik, keres magának mentséget és azt mondja, hogy az: világjelenség, amelyet megmásítani úgysem lehet s végzetszerűleg várja a végét, mint az elítélt a halált
Ilyen helyzetben van a keresztény világrend és az emberiség a zsidó világszövetség észrevehető, titkos és láthatatlan munkájával szemben. Érzi, hogy a világ horizontjára egy új világ tolakodik, de nem hiszi senki sem, hogy az egész világon ezt több ezer év óta, tervszerűen egy erő, egy kéz irányíthatja, láthatatlanul, titkosan, álarc alatt leplezve, amelyben a zsidó világszövetségnek legnagyobb és legfélelmetesebb ereje rejlik.
Lásd "Sión bölcseinek jegyzőkönyveit" 45. lap, 4. számú jegyzőkönyvben. " Hatalmunk jellege a titkosság. A szabadkőművesség álarc - nekünk." - Lásd még ezen könyv 55. lap, 7. számú jegyzőkönyv: "Ösztönözni kell a gój kormányokat, hogy azon hatalmasan kigondolt tervünknek megfelelő módon cselekedjenek, amely terv most már győzedelmes megvalósításhoz közeledik (ezt 1897-ben, a világháború előtt mondja) azt az impressziót keltvén fel, hogy a kormányok mindenben a közvéleményt követik, amely titokban és a valóságban általunk van szervezve azon "nagyhatalom" segélyével, amelynek sajtó a neve; különben a hírlapok, - kivéve közülük egynéhány jelentéktelent - most már egészen a kezeink közt vannak.
Röviden, hogy összefoglaljuk rendszerünket, Európa gój-kormányainak leigázására nézve, meg fogjuk mutatni erőnket, közülük egy-kettőnek gyilkosság és terrorizmus által (gróf Stürk, Ferenc Ferdinánd stb.) ha pedig megtörténnék, hogy mind ellenünk támadnának, amerikai, kínai és japán ágyúkkal felelnénk nekik." - Ezt mind 1897-ben mondja és 1914 óta már szóltak a világ bábomban az amerikai ágyúk, 1927-ben pedig a kínai ágyúk. Szerző.
Nem hiszi senki sem, hogy a keresztény világrend mesterséges tervszerűséggel alá van aknázva, mindenki és minden intézmény fölött a Damoklész kardja függ, amely minden pillanatban lesújthat. A zsidó világuralom pedig nesztelen, de biztos lépésekkel 2000 év óta közeledve, az ajtónk előli áll és már hangosan zörgeti, mert ellenállásra, akadályokra, szinte alig talált. Senki az elkövetkezett és elkövetkezendő dolgokkal tisztában nem volt s közömbösen, következtetés, okkeresés nélkül ment el a "jelentéktelenség", "véletlen" vagy - világáramlat- "-nak lefokozott jelenségek mellett, nem cselekedett senki ellenük semmit. Senki még csak hinni sem merte, hogy ezeket a világjelenségeket egy kéz, egy erő tudatosan és tervszerűen mozgathatja, egyetlen, szédületes gondolatban irányíthatja és élt tovább a bizonytalanságban, a kényelmes gondtalanságban, míg ma eszmélni kezd s a zsidó világszövetség elbizakodottsága folytán napfényre jutott dicsekvések, megsejttették a világ némely szellemi kiváltságosával, hogy új világrend tolakodik a horizontra, egy régi világrend pedig halálra van ítélve. Az itélelvégrehajtás pedig nem látszik messzinek, naponta láthatjuk, hallhatjuk, olvashatjuk előhírnökeit. Pedig nem szabad megengedni, hogy a zsidó világszövetség lehessen a keresztény világrend és az emberiség hóhéra.
Az egész világon "üldözött fajnak" mesterségesen elhíresztelt zsidóság vezető szelleme, mint az álombéli vámpír és lidérc rémséges nyomása nehezedik ma a fennálló keresztény világrendre és az emberiségre. A láthatatlan kéz, a "vörös malom" forog, a gép részei látszólag mind külön-külön célkitűzéssel, de mégis egy gondolat olajával megkenve, állandóan működnek. Az események összefüggése pedig a világpolitika útvesztő csalásaival, fondorlataival s kétszínű cinizmusával van utolérhetetlen művészettel leplezve és megszőve.
"Csak mi tudjuk, hová megyünk, mi célja minden munkánknak," - (Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 84. lapján a 15. számú jegyzőkönyvet.) - Mondják a Baseli kongresszus jegyzőkönyvei. Emellett a szegény "üldözött zsidók" fogalmával és jajgatásával teleszórják az egész világot, mely a zsidóság útját és törekvéseit "tövisesnek" igyekszik feltüntetni, holott az egész világ gazdasági, sőt majdnem az egész politikai hatalma is már a zsidó világszövetség vezetőségének kezeibe jutott, mert: "Semmi sem történhetik a világban anélkül, hogy mi abban titkosan részt ne vennénk." - "Hatalmunk oly mély gyökeret vert, hogy semmiféle mesterkedés nem képes leverni."
Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 49. lapján az 5. számú jegyzőkönyvben, továbbá a 31. lapon az 1. számú jegyzőkönyvet. 48. lap 5. számú jegyzőkönyv: "A gójok világszövetsége sakkban tarthatna bennünket átmenetileg, de biztosítva vagyunk ellene a közöttük oly mély gyökeret vert egyenetlenség által, amelytől többé meg nem szabadulhatnak."

A szegény üldözött zsidó meséje mellett pedig a zsidó világszövetség láthatatlan, titkos munkájává), minden akadályt letipró fanatikus kitartással szinte feltartózhatatlanul megy a maga világuralmi útján, az ígéret és beteljesülés felé.
Abban az önhitt és optimisztikus elbizakodottságban, amelyet az eddig elért sikerek nyújtanak, szerencsére a zsidó világszövetség már nem is igen tartja szükségesnek a titkolódzást s abban a téves hitében, hogy azt már úgysem tudja "sem miféle (hatalom) mesterkedés" megakadályozni, a "Beteljesülés" közelségére eljöttnek tartja már az időt az egyetemes zsidóságot is előkészíteni és szervei útján nem is túl nagy óvatossággal, hirdeti előre, hogy a "Beteljesülése nincs messze.
Lásd az "Alkotmány" 1912 március 20, számában. Lembergben az időtájt tartott cionista gyűlésen egyik zsidó rabbi által elmondott beszédében mondja: "Testvéreim! Az Izraeliták már XIX. század óta küzdenek azért a világhatalomért, amelyet maga az Isten ígért meg Ábrahámnak. Eddig a kereszt diadalmaskodott a zsidók felett. Ez utóbbiak a világ minden részében szétszóródva, hosszú időn át a legkegyetlenebb üldözésnek tárgyai voltak. (?) De most már (1912) remélhetünk! Az a lény, hogy a zsidók a föld minden országában szétszóródtak, bizonyítja, hogy azok az országok az ő tulajdonukat képezik. Izrael napról-napra hatalmasabb lesz... Nekünk zsidóknak sikerült kezeinkbe keríteni a világbörze legfontosabb középpontjait.

A zsidók mindenütt hatalmas tőkék felett rendelkeznek. Az összes államok már el vannak adósodva, akik már arra kényszerűinek, hogy bányáikat, vasútjaikat, gyáraikat lekössék a zsidóknak. Továbbá: "Most már csak az van hátra, hogy a földbirtok is teljesen zsidó kezekbe kerüljön, főleg a latifundiumok! Ha a nagybirtokok is zsidó kezekbe mennek át, úgy azokon a dolgozó keresztény munkások temérdek jövedelmet fognak szolgáltatni a zsidóknak. Ma már mi vagyunk a hatalmasabbak. Igaz ugyan, hogy sok zsidó megkeresztelkedik, de ez csak arra jó, hogy még jobban növelje a hatalmunkat, mert az sohasem szűnik meg zsidónak lenni. El fog még jönni az az idő is, mikor a keresztények szívesen lennének zsidókká, de akkor a Judea népe utálattal fogja őket visszalökni magától, (lásd a Talmudban) továbbá így folytatja dicsekvéssel: "Mi szítottuk a keresztény felekezetek között az egyenetlenséges harcok tüzet. A legádázabb harcot elsősorban a katolikus klérussal fogjuk vívni. Fel fogjuk ellene használni a gúnyt és gyalázkodást, botránytörténetekkel fogjuk beszennyezni és ily módon tesszük ki a világ megvetésének. Azután hatalmunkba kerítjük az iskolát. A keresztény irányításnak el kell tűnnie. Az egyház el fogja veszíteni befolyását, ha szegénnyé tesszük és annak vagyona Izrael zsákmánya lesz. A zsidók minden hatalmat és pozíciói a kezükbe fognak keríteni. A bírói karnak, a hatóságoknak, az orvosi karnak stb. zsidókká kell lenniük. Franciaország már a mienk, most Ausztria-Magyarországon a sor! Végül teljesen hatalmunkba kell keríteni a sajtót, mert uralmunkat csak a sajtó teheti biztossá és teljessé". - (Mintha csak az 1860-ban Prágában megtartott 100 éves Sanhedrin határozatait olvasnánk; lásd e könyv 80-108. lapjáig. - Lásd még: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" 73-76. lap 12. számú jegyzőkönyv a sajtóról. Továbbá a 38. lap 3, számú jegyzőkönyvben Így hirdeti elbizakodottan: "Ma már biztosíthatom önöket, hogy csak pár lépés még és elérjük a célt és a "szimbolikus kígyó" gyűrűje (népünk szimbóluma) összeér. Midőn ezen gyűrű bezárul, ebben mint erős karmok közé az összes európai népek be lesznek zárva".
Ezt a "beteljesülést" lett volna hivatva előidézni a világháború, az ellent állásban megtört népek feje fölölt, a világuralom ideiglenes formájában a kommunizmus uralmában, amely azonban minden gondos és "lassú-lassú" előkészítés mellett teljesen még sem sikerülhetett, mert a fajok és nemzetek ellenállóbb része még nem volt annyira megtörve, mint ahogy azt a zsidó világszövetség elképzelte és- megítélte. Erről azonban már az 5. korszak tárgyalásánál szólottunk és kimutattuk, hogy a zsidó világuralom, a "beteljesedés" és Dávid királysága mégis minő nagy lépésekkel közeledik, illetőleg jutott előre.
Most főképpen az érdekel bennünket, hogy a zsidó világszövetség munkájának ezen eljövendő 6. korszaka, - a zsidó világuralom - a Dávid királyságának miként kellene a világuralom elképzelőinek fantáziájában kinézni, ha az a keresztény világrend gondatlansága, ellenállása nélkül vagy apátiája következtében csakugyan megvalósulna.
Erre nézve, minden más összevetett bizonyító jelenség mellett, maga a zsidó világszövetség ad kétségtelen felvilágosítást azon jegyzőkönyveiben, amelyekben előre megtervezett elvei és szándékai lefektetve vannak.
Ezek a jegyzőkönyvek az 1897-ben, 30 év előtt Baselban megtartott zsidó világszövetség világkongresszusi előadásait foglalják magukban. Ezeket Asher Ginzberg vagy héber írói néven Achád Haam dolgozta ki és adta elő a baseli világkongresszuson. A héber szöveg az ogyesszai ortodox zsidók kezén már a baseli kongresszus előtt néhány évvel, kézről-kézre járt titokban, hogy a zsidó nemzeti öntudatot ébressze. A baseli világkongresszus után 1905-ben az Orosz Nilus kezeibe került, aki azt franciára lefordította és a héber szöveggel együtt közzétéve, nyilvánosságra hozta, egy év múlva, 1906 augusztus 10-én pedig már egy példány ebből a londoni "British-múzeum" könyvtárába került, amely tudvalevőleg megválogatja azon könyveit, amelyeket katalógusába felvesz. Azóta ezek a jegyzőkönyvek minden világnyelven megjelentek, köztük "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei " cím alatt 1922-ben magyarul is. - (Kiadja az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Budapest, IV. kér. Ferenciek tere 7. szám. 1922.)
A zsidók vezetősége természetesen védekezni igyekezett és tagadott. De mit nem tagadnak ők, ha érdekeik úgy kívánják? Azután a jegyzőkönyvek hitelességét vonták kétségbe, erre azonban az azóta pontosan bekövetkezett lények cáfoltak rá. És ma ezek a jegyzőkönyvek mindenki előtt kétségtelen hitelességű okmányoknak tekinthetők.
Ezeket a jegyzőkönyveket mindenkinek, aki a világhelyzet, mozgató erőit ismerni akarja, fajának, nemzetének és a keresztény világrendnek sorsával törődik, ismerni, olvasni kell.
A világ népeinek felébresztése és a védekezés általánossá tétele miatt pedig a legszélesebb rétegekben mindenütt ismertetni és terjeszteni, faji nemzeti és keresztény kötelesség, mert önmagunk iráni tartozó érdekünk az, hogy az emberiség megrontására szövetkezett összeesküvés cselszövéseit s célkitűzéseit mindenki megismerje, hogy a lesújtani készülő világveszedelem váratlanul ne érje.

Szinte belekívánkozik könyvünkbe ezeknek a jegyzőkönyveknek egész tartalma, mert súlyos szavai a zsidó világszövetség összvallomását képezik. Minthogy azonban ez a kiadvány mindenkinek nem áll rendelkezésére, hogy az olvasónak tartalmáról némi tájékozása legyen és képet alkothasson magának a zsidó világszövetség munkájának tervezett korszakáról, a Dávid királyságának rendszere és uralkodási elveiről, szükségesnek tartjuk itt néhány szembetűnő szemelvénnyel megvilágítani az eljövendő zsidó világuralmat.
Az I. számú jegyzőkönyvből.
"A kormányzásnak az alacsony ösztönű emberek után kell igazodni, ezért csak autokrata lehet."
"Az embereknek nevezett vadállatokat egyéni előnyökkel, (korrupció) durva és vad erőszakkal kell szelídíteni."
"A természeti törvények szerint a törvény is erőszak."
"Politikai szabadság nincs, mert az absztrakt fogalom. A népnek vezető kell s a liberalizmus által elgyengült hatalom helyébe új kéznek kell lépni."
"A szabadság ideálja nem képes konkretizálódni."
"Amely államot a belső forrongás elgyengített, - hatalmunkban van."
"A kezeink között levő tőke despotizmusa, - üdv a legyengült államoknak."
"A tömeget okoskodás és argumentumokkal vezetni nem lehet."
"A tömeget változó szenvedélyek, babonák, szokások, hagyományok és szentimentális elméletek vezérlik. Pártviszályok elnyomnak minden lehető megegyezési. Ezt elő kell idézni."
"A politikának nincs köze az erkölcshöz. Aki kormányozni akar, a csaláshoz és hypokrizishez kell folyamodni.
"A becsületesség és nyíltság a politikában - bűnök."
"Az erények legyenek a gójok kormányainak attribútumai, nem a mienk."
"A jog az erőszakon nyugszik és absztrakt fogalom, amit konkretizálni nem lehet."
"A jognak nincs kezdete és nincs vége."
"A szabadelvűség hatástalanná teszi a törvényt."
"Hogy a törvény fölött uralkodjunk, le kell rontani az intézményeket és minden létező rendet."
"A hatalom láthatatlansága oly mély gyökeret ver, hogy semmiféle mesterkedés nem képes leverni."
"A terv felépítésénél nem arra kell gondolni, hogy mi a jó és erkölcsös, hanem mi a szükséges és - hasznos."
"Csak az autokratának nevelt ember képes felfogni a politika titkos értelmét."
"Az ország kormányzatának egyetlen felelős autokratának kezében kell lenni."
"A civilizáció abszolút diszpozíció nélkül nem képes fennállani."
"A tömeg barbár, mely szabadságát anarchiává süllyeszti és a gójok el vannak butítva a szeszes italokkal."
"A mi jelszavunk "Hatalom" és Hypokrizis". - Az erőszak legyen a kormányzás elve, a hypokrizis és mesterkéltség a szabály."
"A rossz egyedüli eszköz a jó elérésére, ezért nem szabad ingadozni a korrupció és árulás alkalmazására."
"Az erőszak és hypokrizis programját kell követni, mert ebben találjuk előnyünket és győzelmünket."
" Doktrinák szigorú alkalmazásával a mi főkormányunk (nemzetek szövetsége?) szolgáivá tesszük a többi kormányokat."
"Régi időben még mi kiabáltuk a szabadság, egyenlőség és testvériséget; a gójok nem vigyáztak arra, hogy szabadság nincs, egyenlőség nincs és testvériség sem lehet a természetben s vakon vették be a mérget, a mi ügyünk sikerének örömére."
"A szabadság, egyenlőség, testvériség ügynökeinek segélyével nagy tömegeket ragadtak magukkal s ezalatt a jelszavak szú gyanánt őrölték meg a kereszténység jólétét s aláásták az államok alapjait."
"A természetes és születési arisztokrácia romjain megalkottuk a mi osztályunk pénzarisztokratáit."

A 2. számú jegyzőkönyvből:
"A háborút mindig gazdasági alapra kell visszavezetni, ez kényszeríti a népeket uralmunk erejének elismerésére (lásd az 5. korszakot) és szolgáltatja ki mindkét felet millió szemű ügynökségeinknek, melyet semmiféle országhatár zavarba nem hoz."
"Mindaddig míg nem ütőit a kedvező óra, a gójokat hagyjuk mulatni, új örömökön vagy a múlt emlékein élni, amire ügynökeink és sajtónk útján mi tanítjuk őket. Emlékezzetek a darvinizmus, marxizmus, nitscheizmus sikereire, amelyeket ügynökeink találtak fel."
"A sajtó szerepe, hogy számon tartsa a nép panaszait és ápolja az elégedetlenségei."
"A kormányok a sajtó hatalmát képtelenek voltak felismerni s a mi kezeink közé esett. Ennek segélyével szereztük befolyásunkat és kezeink közt vér és könnyek árán felhalmoztuk az aranyat."
A 3. számú jegyzőkönyvből.
"Csak pár lépés még és a szimbolikus kígyó gyűrűje összeér, amelybe az összes európai népek be lesznek zárva."
"A parlamenti üléseket és közigazgatási területeket szónoki harctérré változtattuk. A közigazgatás személyzetét pedig naponta vakmerő újságírók és szemérmetlen pamfletlisták támadják, hogy végleges lesüllyedését előkészítsék."
"Az alkotmányokba fiktív jogokat írtunk be, amelyek lehetetlenek s a népjogok sohasem valósíthatók meg."
"Mi a munkások megmentőjének mutatjuk magunkat, mert a tömegekre szükségünk van."
"Az éhség több hatalmat ad a tőkének a munkások felett, mint a fejedelmeké volt és ezzel zúzzuk szét azokat, akik utunkba állanak."
"Amikor elérkezik világuralmunk pillanata, a csőcselékkel seperünk el mindenkit, aki akadályul szolgál."
"A mindenféle titkos eszköz által szervezett gazdasági krízis által, az arany segélyével, a munkások nagy tömegét az összes államokban az utcára fogjuk vetni."
"Despotizmusunk olyan természetű lesz, amely a szabadelvűséget kiirtja az összes intézményekből."
"A nagy francia forradalom előkészítésének titkait jól ismerjük, mert a mi munkánk volt. Azóta vonszoljuk a tömegeket csalódásból csalódásba."
"Erőnk - a gój határtalan alávalósága és hatalmunk titkos jellege."
"A szabadság jelszava az egész társadalmat összeütközésbe kergeti minden tekintéllyel, ezért a mi uralmunk ezt a szót ki fogja törölni a szótárból."
A 4. számú jegyzőkönyvből.
"A köztársaság despotizmusa a színfalak mögött cselekszik."
"A testvériség, - az Isten és az emberiségre vonatkozik. Az egyenlőség gondolatától felszabadítjuk a népet, mert ellenkezik a természet törvényeivel, amelyek engedelmességet követelnek. "
"Hogy a gójoknak ne legyen idejük a gondolkozásra, szórakoztatásukról kell gondoskodni, az ipar és kereskedelemre terelvén figyelmüket."
"Az általunk előidézett megrázó válságai a gazdasági életnek teremtik meg a csalódott, elgyengült, megfélemlített társadalmat";
Az 5. szánni jegyzőkönyvből:
"A jezsuitákat hitevesztettekké tudtuk tenni, mert láthatólag voltak szervezve, ellenben mi, - titkos szervezetünk mellett homályban maradtunk."
"Felkeltettük és fenntartottuk a gójok közt 20 évszázad óta a faji és vallási gyűlöletet"
"Mi vagyunk az Isten által kiválasztva a világ feletti uralkodásra és ezt a problémát meg fogjuk a világot mozgató erő, az arany ereje által oldani. "
"Nincs ország, amely bármely megállapodást megvalósíthatna anélkül, hogy mi titkosan részt ne vennénk benne."
"Az ipar és tőke monopolizálását az egész világon egy láthatatlan kéz viszi véghez."
"Kormányzatunk legfontosabb problémája, a közszellemet kritika által legyengíteni."

" Mindenütt el kell vetni az egyenetlenség magva l, hogy porrá törjük azokat az erőket, amelyek magukat hatalmunknak még nem vetették alá."
"A fennálló kormányok helyére egy kolosszust fogunk helyezni, mely az összes népeket meg fogja hódítani."
De talán elég lesz céljainkra ezekből az épületes vallomás-szemelvényekből, melyeket fokozottabb érdekesség mellett folytathatnánk az összes 21 db. jegyzőkönyvön keresztül. Mindenesetre a legkívánatosabb volna itt mind a 21 jegyzőkönyvet szószerint újból leközölni, minthogy azonban ez, mint korábban már ismertettük "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" cím alatt 1922-ben megjelent, csak azt tartjuk szükségesnek az olvasó szívére kötni, hogy ezt a könyvvel olvassa és ismételve tanulmányozza, hogy az eljövendőnek tervezett világrendet, a zsidó világuralmai, Izrael királyságát megismerje s fogalmat alkothasson magának, mi lebeg fölötte és mi vár a keresztény világrendre, ha a zsidó világszövetséggel szemben az eddigi tétlenségben megmarad. E tekintetben nem tudok a kísértésnek ellenállni, hogy a 0. számú jegyzőkönyvből még egy idézetet ide ne iktassak, amely így szól: "Teljes jóhiszeműséggel mondhatom, hogy a jelen pillanatban mi hozzuk a törvényeket, mi vagyunk a bírák és mi büntetjük a bűnöket, mi foganatosítjuk a végrehajtásokat és mi osztunk kegyelmei, mintegy az összes seregek fővezére, aki azok élén halad." - "Határtalan uralmi vágyunkat a könyörtelen bosszúállás és égő gyűlölet fokozza. Belőlünk egy mindent elborító terror fakad ki. Mindenféle meggyőződésű és felfogású ember lesz szolgálatunkra: olyanok, akik a monarchiák helyreállítását akarják, de demagógok, a kommunisták és egyéb utópisták is. Mindezeket úgy állítottuk munkába, hogy a fennálló rend felforgatására törekedve, aláássák a tekintély végső maradványait is. Minden kormány ki lesz fárasztva ezen manőverektől, óhajtja a békét és hogy azt megkapja, minden áldozatra kész; de mindaddig nem adjuk meg nekik a békét, amíg világosan el nem ismerik és egy szívvel-lélekkel alá nem vetik magukat nemzetközi főkormányunknak." (Nemzetek szövetsége.)
Íme a jövendő világuralom tiszta képe. Ezt a báseli kongresszus ezelőtt 30 esztendővel határozta el és ma már az országok sokféle ügyeit a nemzetközi főkormány, a népszövetség nem zsidómentes társasága intézi.
"Lassan-lassan" - mint a Biblia mondja - de biztosan haladunk a végkifejlet felé.
E tekintetben pedig bámulatos bűnös könnyelműség terheli a keresztény világrend képviselőit: a fejedelmeket, kormányokat és a társadalmat.
A szemünk előtt folyt le a XVIII. század végén beoltott liberalizmus és demokratizmus mérgének pusztítása által keletkezett világrombolás, az azóta szított és a XIX. század egész idejét átfogó, ügynökök által mesterségesen szervezett összes forradalmak és háborúk. Előttünk folyt le ennek a századnak közepétől a mai napig a nemzetek és társadalmak minden értékének a "lassú-lassú" lerombolása és minden néven nevezendő hatalmat jelentő intézmény legyengítése. Előttünk folyt le a még soha el sem képzeli világháború megszervezése, kitörése és megharcolása. Előttünk folyt le a gazdasági világharc, a szovjet-uralom, a rablás a gyilkolás legálissá tétele és az egész világra kiterjesztésének szintén legálissá tétele, a "világ forradalmasítása" által.
Mindez másfél századon keresztül előttünk folyt és folyik még ma is és mégsem akadt közöltünk senki, aki meglátta és fölismerte volna, hogy ez a fejedelmek, kormányok, fajok, nemzetek és a keresztény világrend bőrére megy és hogy ezt tervszerűen, láthatatlan, egyetlen bűnös kéz intézi. A zsidó világszövetség keze. Nem látta senki, csak a kabátja gombját. Nem kutatta senki a "világjelenségek" okát. Felült és elhitte a világ, hogy ezek csakugyan világjelenségek, amelyek megváltoztathatatlanok és belenyugodott, hogy ennek így kell lenni. Ma már a régi egyiptomiak sorsán vagyunk és szerencséje az országoknak, ha nem késő ellene cselekedni.
Az államok életében törődni kell a jövővel, nemcsak a mával. És ez a törődés a faji és nemzeti érzés ápolása a kormányok ténykedésében és a generációban. Ha ezt továbbra is mellőzzük és az ország világos pillanataiban hozott kevés törvényeit is eltörölgetjük, sőt megakadályozzuk az ifjúságot, a generációt, a jövőt is abban, hogy az ilyen - az ő jövőjüket érdeklő - törvények fennmaradását megvédelmezzék, akkor rajtunk segíteni többé nem lehet. A segélykiáltás hiába és késő lesz.
--------------------------------------

Áttekintés a zsidó világszövetség titkos munkájának rendszeréről és fokozatos végrehajtásáról az 1. korszaktól a 6. korszakig

A Biblia és Mózes törvényeinek proklamálása a zsidó világuralomról és ennek elérésére tett rendelkezései.
A gyűlölet terjesztése a világ összes népei ellen. A zsidó nép elkülönülése a világ összes népeitől.
A zsidó állam léte és munkája a környező népeknél Jeruzsálem pusztulásáig.
A zsidók szétszóródása Jeruzsálem pusztulása után. Zsidó ügynökségek alapítása a világ gócpontjaiban és a zsidó világszövetség megalakítása Krisztus születése táján.
A világ gócpontjaiban levő ügynökségek képviselete a Lévy-nemzetséghez tartozó papi fejedelmek által, A bibliai "ígéret" beteljesülésére való törekvések újraélesztése. Titkos "összeesküvés" és "célkitűzés", a fennálló keresztény világrend elpusztítására és a zsidó világuralom megalkotására. A "Kabala titkának" felállítására és intézkedések annak halálos titokként való megőrzésére.
A Kabala titka őrzőinek, a zsidó világszövetség vezetőinek 100 - 100 évenként történő összejövetele - Sanhedrinje. Megbeszélése annak, hogy mi történt a lefolyt !00 év alatt és mire kell törekedni a következő 100 év alatt Izrael érdekében.
Az "arany" a vagyon gyűjtése, a gócpontokban. Üzlet, ingó és ingatlan-szerzés. Az elfoglalandó földre való beszivárgás, birtokszerzés, kiszorítása az őslakóknak. Beszivárgás a fennálló társadalomba. Összeköttetés, befolyás tekintélyszerzés. Kiszorítás a vezető pozíciókból. A világrend irányítása Izrael érdekében.
Az 1760. évi kabalisztikus Sanhedrin beszámolása és határozatai.
Az általános világelégedetlenség felidézése és szítása ügynökök, jelszavak, mesterséges nélkülözések, közromlás előidézése és terjesztése által Az emberiség állandó nyugtalanságban tartása, a világ forradalmasítása, mesterséges elégedetlenség felidézése által.
A francia forradalom előkészítése, kitörése és lefolyása a zsidó világszövetség közreműködésével. Európa egyes államainak forradalmasítása a XIX. század közepéig, a dinasztiák és kormányok legyengülése "szabadságjogok" követelésekkel, liberális, demokratikus és humanista jelszavakkal, minduntalan felidézett háborúkkal és gazdasági válságokkal, az államok eladósításával.
A 1860. évi kabalisztikus Sanhedrin beszámolása és határozatai.
Az arany meghódításának állapota a világ gócpontjaiban. Az általános világhelyzet, a dinasztiák, kormányok legyengítésének elégtelensége. Elhatározása, a népek, társadalmak és intézmények legyengítésére kiterjeszkedni az egész világon Minden fennálló eszmét, rendet lerombolni, vagy legyengíteni, ami nem zsidó. A zsidó világszervezet kibővítése vezérkarral, politikai, tömeguralmi, gazdasági és propaganda szervekkel. A 100 éves Sanhedrinek helyett kongresszusi vezetés rendszeresítése.
A zsidó befolyás és túlsúly biztosítása minden intézményben ; kormányban, hatóságokban, társadalmi egyesületekben, irodalomban, művészetben, iparban, kereskedelemben, közoktatásban, törvényhozásban, bíróságban, rendőrség, csendőrség, katonaságban. Ott lerombolása a nemzetet, államot és keresztény erkölcsöt erősítő faji és nemzeti szellemnek. A hit megrendítése mindenben ami eszményi, főként padig a keresztény vallás és hirdetői tekintélyének elpusztítása, az Isten tagadása, a "Más világnézet" jogossá tétele a "lelkiismereti szabadság" ürügye alatt. Szabadságjogok kierőszakolása. Az agitáció, izgatás, gyülekezési jog és a sajtószabadság határtalanná tétele, a zsidó világszervezet új szerveinek összműködése által.
A szabadkőművesség elfoglalása és bekapcsolása mint politikai szerv. A szociáldemokrácia megalkotása mint tömeguralmi szerv és munkástömegek kézbekerítése. A bankok, börzék beállítása mint gazdasági szerv a zsidó világszervezetbe. A sajtó elfoglalása és a zsidó eszme szolgálatába hajtása mint propagandaszerv. A zsidó világszövetség vezérkarának, az Allience Israelite-nek felállítása Párizsban.
A básel-i zsidó világkongresszus megtartása 1897-ben. Megállapítása a zsidó világszövetség titkos "Szent munká"-ja nagy eredményének a világban. Elhatározása a világ forradalmasításának, világháború előidézése áltat és a világ politikai uralmának ideiglenes kézbevétele, kommunizmus formájában. A világháború politikai előkészítése. Egyidejűleg a szervezet társadalmi munkájának fokozása. Az államok politikai feszültségének fokozása.
A bécsi világkongresszus 1913-ban. Beszámolás a világháború előkészítésének állapotáról. Elhatározza a világháború kirobbantását.
A világháború megindulása 1914-ben. lefolyása a versaillesi béke.
A hadseregek nélkülözésének és elégedetlenségének mesterséges, állandó fokozása; hadiszállitási visszaélések, frontkerülések, izgatás, rémhírterjesztés, csalás, hazugság, áruelrejtés, közszükségleti cikkek drágítása, sztrájkok, szökések, sajtó és parlamenti akciók, pacifizmus, kémkedés, árulás, felbujtás, lázongás, zavarok, ellenségekkel cimborálás stb. által.
A részlet békék diktálása. A nemzetek és államok elégedetlensége és elkeseredésének legmagasabbra fokozása hogy béke és nyugalom ne lehessen a világban és mindenütt robbanó akna álljon rendelkezésre. A "Népszövetség" (főkormány) beállítása a világuralom intézésére.
A hadseregek összeomlasztása helyi lázadások (forradalmak) előidézése ügynökök, élelmiszerek mesterséges elvonása és terror által. A kommunizmus általánossá tételének kísérlete Európában.
Oroszország meghódítása a kommunizmus által. A zsidó világszövetség legális politikai végrehajtó szervévé való avatása és a világforradalmasítás nyílt támadó centrumává tétele.
A kommunista ideiglenes világuralom világrohamának sikertelensége. A gazdasági háború új világrohamának a megindítása az államok ellen. Kirablása, hitelrontása, csődje, szegénnyé tétele, eladósítása az államok és népeknek, hogy a népszövetségi főkormány rendelkezéseinek ki legyenek szolgáltatva. Ezzel párhuzamosan a világháború előtti titkos zsidó "Szent munka" folytatása, a világi elégedetlenség tetőfokra emelése, melynek eredménye egy-egy új világroham, mindaddig míg sikerül a kommunizmus ideiglenes világuralmát felállítani, ebből pedig Dávid királyságának, Izraelnek világuralmát megalapítani.

------------------
Néhány évtized múlva nem lesz más, mint csak zsidó világ. A régi pogromok helyett, mint ahogy már meg is csinálták, sőt Oroszországban ma is csinálják, rendszerré teszik a keresztény pogromokat és hogy a tömeges irtás a világban nagyobb felháborodást ne keltsen, az úgynevezett "ritkítást" az évi kvantum legyilkolását, Dávid királyságának rémuralmát, mely a zsidó világszövetség "lassú-lassú" munkájának közellevőnek hirdetett 6. korszakát jelenti.
Ébredjenek végre fel a keresztény világrend őrei, a kormányok és a társadalmak és vigyázzanak! És ezt nagyon komolyan vegyék. Gondoljanak az 1760-ban megtartott 100 éves Sanhedrinre, amely után kevés időre kitört a francia forradalom. - 1860-ban megtartott Sanhedrin után kitört az általános világdestrukció. 1897-ben tartott báseli kongresszus után megkezdődött a "nagypogrom", a világháború előkészítése. 1913-ban megtartott bécsi kongresszus után egy évre kitöri a világháború, az igazi keresztény pogrom, a rablás, gyilkolás, felforgatás. Ma, 1027. szeptember 1-én már újra összeült Baselben, ott, ahonnan a világháború kiindult, a zsidó világkongresszus és a világ máról-holnapra újra katasztrofális meglepetésekre ébredhet, mert a zsidó világszövetség célkitűzése és szívós munkája így követeli és nem szünetel. Nem szabad a keresztény világrend védelmét, mint eddig, bűnös nemtörődömséggel, könnyelműen venni s nagyon vigyázva nyitott szemmel résen kell lenni.
Igaz ugyan, hogy az emberiség 3 milliárd öklével szemben csak 14 millió zsidó Él, ebből is fele nő, a megmaradt 7 millióból pedig 3 millió gyermek, tehát komoly számításba csak 4 millió zsidó jöhet, de ne feledkezzünk meg a diktátorokról, akik egymaguk sok millió népet tartottak rabigában, a Brit birodalomról, amely alig 150.000 emberrel uralkodik 500 millió hindu fölött, a proletárdiktatúráról, ahol néhány bődült zsidógyerek a nyakára ült 120 millió orosznak és 8 millió magyarnak, így lehet a 14 millió zsidóság vezetősége, a zsidó világszövetség, az egész emberiség rabszolgatartója.
1860-ban a 100 éves Sanhedrin elnöke kimondta, hogy: "A fej le fogja győzni az öklöket. "
Tűz van! - Siessetek oltani és menteni azt, amit még lehet.


Védekezés a zsidó világszövetség veszedelme ellen

A műveltség által megszelídített vagy mondhatnánk nemesített ember gondolkozása és érzése nem lehet más, mint liberális vagy szabadelvű és humanista. Ámde ennek a liberalizmusnak - úgy mint a kommunizmus eszméinek is - alapfeltételt; az, hogy minden egyes ember egy-egy krisztusi fogalom legyen. Minthogy pedig ez természeti örök törvények folytán nem lehet, a liberalizmus is egy eszményi és egy gyakorlati liberalizmussá oszlik.
Az eszményi liberalizmus nemesit, felemel és boldogít, de egyben, mert leheletlen, mérgez, lázit, elégedetlenné tesz és öl.
A XVIII. és későbbi századok nagy embereinek örök bűne, hogy ebbe a sötétségbe megfontolás, gondolkozás nélkül, vakon rohantak bele, a gyakorlati liberalizmust pedig, mely csak a lassú szociális fejlődést és természetes humanizmust a faj, a nemzet és ország érdekeinek szem előtt tartásával engedi meg, teljesen figyelmen kívül hagyták.
A zsidó világszövetség ördögi ravaszsága, a liberalizmus ezen kétféle sajátságára építette fel világuralmi törekvésének és a fennálló világrend lerombolásának tervét.
A liberalizmus fogalma alatt az ideális, nemes elméletek gyakorlatilag lehetetlen jelszavától kezdve a legfarizeusabb hypokrizisig, minden leplezett alakoskodás és visszaélés elfér s a hiszékenység emellett helyrehozhatatlan veszedelembe jut.
Aki könyvünket figyelemmel olvasta, a világban nyitott szemmel él és a világesemények összefüggését meglátta, az előtt világos és kétségtelen lehet ma már, hogy az egyetemes emberiség ősi keresztény kultúrája és benne az egyes országok, fajok és nemzetek léte vagy nem léte egy láthatatlan, szinte ellenállhatatlannak látszó Titkos erő által nemcsak meg van támadva, de ma már annyira előre is haladt, hogy az emberiség a legkomolyabb veszedelemben van. A hiszékenység, a gondatlanság és a perrendszerű bizonyítékok naiv keresése odáig juttatta a világot, hogy ma már az okozhat gondot, miként védekezzünk a nemzeteket, a fajt, az országot és a keresztény világrendet fenyegető világveszedelem ellen. Mert hogy védekezni kell az bizonyos.
Ha a férget eltaposás fenyegeti, védekezik. Ha az egyén életét támadják míg önvédelmére minden fegyvert felhasznál, a törvények pedig még az ölés bűntette alól is felmentik. Mennyivel inkább igazolt, egy faj, egy nemzet, egy ország vagy éppen egy világrend léte vagy nemléte kérdésében a védekező eszközök alkalmazása, amely azt követeli, hogy a megtámadója ellen akár mennydörgős mennykővel is védekezni kell. Hogy minő fegyverekkel, az nem kérdés, természetesen, ami célhoz vezet.
Minden védelemnek aktívnak, támadónak kell lenni, mondja a hadi taktika.
Mózes által a zsidóknak adott törvények sem mások, mint a legszélsőségesebb faji és nemzetvédelmi, politikai törvények, melyek megtartása vallássá tételeit.
Ez természeti törvényeken alapuló jog, amelynek minden faj és nemzet alá van vetve és mely ellen senkinek kifogása nem is lehet. Az ellen sem lehel kifogás, ha egy faj vagy nemzet ezeket a törvényeket megtámadott faja vagy nemzete védelmében támadólagos harci móddal alkalmazza.
Az egyetemes zsidóságot azonban - habar mint nemzet még Krisztus előtt megszűnt létezni - a világban fajilag semmi sem veszélyeztette, senki meg nem támadta, önvédelemre tehát nem szorult. Fajuk fennmaradását Mózes és a Talmud elkülönítő törvényei pedig - mely egyszersmind vallásuk is lett - örök időkre teljesen biztosították s így egy zsidó támadásnak bármely irányban semmiféle jogos indoka nem lehetett, tehát zsidókérdés sem lehetett.
Annál meglepőbb, hogy a Mózes és Talmud törvényeiben .lefektetett világuralmi elvek Jeruzsálem pusztulása után, a vallásnak nevezett politikai zsidó törvények alapján, a zsidó világszövetség megalakulására, kabalisztikus megszervezésére és tervszerű, fanatikus munkálkodásra, vagyis mindennek megtámadására és elpusztítására vezettek, ami a világon nem zsidó.
Ami tehát a zsidó világszövetséget becstelenné teszi, az már maga a születése, mert a világon, senkinek eszébe sem jutott a zsidó fajt üldözni vagy bántani. Magának a Mózes és a Talmud törvényeinek reakciója volt csupán az, ami a zsidók helyzetét a világban meghatározta s melyet a zsidó világszövetség céljai érdekében a "szegény üldözött zsidó" fogalmában igyekezett a világgal elfogadtatni, hogy esetleg napfényre jutó munkáját jó előre ravaszul indokolja és leplezze.
Becstelenné teszi azonban a zsidó világszövetséget az, hogy faját és népét az egész emberiség megrontásával és elpusztításával kívánja felemelni és a világ urává tenni.
Még becstelenebbé teszi ezt a szövetséget, hogy hatalom bírvágy indítja és hogy a gyanútlan emberiség megtámadására, eltiprására és elpusztítására láthatatlan kezű, titkos s a vér szadisztikus szagától megrészegült, kegyetlen, fanatikus, válogatatlan, alattomos eszközöket alkalmaz, amelyek ellen a védekezés alig lehetséges és melyet ez az összeesküvő banda világpolitikának mer nevezni.
Ez a zsidó világszövetség, amely magát az internacionálé, a nemzetköziség jótékony álarca alá rejtette s minden faji és nemzeti érzés romjain, mindent nemzetközivé akar lenni, minden más társadalmi és politikai működése mellett, párhuzamosan ezekkel, tevékenységét most már főképp a nemzetek gazdasági életére vetette, amellyel azokat megfojtani és kirabolni akarja, ezáltal a világ rablóbandájává alakult s a világ összes kincseinek kezére jutása után, szent iratai szerint is a világ összes népeinek le gyilkolása és kiirtásának kellene elkövetkezni.
Kivonat az 1881 március 3-t magyar képviselőház ülésének naplójából, melyben Istóczy Győző a többek közt a következőket mondja: "A Talmud nem pusztán vallási könyv, hanem a zsidóságnak polgári, büntető, rendőri törvénykönyve és szociálpolitikai tankönyve is." - "Az antiszemita mozgalom nem egyéb mint jogosult önvédelmi küzdelem egy destruktív társadalmi halálom, egy nemzetközi rablóbanda ellen, amelynek nihilisztikus üzenetei egész nemzeteket és államok jólétét s társadalmi rendjét ássák alá." - "A zsidókérdés, mint már említettem - csak szintoly politikai kérdés, mint akár-mely más politikai kérdés, sőt többet mondok: a zsidókérdés társadalmunk s nemzetünk lét és nemléti kérdése." - "A zsidókérdés fejtegetése tehát jogosult társadalmi, önvédelmi eszköz s eképp jogos politikai (tehát nem felekezeti) akció."
"Avagy egyes-egyedül csak a zsidóságot nem szabad kritika tárgyává lenni? Ha szabad a jezsuiták, az ultramontánok, az arisztokrácia, a nyárspolgárság, a hadsereg, sőt még a korona ellen is többé-kevésbé éles kritikát írni (stb., stb.)" - nem látjuk be, miért ne szabadna az egész földön mintegy 8-10 milliónyi fővel található zsidó nép viselt dolgai felett is elmélkedni akkor, amidőn ezen "viselt dolgok" annyira kihívják a kritikát. Minden nemzetnek, minden állami és társadalmi intézménynek tűrni kell a kritikát, egyes-egyedül csak a zsidóságot ne lenne szabad kritika tárgyává tenni?" - (Nem ám, mert a liberális köd kimondta, hogy mindez "felekezeti kérdes" és "izgatás'. Szerző. Lásd: Istóczy Győző s 12. röpirat" című folyóiratának 1880. október 15. szám, 3. oldalát.)
Könyvünk ennélfogva nem az egyetemes zsidóság ellen, hanem ennek a nemzetközi öltönybe bújt bandita-szövetkezet és földalatti politikai szervezetnek megismerése végett íródott. Hogy ezt az egyetemes zsidósággal kapcsolatban kellett tennünk, annak az okai nem mi vagyunk.
Az egyetemes zsidóságot Mózes és a Talmud törvényei sok-sok ezer évvel ezelőtt Babilon és Egyiptomban már több ízben állították olyan válság elé, hogy a nép teljes kiirtás előtt állott anélkül, hogy maga a nép emberi szempontból megérdemelte volna. Mózes és a Talmud törvényei vak követésének azonban ide kellett vezetni, mert egy birodalom sem tűrhette létalapjuk rombolását.
Az egyetemes zsidóságot ma sem lehet azért felelőssé tenni, ami nevében a világban történik, mert a zsidóság 90%-a maga sem tudja, hogy nevében mi folyik a világban. Hogy az ősi zsidó törvények és hagyományok takarójában egy bandita-szervezet esküdött össze az egyetemes zsidóság nevében a világba tál óm megszerzése, a világ kirablása s a keresztény világ népeinek kiirtására. Ők csak azt érzik kellemesen, hogy gazdagodnak, befolyásuk és hatalmuk pedig naponta nő. Felelősek azonban azért, hogy a zsidó világszövetség üzelmeit, ha öntudatlanul is, minden zsidó, mindenben és mindenütt, gondolkozás nélkül támogatja és elősegíti, mert a zsidó világszövetségnek Mózes és a Talmud törvényei alá rejtett rendelkezései így parancsolják, így pedig az egyetemes zsidóság is ennek a nemzetközi banditaszövetségnek öntudatlan cinkostársává válik. Ezeknél fogva el kell viselnie, ha a közvélemény általában bennük látja az előtte lepergő és el nem tagadható világrend pusztulásának okait. De azt sem tarthatják magukra nézve sérelemnek, ha a keresztény világrend védekezése - a méltatlan megtámadás miatt - a zsidó világszövetség láthatatlan és ismeretlen titkos vezetősége helyett az egyetemes zsidóságot találja.
így lett ma zsidókérdés a világban, mert maga a zsidó világszövetség csinálta. Az emberiség érdekében pedig nem szabad megengedni, hogy ezt a kérdést a zsidó világszövetség oldja meg, hanem ezt még a fennálló keresztény világrendnek kell megoldani, ha nem akar végleg elpusztulni.
A zsidókérdés megoldása a keresztény világrendre égetően és végtelenül sürgős. Úgyszólván ütött a tizenkettedik óra, mert a világeseményekben naponta olyan meglepetésekre virradunk, amelyek a láthatatlan bandita-szövetség kezeinek állandó működését bizonyítják.
Lásd a Sacco és Vancetti banditák érdekében kifejteit világmozgalmat. Úgyszintén 1927 szeptember hó 1-én újból Baselban megnyílt zsidó világkongresszust.
Már pedig egy percig sem lehel végveszedelem nélkül tovább tűrni, hogy a levegőben lejünk fölött lebegő Damokles kard minden pillanatban lesújthasson. Annál is inkább, mert a zsidó világszövetség képviselői és ügynökei, különösen a kongresszusokon, már nem is nagyon titkolódzva, maguk is azzal dicsekszenek, hogy a "szent munka" már annyira előrejutott, hogy a "beteljesülés" pillanata már nagyon közel van. Ennek a véres világgonoszságnak pedig nem szabad bekövetkezni.
Csak gondoljunk vissza. - Az 1760. évi kabalisztikus Sanhedrin után megszületett a liberalizmus világjelenségnek nevezett világmérge a szabadság, egyenlőség, testvériség, melyet már 20 évi munka után a francia forradalomban, később az 1800-as évek elején egész Európa országaiban ügynökök által, forradalmak és lázadásokban látunk kirobbanni. 1800-ban megtörtént a következő 100 éves kabalisztikus Sanhedrin, amelynek határozatai után 40 évi szent munkával megtörtént az országok titkos betelepítése, beszivárgás útján zsidókkal, megtörtént a földbirtok elfoglalása, az arany megszerzése, a kereskedelem és az országok pénzügyeinek irányítása zsidó kezek által. Megtörtént a társadalom és közigazgatásba való beszivárgás útján a titkos összeköttetések és befolyás megszerzése, megtörtént minden intézmény vagy kormányzásnak legyengítése az általános destrukció és korrupció által, egyben a szabadkőműves, szociáldemokrácia, bankár és börze, valamint zsidó sajtó világszerveinek bekapcsolása, kifejlesztése és munkásságuk legálissá tétele az. országokban, úgyszintén megkezdődött a 100 éves kabalisztikus Sanbedrinek helyett a zsidó világszövetség vezetése világkongresszusokkal és felállíttatott a világ zsidó ügyeinek vezetésére az állandó központi iroda (vezérkar) Párizsban.
Istóczy Győző képviselő "12 röpirata" 1881. február 15. szám, 15., 16., 18-, 19. lapján Zentelkey Kornél így ír: "A XIX. századdal jött a "kultúra" és a kultúra megteremte új eszméit."" - Továbbá: "És az 1867. évi XVII. törvénycikkben kimondtuk az emancipációt." "13 év folyt le az emancipáció óta." - "Befolyásuk következtében a foglalkozásoknak majdnem minden ágában véghetetlen korrupció és erkölcsi süllyedés korszaka állott be. És kik okozták ezt? Azon rongyos, söpredék faj, melyei ősapáink nagy kegyesen megtűrtek maguk közölt!" - Majd tovább: "Nem akarjak, mert él bennünk a kínos sejtelem, hogy ha az megtörténik (a keveredés. Szerző.) úgy századok határán túl sem Magyarország, sem; magyar nemzet nem lesz többé." - "Sürgetjük, hogy azon testület, mely az emancipáció által a zsidóknak könnyelműen jogokat adott, ugyané testület azokat tőlük, mint érdemtelenektől, mint olyanoktól, akik a feléjük nyújtott kezet megmarták, visszavonja."
Az 1897. esztendőben Baselban megtartott zsidó világkongresszuson a küldöttek már elég érettnek találták a helyzetet, hogy a zsidó világuralmat kézbevenni megkíséreljék és elhatározták a világháború előkészítését. 20 évi előkészítés után 1013-ban Bécsben megtartott világkongresszuson a világháború kitörése, a hosszú háború, a harcoló seregek kimerítése, elégedetlenségének legmagasabbra való fokozása és szétzülleszlése elhatároztatott. A világháború alatt ezeknek szószerinti beteljesedése után a zsidó világszövetség ügynökei úgyszólván az egész Európát a 100 év előtti múltára ismét forradalmasították és kommunizmus formájában a zsidó világuralmat ideiglenesen kézbevenni megkísérelték. Ez a világroham, ha teljesen nem is sikerült, mégis nagy eredményekkel járt, mert a világ gazdasági kirablása, az országok és népek koldusbotra juttatása eléggé sikerült, de különösen sikerült egy nagy világbirodalom teljes megszerzése minden kimeríthetetlen kincseivel és segélyforrásaival együtt, mely a zsidó világszövetségnek legálisnak látszó takarója és nyíltan felhasználható "bulldogja" lett ahonnan a szuverenitás védelme alatt az egész világot állandóan nyugtalaníthatja, a világ forradalmasítását és kitűzött célok érdekében betöréseit folytathatja, a központ irányítása szerint.
Ma már a lemondott lord Cecil, Annie Besant és több nagy politikus tartózkodás nélkül hirdetik, hogy a világhelyzet újból világháború előtt látszik állni, a zsidó világszövetség pedig 1927 szeptember 1-én Baselban ismét kongresszusra gyűlt össze, tehát a keresztény világrend vigyázzon és siessen, mert újból készül valami világmeglepetés.
Sydenham lord az angol felsőházban 1925. márciusban, nyíltan megmondta, hogy Európa újjáalakítói Párizsban a békekötésnél destruktív munkát végeztek és hogy: "A Versaillesi tanácsnak tisztán fel kellett volna ismerni a bolsevizmus rémét. Ma ez a legnagyobb veszedelem, amely az európai művelődés aláaknázásán dolgozik. (Az Alliance Israelite Universelle vezérkarának az irányítása és parancsa szerint. Szerző.) Amint nemrég Moszkvában minden kétértelműségeit kizáró módon kijelentették ... Ameddig a civilizációt fenyegető bolsevista veszedelmet végképpen le nem küzdöttük, nem lehet Európában (az egész világon! Szerző.) békéről és állandóságról beszélni."
Lásd a Pesti Hírlap 1927 december 25. számát, "Revíziós gondolat Newtontól Rothermere lordig" című cikket.
Tisztában kell mindenkinek lenni azzá!, hogy a keresztény világrend ellen évezredek óta összeesküdött és romlásán ma is állandóan munkálkodó szédületes koncepciójú láthatatlan haramiák és banditák világszövetkezetét, az egyetemes zsidóság ellen nemzetközileg szervezett világpogrommal, az összes zsidók kiirtásával megsemmisíteni ma már nem lehet. A babiloniak és egyiptomiak idejének és felfogásának ez megfelelhetett, sőt mint a Bibliából tudjuk, annyiban sikerrel is járt, hogy a zsidók megszöktek s tőlük egy időre megszabadultak, ma azonban ez a mód sem a becsületes erkölccsel, sem Krisztus tanításával, sem pedig a lehetőséggel meg nem egyezik, részleges helyi pogromok pedig lényegükben teljesen feleslegesek és céltalanok volnának, de az egyetemes zsidóság ellen sem volna teljesen igazságos, legfeljebb csak időleges, helyi megfélemlítést eredményezne. Ez tehát a zsidókérdésnek vagyis inkább a zsidó világszövetség összeesküvése elleni védekezés kérdésének megoldása nem lehet.

Van azonban egy másik megoldás, amelyre a zsidók tanítottak meg bennünket évezredes titkos munkájukkal. Ugyanazon elveket kell ellenük szegezni, mint amelyeket ők alkalmaztak a keresztény világrend megrontására. A saját fegyverüket kell ellenük visszafordítani még akkor is, ha ez különben a mai keresztény világrend felfogásával és szokásaival ellenkeznék.
A zsidó világszövetség kongresszusi jegyzőkönyvei dicsekedve mondják, hogy: "Nem arra kell törekedni, ami jó és erkölcsös, hanem ami szükséges és hasznos" vagyis a cél szentesíti az eszközöket. "Minden eszköz jó és jogos, ami célra vezet, mert a jognak nincs kezdete és nincs vége." -- "A jog és a törvény az erőszakon nyugszik." - "A csalás és hypokrizis-hez kell folyamodni." - "Despotizmus nélkül nincs állami rend." - "A szabadság, egyenlőség, testvériség, haladás, humanizmus, emberiesség csak csalétkek voltak a gójok számára, melynek mérge mint a szú megőrölte őket." - "Hátai műnk ereje a láthatatlanságban, titkosságban, megtévesztésben és erőszakban rejlik." - "Csak mi tudjuk, hová megyünk, mi a célja minden munkánknak.'; - "E társadalmat szétromboljuk és ha kell saját vérébe fullasztjuk azt."
Mindezekre a zsidó világszövetség tanít ki bennünket, tehát ne feledjük ezeket el és ahol szükséges a védekezésnél ugyanazt alkalmazni kell. Haramiák és banditák leküzdésénél nem szabad válogatni a fegyverekben.
"A dolgok ily aggasztó s folyton súlyosbodó állásában, szemben azon nagy veszélyekkel, melyekkel a nemzetközi fővezénylet alatt álló zsidó népfaj az európai keresztény népek jólétét, nyugalmát, jogbiztonságát, kultúráját, civilizációját és jövőjét folytonos növekvő mertekben fenyegeti; másrészt pedig, szemben ama menthetetlen rideg közönyösséggel, mellyel a kormányok saját népeiknek a zsidósággal vívott társadalmi, önvédelmi egyenetlen küzdelmét szemlélik, sőt sok államban egyenesen a zsidóság pártjára állva, a saját népeik kezéből az önvédelem eszközeit is kicsavarják, megfosztva őket a zsidókérdésben a sajtószabadságtól, az egyleti gyülekezési jogtól és szabad szólás jogától.
"A zsidó népfaj által többé-kevésbé elnyomott keresztény népeket pedig felhívjuk a jogosult önvédelmi mozgalomnak az egész vonalon való megindítására és szervezésére.'
A keresztény népeit fogjanak lehat hozzá ezen törvényes önvédelmi mozgalom erélyes megszervezéséhez. Indítsák meg az élénk agitációt és az erőteljes akciót a parlamentekben, kerületi és köz-218
s égi képviseletekben, a sajtóban és nyilvános gyülekezetekben. Alakítsanak városonként és vidékenként védegyleteket." - Lásd: 1882-ben a drezdai nemzetközi keresztény kongresszus manifesztumát. (Közölve Istóczy Győző: "12 röpirat" 1882. szept. 15. sz., 6., 7., 8. lapján.)
A védekezés területén nincs szentimentalizmusnak, jognak, humanizmusnak, civilizációnak, kultúrának, emberiességnek, főképp pedig liberalizmusnak helye. Ez élet és halálharc. A lét vagy nemlét kérdése. Itt az "én", az emberiség, a fennálló világrend, a faj, a nemzet, a vallás, az élet és vagyon forog szóban. Itt az egyetemes keresztény világrendben, egyénnek, fajnak, nemzetnek, társadalomnak, kormányoknak és országoknak kímélet és kegyelem nélkül mindenkinek harcolni önmaga iránt tartozó becsületbeli, elengedhetetlen kötelessége.
Ennek a világharcnak szerény hangja ez a könyv!
A védelemnek nemzetközi, társadalmi és országos törvények keretében kell mozogni.
Idővesztegetés nélkül keresztény világkongresszust kell azonnal összehívni. Ott meg kell alakítani a keresztény világrendet védő nemzetközi szövetséget és központi irodát. Ugyanott meg kell alakítani a világ minden országaiban működő országos ligákat, amelyek a saját országukban megszervezik minden város, sőt község részére a helyi bizottságokat.
Lásd a zsidókérdés megbeszélésére egybegyűlt drezdai nemzetközi keresztény kongresszus tételeit 1882-ben. Közli Istóczy "12 röpirat" c. folyóirata 1882. szeptember 15. szám 9., 10., 11. lapján.
A központi iroda dolga volna a világesemények szemmel tartása, az országos ligák tájékoztatása és irányítása, a világ minden részéről beérkező jelentések és javaslatok összegyűjtése, intézése és világkongresszusok összehívása.
Az országos ligák gondoskodnának a helyi szervek szervezéséről, a fennálló keresztény egyesületek bekapcsolásáról és irányításukról, társadalmi akciókról és törvényhozási intézkedésekről.
A helyi bizottságok kötelessége volna a zsidóság ellenőrzése, társadalmi és hivatalos térfoglalásuk, valamint vagyoni gyarapodásuk útját állam és ahol lehet visszaszorítani vagy megakadályozni és időnként javaslatokat tenni.
Ahogy a zsidóság a társadalomba és intézményekbe évek hosszú során ál, észrevétlenül beszivárgott, éppen úgy kell feltűnés nélkül, de határozott és könyörtelen módon, minden eszközzel, hypokrizissel és ha kell erőszakkal, őket onnan állandó munkával kiszorítani, mellyel párhuzamosan, éberen kell őrködni, hogy újabb térfoglalás ne történhessék. A zsidókat kivétel nélkül mint megbízhatatlan elemeket és belső ellenséget kell tekinteni és társadalmilag minden cselekvésüket, intézményeiket, akármilyen ártatlan cím alatt működnek is, gyanúval és állandó figyelemmel kísérni. A társadalmi akció kimeríthetetlen terület a zsidó térfoglalás megakasztására és visszaszorítására, amelynél egy kis képmutatás, erőszak, egy kis levédésben és csalódásban tartásuk nekünk nem fog megártani. (Hisz ez az ő fegyverük.)


Áttekintés a keresztény világrend megvédésére alakítandó keresztény világszövetség tervezett szervezetéről
Intézkedés "Keresztény Világkongressus" összehívása és megtartásáról. Megalakítása a Keresztény Világszövetségnek (lehetőleg Budapesten).
A Keresztény Világrendet védő központi iroda felállítása. (Vezérkarral, politikai, gazdasági, társadalmi tömegmozgató és vallási ügyek alosztályaival) az országok központi irányítására.
Országos Ligák alakítása a világközpont kötelékében és irányítása szerint.
Helyi szervek alakítása az Országos Ligák által, az országok gócpontjaiban.
Keresztény egyesületek bekapcsolása a helyi szervekbe.
Bizottságok alakítása a helyi szervekben: politikai, társadalmi, gazdasági, vallási, törvénykezési ügyekre.
Ezeknek feladata volna az ügykörükbe tartozó mindennemű események figyelemmel kísérése, ellenőrzése, jelentések tétele, vagy védőintézkedések, a keresztény világrend eszméjének előmozdítására szolgáló mozgalmak tervezése, megindítása és végrehajtása, vagy javaslatok indítványozása az országos ligáknál.

-----------
A zsidóságnak tudomásul kell venni, hogy ilyen társadalmi akció vagy törvényhozási intézkedés, amely helyzetüket egy országban megszorítja vagy éppen lehetetlenné teszi, nem azért van, mert más vallásúak, más hitűek vagy felekezetűek, ami az országokat és keresztény világrendet igazán vajmi kevéssé érdekli, hanem azért, mert fajának vezetői az emberiség megrontására összeesküdtek. Vallásos hitévé emelt törvényei pedig olyanok, amelyeknek követése, az egyetemes zsidóságot tudtán és talán akaratán kívül is ennek a haramia szövetségnek segítő cinkostársaivá teszik. Az ő segítségük nélkül minden összeesküvés a világhatalomért, eredménytelen volna és ezért nekik felelni és fizetni kell. A 2000 éven keresztül kialakult keresztény világrend nem tűrheti, hogy benne egy törvényeinél fogva gonosz erkölcsű, a világon egyedülálló, az emberiségnek egy maroknyi részét képező népnek, Krisztus nemes erkölcseivel ellenkező, az emberek milliárdjainak elpusztítására irányuló, vad és hamis "más világnézete" legyen. Amelyik zsidó nem akar cinkostársa lenni a zsidó világszövetségnek, az meneküljön Mózes és a Talmud elavult törvényei elől és a más világnézetűek közül.
A zsidóságnak azt a ravasz fogását, hogy faját sikerült felekezetnek feltüntetni és a világgal elfogadtatni, minden sérelmét vallási és felekezeti sérelemnek, vallási türelmetlenségnek, vagy indokolatlan antiszemitizmusnak igyekszik feltüntetni és barbár civilizáció hiányának festi a világ közvéleménye előtt, ma már mindenkinek jól kell ismerni. Tolvajnyelven nem jelent ez mást, mint: Ne bántsd a szegény zsidót, hogy szabadon garázdálkodhasson a saját törvényei szerint. Ezért a zsidóság ellen irányuló semmiféle akcióban ettől a ravasz csalástól megijedni nem szabad. Figyelemre sem kell méltatni, a bíróságoknak pedig az ilyen félrevezetést óvatosan kell fogadni, nem pedig téves fogalmú elvi ítéletekkel támogatni.
A társadalmi akciónak legelső sorban azon kell lenni, hogy a tekintélyt, tisztességet, hatalmat és befolyást jelentő pozíciókból a zsidókat kiirtsa. Egyesületeink és intézményeink nem arra valók, hogy azokban "más világnézetű" magvak keljenek ki és ravasz filozófiával megrontassanak.
Dr. Henrici porosz képviselő ezelőtt 50 évvel 1880. december 17-én mondja: "Nekünk törvények kellenek, kivételes törvények a zsidók ellen! Nekünk a zsidókat társadalmilag el kell szigetelnünk, hogy mi, érdekek által hozzájuk ne köttessünk." - Továbbá: "Ezek az urak (a kormány) feledik azt, hogy egy idegen népnek lassú bevándorlása és szaporodása által a hazára nézve még nagyobb veszély támad, mintha egy külellenség bennünket hirtelen megtámad." - Lásd Istóczy Győző: "12 röpirat" 1881. február 15. szám, 47. lap.
A család benső életével és bizalmas ügyeivel egybekapcsolt orvosi és ügyvédi funkciókból, úgyszintén a gyógyszerek beszerzésénél a zsidót ki kell zárni.
Az üzlet a zsidók egyik főereje. Ezt az erőt meg kell törni. Gondoskodni kell, hogy az a régi és indokolatlan felfogás, hogy üzlet és kereskedelem úriembernek nem való, a társadalmi felfogásból kiirtassék. A vállalkozói és kereskedelmi pályára keresztény és előkelő, tanult fiatalságul kell nevelni s őket minden eszközzel önállóságra segíteni. Nem szabad semmiféle vállalkozási sem magán, sem városi, sem állami teljesítményeknél zsidó kézre juttatni, a strohmann-rendszert pedig a közönség ellenőrzése alatt kérlelhetetlen szigorral kell üldözni és törvényhozásnak csalássá minősíteni. A zsidó kereskedelmet, uzsorát és kizsákmányolást, szövetkezetek, közraktárak, városi és állami üzemek és jóléti intézményekkel kell egyensúlyozni és megbénítani.
Milyen nagy hiba, hogy zsidó lármára éppen Budapest fő- és székváros, ahol ezekre a legnagyobb szükség van, most akarja üzemeit beszüntetni, ahelyett, hogy újakat állítana fel.
1881-ben Bajorországban egy proklamáció jeleni meg, melyben a többek között ez van: "A zsidók ellen méltó módon kell küzdeni; csak általános törvényekkel és azok szigorú kezelésével lehel nekik határt szabni s egyúttal keresztény cinkostársaikkal is szembeszállni. Alkottassék egy részvénytörvény, mely minden "gründolót" évek sorára felelőssé tesz. Aki magát strohmannak adja oda, mini csaló büntettessék. Hozassék be börzeadó. És sújtassék érzékenyen a differencia játék. A börze mely most gonoszabb mint a játékbankok, jobb gyümölcsöket fog hozni. Minden csalárd magasztalása ismeretlen értékeknek s a tények minden elferdítése teljes kártérítési kötelezettséggel járjon és mint csalás, bűnfenyítő eljárás alá vétessék. Aki nagyobb kamatot fizettet magának, mint a rendes kamatok, vagy bármivel uzsorát űz, váltó vagy bánni más ülőn; mint csaló büntettessék, úgyszintén az is, aki csődbe jut és veszteségeit igazolni nem tudja. Lásd: Istóczy Győző "12 röpirat" 1881. május 15. szám, 26. oldal, továbbá június 15-i szám "népünk elszegényedésének okairól" című cikkek a 14., 15. és 16. lapokon. Úgyszintén a július 15. szám, 9. és 23., 24., 25, oldalait.
Dr. Windhorst 1880. nov. 20-án a porosz képviselőházban így szólt: "És nekünk kétségkívül szükséges lesz a társadalmi törvényhozás alapos reformját keresztülvinni. Alaposan hozzá kell fognunk a "szabad költözködés", a letelepülés és az ipar rend kérdéseihez és vizsgálnunk, mi van ezekben ferde. Revidiálnunk kell a részvény-törvényt s azon férfiakat, akik azon üzleteket, amelyekre ezen törvény vonatkozik, gyakorolják, a személyes felelősség elé kell állítanunk." - Lásd: Istóczy Győző "12 röpirat" 1880. dec. 15. sz. 30. o.
Közfelfogásba kell vinni, hogy zsidónál vásárolni vagy vele üzleti viszonyba lépni erkölcstelen és hazafiatlan cselekedet, amelyre mentség nem lehet. Politikai és társadalmi nyomást kell a kormányokra gyakorolni, hogy részvénytársaságok, koncentrációk, blokkok, kartellek, trösztök alakulásai zsidó majoritással törvényhozás útján lehetetlenné legyenek. Keresztény nagykereskedelmet kell alaki tani és számukra a behozatalt és kivitelt biztosítani, börzéket és bankokat, takarékpénztárakat állami felügyelet alá kell helyezni, a feleslegeket megszüntetni. Bank- és pénzintézeteket pedig a gyógyszertárak adományozásának mintájára, csak kormányengedéllyel lehessen nyitni.
Külön keresztény orvosi, ügyvédi, mérnöki, kereskedői, gyári és ipari, vállalkozói kamarákat és testületeket kell alakítani, a zsidó testületeket és kamarákat pedig kötelezni, hogy zsidó jellege címükben és pecsétjükön mindig fel legyen tüntetve.
A nemzetköziséget nyilvánosan általános társadalmi megvetés és nyilvános megbélyegzés alá kell helyezni. Hangosan hirdetett hazafiságnak, nagyhangú szónoklatoknak; név- és vallásváltoztatásoknak nem szabad felülni.
Tudományos mezbe burkolt szabadgondolkodókat és a keresztény társadalmi renddel ellenkező, más világnézetű elemeket a társadalomból ki kell közösíteni, mivel azok a faj és nemzet árulói, nem pedig vak liberalizmussal legálissá lenni.
A nemzeti nyelvet mindenféle elzsidósítástól, nemzetközi tolvajnyelv idiómáktól mindenkor meg kell védeni. Kabarék, orfeumok, színpad, zene, képzőművészet, nemzetközi úgynevezett haladó, nyugati kultúráját nem szabad tűrni és társadalmi bojkott alá kell helyezni. A zsidó sajtótermékeket és újságokat nagy figyelemmel kell ugyan kísérni, de nem szabad megvenni.
A társadalmi védekezést a zsidó világszövetség átkos és láthatatlan munkája ellen törvényhozási úton is ki kell egészíteni.
Mindenek előtt határozott, félre nem magyarázható törvényekkel kérlelhetetlenül meg kell szabadítani, meg kell tisztítani azt az országot, amely a faj és nemzettel gondolkozásban és érzésben összeforrni nem akaró, az "ellenzék" vagy "más világnézetűek" megtévesztő neve alá bújt, legtöbbször áruló belső ellenségtől. Ezek többnyire az 50-60 év közelmúlt ideje óta beszivárgott idegen elemek, amelyek az országokban tobzódó liberalizmus, felvilágosultság, civilizáció és haladás ürügye alatt, a zsidó világszövetség számára és irányítása szerint, fogadott hazájuk faja, nemzete, vallása és becsületes erkölcsei rovására szemérmetlenül ügynökösködnek.
1880 nov. 20-án a porosz képviselőházban elmondott beszédjében dr. Reichensperger így szól: "Ami a bevándorlás kérdését illeti, ez semmi esetre sem oly kérdés, amelynél jogi tekintetek az irányadók, hanem ez pusztán érdekkérdés. Bevándorlásra nincs joga semmi idegennek, tehát valószínűleg zsidónak sem; a bevándorlás és az állam kötelékébe való felvétel, illetőleg a honosítás az illető álam érdekének kérdése." - Lásd: Istóczy Győző "12 röpirat" 1880. dec. 15. sz., 23. lap.
Olyanok ezek, akiknek új hazájuk kenyerei ad, de törvényeit úton-útfélen kijátsszák vagy felrúgják. Vagy olyanok, akik csak idegen kenyérkereső munkások, de azt meg nem becsülve csinálják a nemzetköziséget, a sztrájkokat, a tüntetéseket, izgatásokat, lázításokat és zavargásokat.
Egy valamire való szuverén nemzetnek és államnak sem szabad eltűrni, hogy kenyeret, élet- és vagyonbiztonságot nyújtson olyanoknak, akik fogadott hazájuk törvényeit, szokásait és államrendjét megvetik. Még kevésbé tűrhet az állam kebelében, olyan elemeket, amelyek vallásává emelt 600 éves törvényei minden más nép ellen, ami nem zsidó, fanatikus vad gyűlöletet hirdetnek és minden nemzsidó ellen megengedi a csalást, lopási, kifosztást és uzsorát. Egy állam sem védhet törvényeivel olyan elemeket, amelyek fogadott hazájuk ellen nemzetköziséget, vagyonközösséget, vallástalanságot, osztályharcot, forradalmat és az állami rend felforgatását hirdetik és azon munkálkodnak. A legkevésbé adhat pedig nekik olyan polgárjogot, mint amilyen a nemzet és az állam hű fiait megilletik. Ez egy élni akaró nemzet vagy állam szuverenitásának a legelemibb, de nem is joga, hanem kötelessége, állami életének pedig a legjobban őrzendő feltétele.
Józan elmével sehogy sem lehet felfogni, hogyan tűrhet, táplálhat és tarthat fenn egy állam saját területén és saját testén nemzetközi, hazafiatlan, idegen világnézetben élő és azt nyíltan valló, kibékíthetetlen, osztályharcot vivő, belső ellenséget, akiknek nemcsak polgárjogokat ad, de elnézi, hogy politikai pártokká tömörülve, burkolt eszmékkel csábítsák, csalják, izgassák, lazítsák az ország népét, a kormányokat, a nemzet életét pedig állandó izgalomban és nyugtalanságban tartsák, sőt igen sokszor pusztító rombolásaikkal a nemzet és állam polgárainak erkölcsi és anyagi vagyonában alig vagy soha helyre nem hozható károkat okozzanak vagy ezzel magának az államnak létalapja ellen intézzenek rohamokat.
Szinte hihetetlen, hogy az államok megmérgezett közvéleménye és gondolkodása elhitte, hogy ez a liberalizmus, a szabadelvűség és ezt követeli a demokratizmus, a humanizmus, a haladás és az emberiség. De sohasem gondolt arra, hogy ezek hirdetőinek kötelessége az állam törvényeihez alkalmazkodni.
Ezeket legjobban elhitte a világon Magyarország, ezért itt a rombolás is a legnagyobb.
A zsidó világszövetség őrülete elleni védekezés legfőbb alapja különösen nálunk Magyarországon az állampolgárság liberálisnak nevezett, de öngyilkos törvényeinek revíziója.
Kétféle állampolgárságot kell törvénybe foglalni: l így honosítási, ideiglenes vagy feltételes állampolgárságot és egy az őslakókat megillető örökös állampolgárságot. A kettő között csak annyi különbségnek kell lenni, hogy a nemzet vagy állam jogainak és érdekeinek megsértésénél a bíráskodás, az ideiglenes állampolgároknál perrendszerű bizonyítékok nélkül a közigazgatási hatóság elé tartoznék, míg az Örökös állampolgárságot perrendszerű bizonyítékokkal a rendes bíróság illetné meg.
Ha egy állam belső ellenségeivel szemben mindig perrendszerű bizonyítékokra vár, akkor mindig későn jön és csalódik, mert a gazság mindig a művészileg eltüntetett bizonyítékok hiánya és formák mögött húzódik meg és űzi szabadon mesterkedéseit. A legveszedelmesebb egyedek a perrendszerű bizonyítékok eltüntetésében és a törvények kijátszásában is utolérhetetlen mesterek.
Ilyen törvény magával hozná, hogy idegen bevándorolt nemzetközi felforgató elemek csak addig tartózkodhatnak az országban, csak addig élvezhetnék az állam törvényeinek védelmét, csak addig ehetnék a nemzet kenyerét, míg fogadott hazájukkal szemben hűséggel viselik magukat, amint azonban ez ellen cselekednek, az országból közigazgatási úton azonnal kiutasíthatók. A környezetünkben levő államoknál ez naponta előforduló gyakorlat.

Természetes, hogy a jelenleg már megadott állampolgárságot is újból revízió alá kell venni olymódon, hogy 1867 óta bevándorolt, állampolgárságot szerzett idegenek állampolgársága automatice átváltoznék feltételes állampolgársággá. A korábban ittlakók pedig az őslakosok közé soroltatnának. Új bevándorlás a legnagyobb mértékig megnehezíttetnék és legszigorúbban ellenőriztetnék, úgy mint az Amerikában vagy más államokban is fennáll.
A jognak nincs kezdete és vége - mondja a zsidó világszövetség. - Ez a törvény tehát az államok legszentebb felségjoga.
Lásd: Istóczy Győző "12 röpirat" 1881 március 15. szám, 30-32. oldal. - 1807-ben a 17. törvénycikk korszerű volt, "de azt felejtették ki a számításból, hogy az egyenjogúsítást oly népnek adták, mely a kegyelmet jognak tekinti."
"Midőn azonban átkos munkáiknak úton-útfélen égbekiáltó jeleit látjuk, midőn nem tűrhetjük tovább az elnyomatást és a saját védelmünkre rendelt törvényekkel való gúnyos visszaélési, fellázad bennünk minden nemesebb természetünk s az arcunkba kergetett vér égető gyalázata követeli, hogy a létérdekeinket veszélyeztető zsidóság ellen megkezdjük a harcot mely őket a nemzettesttől elszigetelni, magunkat pedig a végleges anyagi és szellemi korrupciótól megóvni képesek leszünk." - "Ha az utókor tudomással fog bírni arról, hogy 15 millió ember egy félmilliónak rabszolgájává szegődve züllött szét, mit érdemelne e nép mást, mint az utálat megvetését."
Alapítsunk antiszemita egyleteket! Ha a zsidónak vannak Kagáljaik, Israelite Allianceaik, semita komitéik, amelyek nemtelen módon iparkodnak tervszerű gonoszsággal kifosztogatni (elpusztítani a keresztény világrendet. Szerző.) bennünket, nincsen jogunkban nekünk is oly nemű társulatokat alapítani, melyek a keresztény érdekeket ápolva, bennünket a keselyűkarmoktól megmenthetnek? Van! S kell is gondoskodnunk ilyenekről!" - "Ne legyünk oly igen nagyon felvilágosultak, hogy ennek köpenye alatt, közömbös lélekkel nézzük a végromlást, melyet azok készítenek számunkra, kik hazánkban még a söpredék címre sem méltók."
Ez a liberalizmus pusztító mérgének az ellenmérge. Aki új hazát keres és talál, az tisztelje és kövesse hűséggel nyert új hazáját vagy távozzon békével, senki sem tartja vissza.
A polgárjogok mindkét állampolgárságra megmaradhatnak, csak a kötelességek teljesítésének módja szabná meg a következményeket.
Az állam nem védhet olyan elemeket, amelyek belső ellenségei. A liberalizmus, demokratizmus, humanizmus, haladás, korlátlan sajtószabadság stb. nem válhatnak a nemzet agyalágyulásává.
Lásd a Pesti Hírlap 1927 szeptember 13. számában Vass József miniszter beszédét Gyöngyösön: "Ha olyan részről sürgetik a szabadságjogok terjesztését, amely gyanús, sőt már nem is gyanús, azokkal szemben azt kiáltom: Az én nemzetemmel, polgárságommal, államommal szemben nincs szabadságjog!"
Egy országban nem lehet "más világnézetű", csak egy; faji és nemzeti világnézet, amelynek dicsőségen és öregbítésén minden állampolgárnak becsülettel és hűséggel örökké munkálkodni kell. Ez a legkevesebb, amit az állam elvárhat áltól a feltételes vagy örökös állampolgárától, akinek kenyeret, élet- és vagyonbiztonságot nyújt.
Az úgynevezett szabadságjogot vagyis a törvényesnek látszó nyilvános lazítás, az agitációs jogot törvényhozás útján meg kellene szüntetni. A gyülekezés, szervezkedés és tüntetés jogát a feltételes állampolgári jogokból teljesen törölni kell.
Az ipari szabadságnak nevezett nemzetközi huncutságot meg kell szüntetni. Ipart csak tanult, szakképzett iparos űzhet és csak ilyen vállalkozhat. Rongyszedőből nem lehet kefegyáros és állami épületek építésének vállalkozója. Politikai célokra felhasznált szakszervezetek helyeit vissza kell állítani a becsületes, szakiparosok vénei által vezetett céhrendszert. A munkásságnak nincsen szüksége jött-ment nemzetköziségre, hazátlanságra, vallástalanságra és filléreiből élősködő kétes életű, idegen vezetőkre vagy kolomposokra. A "strohmann"-okkal való becsapások ellen szigorú, külön törvényt kell hozni.
Törvényt kell hozni az Istentagadás ellen. A lelkiismereti szabadság nem mehet annyira, hogy ezt szóval vagy Írásban hirdethesse és a keresztény világrendet megbotránkoztassa. Ha a törvény a felekezetet védi a botrányokozás ellen, akkor az Istentagadás és vallástalanság a fennálló keresztény világrend ellen a legnagyobb botrány, amelytől a társadalmat meg kell védelmezni. Magában mindenki űzheti a lelkiismereti szabadságot, ahogy neki tetszik, de nyíltan hirdetni, tanítani, vallani, sőt a követők egyesülését is védeni, a jóérzést megbotránkoztatni, sőt gyengébb erkölcsökbe beoltani és megrontani - "más világnézet" űrügye alatt nem szabad.
A "numerus clausust" nemcsak az egyetemeken kell fenntartani, hanem törvénnyé kell azt lenni az orvosoknál, ügyvédeknél, főképp pedig a tanároknál és tanítóknál, a bírói karban, nagybirtokosok, nagybérlők és háztulajdonosoknál. A városokban nem volna szabad több százalék zsidónak lakni, mint az ország népességének a zsidó százaléka. A legjobban megfelelne talán egy általános törvény, amely a zsidóság térfoglalását mindenben csak a számarányának megfelelő mértékben engedné meg. Ez nem sárga folt, csak védekezése a fajnak, a nemzetnek és államnak.
A zsidó egyesületeket, gyülekezeteket, intézményeket, zugiskolákat, rabbiképzőket, talmudisták, bocherek iskoláit szigorúan állami ellenőrzés alá kell helyezni, mert ezekben és az imaházak ürügye alatt fenntartott helyiségeikben élik le az államban az ő külön zsidó állami életüket, minden titkos cselszövéseikkel együtt.
Meg kell alkotni a fennálló keresztény világrend ellen elkövetett vétségek és büntették elleni büntető törvényt.
Fel kell állítani a zsidó ügyeket megvizsgáló és állandóan ellenőrző országos bizottságot.
Nagy vállalatok, gyárak, malmok, börzék, bankok, takarékpénztárak ügy üzletileg mint adminisztratíve, állami felügyelet alá helyezendők, hogy a nemzeti vagyon az országban maradjon és a közterhek igazságos viselése biztosítva legyen.
Nagyon fontos a nemzet fennmaradása érdekében, hogy a zsidó világszövetség láthatatlan kezének látható szervei: a szabadkőművesség szervezete egy országban teljesen kiirtassék akár nyílt, akár titkos működése megakadályoztassék. A hazát, vallást és Istent tagadó nemzetközi szociáldemokrácia tömeg-uralmi szerv minden polgárjogtól megfosztassék, szervezetei feloszlatandók s a magukat nyíltan ilyeneknek valló "feltételes" állampolgárok az ország területéről kiutasíttassanak. A világszövetség gazdasági szervei - börzék és bankok - vagy államosítandók vagy legalább szigorú állami felügyelet alá helyezendők. Végül a zsidó világszövetség egyik legveszedelmesebb szerve a zsidó sajtó, törvényhozás útján oly módon szorítandó meg, hogy a fajra, nemzetre és az állam fennállására veszedelmes működését ne folytathassa. Ezt cenzúra formájában nem is nehéz megoldani.
Tisztában kell lenni azzal, hogy a zsidó világszövetség gondoskodott magának egy úgynevezett "világközvélemény"-ről, amely mint a. Sacco és Vancetti banditák ügyében, egy füttyszóra, azonnal felhördül és teleordítja a világot liberalizmus, demokratizmus, humanizmus, barbárság, kulturálatlanság és civilizálatlansággal, egyszóval sárba rántja és összeköttetései útján más eszközökkel is megkísérli, az életét védelmezni merészkedő ország lesújtásra készülő karját lefogni és feltartóztatni. De mélységesen hallgat, mikor a világszövetség legfőbb látható szervénél, az orosz szovjetnél fennálló "rendszer"-szerűen naponta még ma is százszámra végezteti ki az útjában álló, igazán ártatlan és tehetetlen testvéreit az emberiességnek.
Lásd: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei" a 92. oldalon a 15. számú kongresszusi jegyzőkönyv így szól: "Tétovázás nélkül fel kell áldoznunk bárkit, aki megsérti a fennálló rendet, mert a fegyelmezés nagy problémája a rossznak "példás" megbüntetése által nyer megoldási."
Egy állam sem alázhatja meg annyira a szuverenitását, hogy egy ilyen cinikus, képmutató "világközvélemény" előtt annyira megijedjen és meghajoljon, hogy még saját állami életét sem védelmezze.
Kiabálhat, lármázhat, ordíthat és üvölthet az ilyen világközvélemény", semmiféle "világnyomásnak" engedni nem. szabad. Első a faj, nemzet és az állam élete.
Emlékezzünk Olaszország Mussolinijára, aki a világ összes országainak államférfiai részére maradandó, örök példát adott, miként kell faját, nemzetét naggyá tenni és országát megmenteni a zsidó világszövetség nemzetközi ármányos cselszövéseitől. Miként kell kiűzni és országát megszabadítani az állam belső rendjén rágódó belső ellenségektől. Miként kell meggyógyítani a liberalizmus, demokratizmus, szabadság, egyenlőség, testvériség alattomos mérge által okozott halálos betegségből, melyre csak a felforgatás gonosztevőinek van szüksége.
Európa minden országának, de különösen Magyarországnak meg kell találni a maga Mussoliniját, különben a nemzetközi zsidó világszövetség áldozatává esik. Társadalmi akcióval és törvények hozásával vissza kell szorítani a liberalizmust, demokratizmust, internacionalizmust, kommunizmust, amelynek korifeusai mind zsidók, hogy segítő cinkostársai ne lehessenek annak a banditaszövetségnek, amely a keresztény világrend, az emberiség ellen összeesküdött.
E könyv tartalmából bőven tájékozva van az olvasó a zsidó világszövetség titkos, láthatatlan kezéről, céljairól, szervezetéről, terveiről és világromboló alattomos munkájáról, az. emberiséget fenyegető veszedelemről, amely a forrásokul használt sok komoly tudós és nyilvános munkával van alátámasztva. - (Lásd a könyvünk végén felsorolt forrásmunkákat és a szöveg közti jegyzeteket.)
Itt tétovának helye nem lehet. Itt nincs liberalizmus meg humanizmus, nincs demokratizmus, nincs köztársaság, nincs szabadság, egyenlőség, testvériség, nincsenek szabadságjogok, lelkiismereti és sajtószabadság. Itt csak a faj, a nemzet és az állam léte vagy nemléte lehet, amely a zsidó világszövetség elleni harcban megér egy kis despotizmust, erőszakot és államhatalom érvényesítését is. Ezért örökéletű, márványba vésni való szavak Vass József miniszternek 1927 szeptember 12-én Gyöngyösön mondott szavai, hogy: "Az én nemzetemmel, polgárságommal szemben nincs szabadságjog!"
Magyarországnak nem szabad mérges kígyókat nevelni és táplálni ezeréves meggyötört testén. Trianon revíziójával párhuzamosan nemzeti újjáébredésnek kell népében és törvényeiben, valamint állami életében is bekövetkezni, ha újabb ezer éven keresztül élni akar.
Láthatatlan kezek, megtévesztő fantasztikus ürügyekbe burkolva, bibliai erejű utasítással: "lassan-lassan" észrevétlenül és titokban sok száz éven keresztül az esőcsepp következetes kitartásával, alakoskodás, alkalmazkodás, hypokrita erkölcsök, csalás, képmutatás, hazugság, kegyetlenség, erőszak és mások vére árán a (szimbolikus) kígyó csúszásának zajtalanságával rejtelmesen végrehajtónak az 1760. évi kabalisztikus Sanhedrin határozatait. Megmérgezték a népek lelkét, pénzrontással, mesterséges szegénység, nyomor, éhínséggel ügynökök által felidézték Franciaország vesztét, legyilkolták államvezető ősi nemességét. Ugyanezek a láthatatlan kezek a XIX. század első felében felgyújtották ügynökeik által egész Európát. Megingatták a trónokat, mérgező liberális jelszavakkal legyengítették a kormányok halaimat, proklamálták a tömegfelséget, az országok és nemzetek öngyilkos mérgét, a demokráciát. Végrehajtották az 1860. évi kabalisztikus Sanhedrin határozatait: a népek országaiba, társadalma és intézményeibe való beszivárgását, a keresztény elem kiszorítását, az arany hatalmának érvényesítését, a népek, nemzetek lelkének, erkölcseinek megrontását, a faji és nemzeti erő letiprását s a fennálló világrend elpusztítását. Végrehajtották a báseli kongresszus határozatát. Megcsinálták a Mózes és Talmud törvényeiben több ezer év óta jelzett nagyhúsvétot, a Messiás eljövetelét megelőző nagy vérfürdőt, a világháborút. Megkísérelték a Bibliában ígért világuralom ideiglenes kézbevételét, a mindent leromboló kommunizmust, hogy nemsokára Dávid királysága kövesse azt.
És Magyarországra nézve is nem teljesedett-e be hát szó-szerint mindaz, amit a zsidók felszabadítása alkalmával az 1836. évi országgyűlés nagy látnokai megjósoltak? Amit az 1878-1881. évek önzetlen nemes antiszemita harcosai a magyar nép és nagyjainak füleibe jövendöltek? És nem érzi-e magában mindenki, aki gondolkozik, hogy ezt a magyar népet, ezt a magyar fajt, ezt a magyar nemzetet, sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti a nemzetközi zsidó Trianonnál, ha közömbösségéből a nép és nemzet vezérei fel nem ébrednek, mert teljes pusztulásának így éppen olyan biztosan el kell következni, mint ahogy az 50-100 év előtt meglátott és megjósolt események mind szó szerint be is következtek.
Ha Amerika nem lett barbár azáltal, hogy meghozta az Anti Chineze-billt, Anti Japon-billt - a bevándorlási kvótát - s meg fogja hozni az Anti Jewish-billt is, akkor Magyarországnak sem kell félni a barbárság bélyegétől, ha életének végső védelmében visszaszorítja a könnyelműen elvesztegetett emancipációt, megreformálja honpolgári jogait s idegenből átvedlett belső ellenségeinek megnyirbálja szabadságát, veszedelmes egyenlőségét és testvériségét.
Mert egy nemzetnek és vezetőinek, minden türelmessége és nemes liberális szabadelvű s égé mellett sem szabad elveszíteni józan eszét, holmi beteges, álhumanista frázisok és humbugok kedvéért annyira mint a magyar nemzet teszi 100 esztendő óta.


Zárszó

A zsidó világszövetségnek sikerült a világ keresztény népeit, országokat, fajokat és nemzeteket, hosszú, rituális "lassú-lassú" munkával a siralomházba juttatni. Ma már pókhálóval körülfonva lehetetlenül vergődik benne a keresztény világrend, de a szabadulás mégsem volna reménytelen.
A legnagyobb veszedelem azonban a felismerés hiányában, a közömbösségben és a becsületesek jóhiszeműségében van, amellyel az ügyes finomsággal leplezett események nyilvános magyarázgatását - elhiszik.
Aki a könyvbe foglalt végső figyelmeztetések fölött a rabbinusi tudomány módszere szerint, skolasztikus vagy meddő filozofikus elméleti vitákat kezdene vagy perrendszerű bizonyítékokat követelne, az tenné a legnagyobb szolgálatot a zsidó világszövetségnek. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen szövetség munkájának a legnagyobb ereje a titkosság és leplezés, mely a hiszékenyek és a perrendszerű bizonyítékok után sóhajtozók becsapására és félrevezetésére van a vezérkar programjába felvéve.
Ha ilyen vitákkal kívánnánk még most is időnket eltölteni és a keresztény társadalmat foglalkoztatni, egyszersmind felfogásbeli pártokra szakítani, akkor a keresztény világrenden csakugyan nem lehetne többé segíteni. A vitázásra most már nincs idő. Itt fanatizált meggyőződéssel hinni kell a megtörtént és állandóan történő tények tervszerű rendszerében és összefüggésében. Tudni kell, hogy véletlen nincs. Mindennek oka van. Az alattomban reánk szakadt veszedelem ellensúlyozására pedig védelem és cselekvés kell!
A vallás és felekezeti legendának, amelyet az egyetemes zsidóság azonnal mindenki mellének szegez, aki bármi nem tetsző dolgot ellenük elkövet, egyszer már végének kell lenni. A 35. 36. és 41-45. lapokon már bőven kifejtettük, hogy zsidó vallás teológiai értelemben nincs, csak egy Mózesvallás, mely nem más, mint politikai rendszer a faji és nemzeti világuralom elérésére. Ez pedig vallásos hitté és törvénnyé fejlesztetett. Az úgynevezett Mózes-vallásnak más hittétele nincs, mint a "rettenetes egy Isten" hite és a zsidó törvények megtartásának kötelezettsége, különben pedig teljesen üres, tartalom nélküli. Ez pedig nem vallás, hanem politika az "ígéret" elkövetkezéséért.
Ugyanezen lapokon fejtettük ki, hogy az egyetemes zsidóságot nem a vallás vagy felekezete miatt gyűlölik, sőt üldözik az egész világon, hanem azért, mert a Talmud törvényei nem engedik meg, hogy más, nemzsidó népekkel eggyé lehessen és mert ezek a törvények, melyeket neki feltétlenül meg kell tartani, a világ összes népeinek elfogadott nemes erkölcseivel szemben homlokegyenest ellenkezőek. Minden nemzsidó iránt megengedett, gonosz erkölcsöket parancsolnak és kényszerítenek rá.
A Talmud tehát az az ok, amely a zsidók elkülönített életét, a titokzatos elzárkózottságot, a többi fajjal való nem keveredést, a külön törvények szerinti életet, az államot az államban és a naponta megismétlődve napfényre kerülő, erkölcstelen gondolkozást és cselekvéseket, valamint az irántuk az egész világon mutatkozó ellenszenvet, megvetést, sőt gyűlöletet, vele pedig az általuk világgá hirdetett "szegény, üldözött zsidók"-nak inkább legendáját váltja ki.
A talmud törvényei nélkül élő zsidóságot vájjon kinek jutna eszébe az egész világon üldözni, Istene vagy felekezeti formái miatt? Legkevésbé pedig a végtelen türelmes és nemes Magyarországon! Éppen úgy, mint senki nem üldözi vallása miatt a négert, a hindut, a mormont vagy a mohamedánt, éppen úgy nem törődik senki sem azzal, hogy a zsidóság miként és milyen formában tiszteli Istenét.
Micsoda körmönfont ravaszság kell hozzá, hogy a zsidó törvényekben foglalt gonoszságok következményeit, vallási vagy felekezeti üldözésnek tüntessék fel!

Ennél eszünkbe kell jutni, hogy a bölcs rabbinusok, ha megszorultak, hányszor és hányszor jelentették ki nyilvánosan, hogy a Talmud nem vallásos szent irat, hanem zsidó törvénykönyv. Mégis a Talmudból kifolyó összes következmények miatt mindig vallási vagy felekezeti sérelmet kiabálnak a világba.
A zsidó törvények megtartása a Mózes-féle politikai hittel dogma lett. Ott van a veszedelem, hogy a zsidó törvényeknek kellene az élő világrend nemes erkölcseihez alkalmazkodni s akkor nem volna hiba, nem volna "üldözött faj". Ennek azonban a Talmud éppen az ellenkezője az áhítozott világuralom, az "ígéret", a "beteljesülés" érdekében.
Töröljék el a zsidók a Talmudot, éljenek a keresztény világrend törvényei és erkölcsei szerint, akkor nem lesz "szegény üldözött zsidó" - de nem lesz "világuralom" sem. Ezt pedig megtehetik, mert a Talmud szerintük sem vallás.
A Mózes-vallás, ha a világpolitikai céltól eltekintünk, belső erkölcsi tartalmat nélkülözve, teljesen üres, minden magasabb lelki szükséglet kielégítése nélkül.
. Legjobban meglátszik ez a zsidó isteni tiszteleteken, amelyek nem állanak egyébből, mint a zsidó történelem egyes kimagasló eseményeinek megünnepléséből és imából a rettenetes, "bosszúálló" egy Istenhez, hogy céljaikban Izraelt, tehát a zsidó népet (esetleg egyéni) segítse meg. Ez a cél pedig az "ígéret", a "beteljesedés" vagy "világuralom" (esetleg egyéni üzleti cél). Az annyiszor újságban hirdetett zsidó isteni tisztelet pedig alkalom még, feltűnés nélküli összejövetelek és napi események megbeszélésére vagy aktuális Talmud kérdések magyarázgatására és intézkedésekre.
Hogy milyen laza a felfogás a zsidóság között a templomok, imaházak, gyülekezeti helyiségek stb. rendeltetése felől, annak klasszikus példája a háború alatt megtörtént, az a nagy port felvert esemény, hogy amidőn az áruelrejtés rettenetesen bomlasztó cselekménye napirenden volt, a nagy tiltakozások és váltási sérelmek üvöltött jajveszékelései ellenére hivatalosan felnyitott munkácsi zsidó templomot lelve találtak elraktározott, rejlett, dugott árucikkekkel.
Nagyobb városokban minden utcában van egy zsidó templom vagy egy imaház, ahol isteni tisztelet vagy ájtatosság címén feltűnés és bejelentés nélkül örökös zsidógyűléseket, tanácskozásokat lehet tartani. Az ember bámul az állandóan újságban hirdetett zsidó istentiszteletek" fölött. Ha ennyit imádkoznának a zsidók, Illés próféta tüzes szekerén már régen a mennyországba lennének ragadva és nem volna velük annyi baja a hatóságoknak és különösen a bíróságoknak. Az "ígéret", a "beteljesedés" vagy "világuralom" megvalósulására a zsidó elkülönülés és zsidó külön törvények szerinti élés, egyike a legfontosabb tényezőknek. A Talmud törvényeit tehát szükséges nekik változatlanul fenntartani, mert ezekkel használja fel a zsidó világszövetség vezérkara a népet arra, hogy az egyetemes zsidóságot, mint öntudatos vagy öntudatlan segítőtársakat hatalma alatt tartsa és rendelkezéseit velük az egész világon egységesen végrehajtassa.
A Talmud törvényeinek megtartása és végrehajtása tehát a zsidó világuralmi célokra annyira fontos, hogy újabban az egész világon külön Talmud-iskolák állíttattak fel. Minthogy pedig a lassanként mindinkább ismertté lett Talmud tartalma az egész világon botrányos megütközést kelt, ennek leplezésére, csűrés-csavarására, tagadására intézményszerűleg külön Talmud magyarázókat, Talmud tudósokat nevelnek, akiknek a bölcs, világtudósoknak kikiáltott rabbikon kívül feladatuk, a zsidó találékonyság minden eszközét a legfinomabb művészettel latbavetni, hogy a Talmud kegyetlen, sokszor ostobaságoknak látszó, de veszedelmes jelentőségű tartalmát Izrael érdekében a világ közvéleménye előtt enyhítsék, értelmüket magyarázgassák vagy ha lehet, tagadják.
Meg kell békülni az egyetemes zsidóságnak azzal a gondolattal, hogy a Talmud törvényeivel a keresztény világrendben többé súrlódás nélkül nem élhet. És hogy vallási vagy felekezeti térre tereléssel sem tévesztheti meg többé a világot, mert a nem analfabéta tagjai az emberiségnek jó későn ugyan, de ma már kezdenek tisztába jönni azzal, hogy itt nem vallási vagy felekezeti kérdésről van szó, hanem a keresztény világrendre és az emberiségre végzetes veszedelmű politikai szervezet munkájának lehetetlenné tételéről, amelynek az egyetemes zsidóság a Talmud törvényei következtében legnagyobbrészt öntudatlan eszköze, de mindig megbízható hűséges végrehajtója. Ezekből az is világos, hogy ha az állam, a saját és polgárainak létérdekét veszélyeztető jelenségek ellen védekező intézkedéseket tesz, amelyeket az egyetemes zsidóság magára vonatkoztat és sérelmesnek tüntet fel, akkor mindenkinek, aki jóhiszemű, tudomással kell bírni arról, hogy itt nem vallási vagy felekezeti, egyéni vagy faji zsidó üldözésről, sőt kiirtásról hanem a zsidó világszövetség vezérkarának az Alliance Israelite nemzet, ország és népek és az emberiséget rontó bűnös munkájának megakadályozásáról van szó, mely az életét védelmező világrendnek a legelemibb joga.
Mennyire jogosult, ez kitűnik a könyvünkben többször idézett jegyzetekből, amelyek szerint a berlini kongresszuson képviselve voltak és a balkáni zsidók egyenjogúsítása érdekében beleavatkoztak. Emlékezhetünk arra is, hogy üzent rá az Alliance Israelite Magyarországra az ennek belügyét képező numerus clausus ügyében.
A zsidóság vallási és felekezeti jellegének felhasználása a világuralmi törekvések politikájában, a zsidó világszövetség vezérkara részéről nagyon furfangos és igen eredményes, erős eszköz, mert a liberalizmus és humanizmus mérgével átitatod emberiség szinte szégyellte magát, ha ráfogták, hogy nem liberális, hanem elmaradott, kulturáltan, reakciós az a társadalom, amelyben középkori vallási és felekezeti üldözések lehelnek.
Ezzel a vallási trükkel tehát a zsidó vezetőség, hosszú ideig szabad garázdálkodásra nyert területet, amelyben, ha meg akarták akadályozni, azonnal kész volt a vallási és felekezeti kérdés, az üldözés, a lealacsonyításnak szánt és útra indított "antiszemita", barbár, lemaradt, reakciós jelző. - Ennek a legendának azonban ma már vége.
Egy másik, még erősebb munkaeszköze a zsidó világszövetségnek az "internacionalizmus", a "nemzetköziség" terjesztése és az úgynevezett "világpolgárság" fogalmának kitalálása. Ez a keresztény világrendre egyik legveszélyesebb munkaeszköz, mert a nemzetköziség hitvallása mindent gyűlölni, üldözni és ellene küzdeni, érdekében tanítani, szónokolni, agitálni. Ami az embert a fajhoz, néphez, országhoz, nemzethez és valláshoz nagy és nemes érzelmekkel köti, tagadni. Mindent elpusztítani tehát, ami az egyénben hazafias erkölcs vagy az "itt élned halnod kell" hatalmas költői nemzeti érzését, a röghöz való ragaszkodás természeti örök törvénye és rákényszeríti a lélekre azt a hamis érzést, hogy: "ott a hazám, ahol jól megy a sorsom", ami mégis csak egy kicsit túl zsidó és demokratikus erkölcstelen érzés. A hazátlanság és vallástalansághoz való közeledés mindig közeledés egyúttal a jászol és a kérődzés felé is.
A nemzetköziség és világpolgárság fogalma egy a faji vagy nemzeti gonosztevők gondolatával, amely ellen a legélesebb törvényekkel kell védekezni, ha egy faj, nemzet, vagy állam fenn akar maradni.
Csodálatos, hogy a liberalizmus, demokratizmus és haladás üres jelszavai és mérge képes volt a kormányokat e tekintetben is könnyelmű tétlenségre indítani, csak azért, hogy a liberális és humánus érzései kifejezésre jussanak és kétséget ne szenvedjenek a mesterségesen csinált világ közvéleménye előtt. Egyúttal pedig mindig megfeledkeznek arról is, hogy melyik boldogulás előbbre való: a faj, az ország, a haza vagy a nemzeté - vagy a liberális haladás, humanizmus stb. hízelgő, de mérgező üres jelszavaié.
A nemzetköziség képviselői az egész világon mind zsidók, de alig találni olyan zsidót is, aki nem nemzetközi volna. Ami természetes is, mert a saját találmányú intézményében csak elvétve lehet elbolondított díszkeresztényt találni.
Ma a zsidó világszövetség vezérkarának irányítása szerint az egész világ irányzata az, hogy minden nemzetközivé tétessék és minden a világon nemzetközileg intéztessék. Csak így lehet a nemzeti, faji és hazafias érzést mindenütt felejtetni és elpusztítani. Csak így kerülhet minden a világon zsidó szellemű intézés alá.
Ma már nemzetközileg intéződik az államok pénzügye, a tőke, a bankok, a börze, a kereskedelem, a művészet, a tudomány, ipar, az államok, nemzetek sorsa. Nemcsak külső, de belpolitikájukban is. Még a nemzetek nyelvét is kikezdik holmi nemzetközi volapük vagy eszperantó nyelvvel, mert "nyelvében él a nemzet". Ma már az egész világ fölött a "nemzetek szövetsége" a zsidó világszövetség vezérkarának "főkormánya" áll és dönt a népek sorsa felett és uralkodik.
Ez a "nemzetköziség" eszméjének és terjesztésének a következménye. Ez nem más, mint rabigába hajtása mindennek egy központi "főkormány" vezetése alá.
A népek, nemzetek vezetői nem lesznek különbséget a nemzetközi érintkezés szükségessége és a nemzetköziség központosítása közt. Nem veszik észre, hogy a nemzetközi érintkezést miként változtatják irányító hatalommá.

A nemzetközi eszme terjesztésének ezer formája van és ugyanannyi kisebb-nagyobb, de mindig romboló hatása. Ahol a nemzetköziség gondolata befészkelte magái, ott minden pusztul, ami faji, nemzeti, felemelő, nemes, hazafias és vallásos. Ezért egy nemzet vezetőinek legelső feladata és kötelessége országukat a nemzetköziség eszméjének terjesztésétől minden eszközzel megóvni és terjesztőit tűzzel-vassal kipusztítani, nem pedig hamis humanizmussal vagy szabadelvű-seggel munkájukat elősegíteni- E tekintetben az évtizedes, öntudatlan vagy tudatos mulasztások legradikálisabb pótlására sehol a világon nincs olyan nagy szükség, mint a mi szomorú kis Magyarországunkban. És valószínűen itt lenne nagy szerepe a kétféle állampolgárságnak, amely egy-egy kiutasítással végei vetne a hivatlanul beszivárgott izgatok, vezetők sőt lázítók szinte lerázhatatlan hadának.
A zsidó világszövetség vezérkarának eszközeiben a legveszedelmesebb mégis a zsidó sajtó. Ennek a munkájáról előbb már bőven volt szó.
Az egész világ közvéleményébe beleerőszakolt és minden boldogságot ígérő szabadságjogok, köztük természetesen a gyülekezési jog és legfőképpen a sajtószabadság ennek a zsidó vezérkarnak kell, nem pedig az emberiségnek főképpen azért, hogy munkájának akadálya ne legyen. Ez oltja bele mesterségesen az egész világ közvéleményébe, hogy ennek korlátlannak kell lenni.
A világért sem kívánunk e fölött vitát provokálni, mert azt történelmi igazságnak tartjuk mi is, hogy az autokratikus bilincsek megoldásának és a közerkölcsök fenntartásának, a felvilágosultság és kultúrának, mondhatnánk a sajtószabadság az egyedüli nélkülözhetetlen eszköze, de mindennek van határa és az orvosság is lehet ölő méreg lelkiismeretlen kezekben. Ilyen lelkiismeretlen kéz pedig a múlt és a jelen felidézett tanítása szerint a zsidó világszövetség keze, mely a fegyverekben nem ismer válogatást
Amint a szabadságjogok, köztük legfőképpen a sajtószabadság korlátlansága a lelkiismeretlenségnek ki van szolgáltatva, abban a pillanatban a népek, nemzetek, országok és kormányok veszedelmes pusztító mérgévé alakul át, amely a
fennálló rendet alapjában zülleszti szét és az állam létének vagy nemlétének kérdésévé válik.
Ilyen hatalmat az államok szervezete, a közérdek, a népek érdekéből, melyei megőrizni hivatva vannak, kezeikből ki nem adhatnak, szabadjára nem engedhetnek s nem csak jogukban, de kötelességükben is áll ennek a féktelen korlátlanságnak határt szabni, különben önmaguk ellen emelnek fegyvert.
Egyetlenegy államnak sem szabad tűrni, sőt hatalmának minden drákói rendszabályával meg kell akadályozni, hogy a szabadságjogok, főkép pedig a sajtószabadság az államokat veszélyeztető határon átlépve, korlátlan csapongások területévé legyenek és a népek életét, közerkölcsöket, valamint az állam létalapját gyökereiben támadják meg. Az elméleti sajtószabadság akármilyen ideális legyen, éppen olyan, mint a filozófikus telelek, amelyek gyakorlatilag meg nem valósíthatók kivéve, ha az emberiség egyedei egyenként mind krisztusi erényekkel ragyogó emberek volnának.
A zsidó világszövetség vezérkara az "Alliance Israelite Universelle" polipkarjának sok más eszköz áll a rendelkezésére a világrend megrontására; ez, mondhatnánk minden eszközt, amely a világrontásra alkalmasnak látszik, fel is használ. Mégis a félrevezetésben, a nemzetköziség terjesztésében és a sajtószabadságban látjuk azokat a legfőbb eszközöket, amelyekre dicstelen munkájában támaszkodik.
Ezzel pedig rá akartunk mutatni arra az irányra is, amelyre a keresztény világrend védekezését legfőképpen alapítani kell.
Az egyetemes zsidóság kérdését megoldani téves volna az. üldözés vagy éppen az egyiptomi fáraók mintájára alapítani, mert azzal sem valamely ország, sem a keresztény világrend célt soha nem érne e!. A zsidó világszövetség munkáját kell megakadályozni az által, hogy munkatársaik közreműködését az egyetemes zsidóság szerepét tegyük lehetetlenné. A zsidó hipokrizist, a leplezést, a nemzetköziséget és a zsidó sajtó működését kell a legszigorúbban ellenőrizni és a legszélsőségesebb törvényekkel megakadályozni.
Az államoknak külön megfigyelő hivatalt kell szervezni a keresztény világrend ellen történő események nyilvántartására, valamint a megfelelő ellenintézkedések kidolgozására és megtételére. Ezt azonban a keresztény társadalom minden egyes tagjának, vallásos fanatizmussal és tevékeny cselekvéssel kell támogatni. Egy ilyen, a keresztény világrendet védő iroda tevékeny, önkéntes ügynökévé minden becsületes, keresztény hazafinak és igaz honpolgárnak be kell szegődnie. Az ilyen államilag szervezett irodának mindent látnia és tudnia kell.
Gouverner c'est prévoir! A kormányzás előrelátás, melyet 100 esztendő óta a liberalizmus és demokratizmus ködbe takar. És világpolitikai tanulmányomat nem fejezhetem be méltóbban, mint ha a 157. oldalon közölt, Istóczy Győző országgyűlési képviselő nemes alakjának 40 évvel ezelőtt ihletett prófétaszerű nyilatkozatára utalok (mely azóta betű szerint beteljesedett) s azt variálva ismétlem, hogy: A magyarok Istene ne bocsássa meg soha a nép vezetőinek és kormányainak azt a bűnös közömbösséget és tájékozatlan hanyagságát, mellyel a magyar nemzet testébe fúródott élősködő idegen faj, rettenetes, alattomos, lassú-lassú munkáját állandóan nemcsak szemlélte, de igen sokszor ennek az 1867 óta beszivárgott, belopódzott - mint Istóczy mondta - "rákfenének" egyenesen pártjára állva, a keresztény sanyargatottakat még a védekezés lehetőségétől is megfosztották. Mert senki se higgye, hogy a zsidóság szabadság, egyenlőség, testvériség, liberalizmus, demokratizmus, haladás stb., stb. jelszavainak be teljesedése a világrontásban határkövet vagy megállást jelentene, mert ezek után jön - ha nem cselekszünk - mert jönni kell a népek, fajok, nemzetek, országok és a kétezer éves keresztény világkultúra biztos pusztulása, a zsidó világuralom beteljesedése - Dávid királyságának érdekében.


Források

A Biblia Ószövetségének magyar fordítása. (A Bibliai Társaság kiadványa.)
A Talmud. Szentessy Alfonz magyar fordítása.
Miklósy István: "Keresztény magyar népünk gazdasági romlása."
Egyesült Keresztény Nemzeti Liga: "Sión bölcseinek jegyzőkönyvei."
Istóczy Győző: "12 röpirat" 1880-1884. évfolyamai.
Blümchen Izsák: "La Francé á nous" - "La raison de la Rácé souperieur." Beszámoló a krakkói világkongresszusról.
Sir John Retclif: "Biaritz"
Howard Carler und A. C. Macc: "Tut-anch-Amun."
Georg Steindorf: "Egypten vor Tul-anch-Amun."
Tormay Cecil: "A bujdosó könyv."
Kovács Alajos: "A zsidók térfoglalása Magyarországon."
Károly János: "Fejér vármegye története,"
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának adatai.
Képviselőházi naplók és jegyzőkönyvek 1878-től 1885-ig.
Pesti Hírlap, Magyarság, Alkotmány, A Pásztor, Napkelet, Hírlap és folyóiratok, továbbá neves írók és külföldi lapok aktuális cikkei és napi eseményei.
A zsidó kérdést tárgyaló megjelent összes kézhez jutott cikkek és röpiratok.


---az 1. részhez ---