VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|||
Ágoston András a Francia Nemzetgyűlés belgrádi látogatásra érkezett képviselőinek, 1994. VIII. 27.
(franciául:
d940831afr.html)Nagyrabecsült Képviselő Urak!
Nagy megtiszteltetés a vajdasági magyarság számára, hogy rövid
belgrádi látogatásuk alatt, időt szakítanak a mi gondjaink és véleményünk megismerésére is.Az elmúlt időszakban a vajdasági magyarság és érdekszervezete a VMDK, súlyos megpróbáltatásokat élt át. A szerb hatalom, őshonos népcsoportunkat a lélektani hadviselés legsúlyosabb formáival igyekezett megtörni. Az erőszakos mozgósítások és a nyomasztó háborús propaganda következtében, mintegy negyven ezer főleg fiatal magyar hagyta el az országot. A VMDK végső erőfeszítéssel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága genf
i igazgatójának Annemari Demmer asszonynak a segítségével tudta csak megakadályozni, hogy a szerb hatalom, a magyartöbbségű vajdasági községekbe a nemzetiségi összetétel mesterséges megváltoztatása céljából menekülteket hozzon.Az állandó súlyos magyarelle
nes propaganda hatására érezhetően megromlott a polgárok egymásközötti viszonya. Ennek egyenes következménye, hogy munkanélküliség a magyarokat viszonylag súlyosabban érinti mint a szerbeket. Közben a Szerb Képviselőház 18 olyan törvényt és más előírást fogadott el, amelyben csökkentik, vagy megszüntetik a kisebbségek már meglevő jogait. A bíróságokon és a közigazgatásban csak elvétve található magyar bíró vagy tisztviselő. Valamivel jobb a helyzet a magyar többségű önkormányzatok szakszolgálataiban, ahol a maradt néhány magyar tisztviselő.A VMDK a vajdasági magyarság érdekvédelmi szervezete még 1990-ben kimondta, hogy a vajdasági magyarok nem kívánnak részt venni a délszláv népek történelmi vitájában. A konfliktus kitörése után, az erőszakos mozgósítások e
llenében, Vukovár ostroma alatt, felhívta a magyarokat, hogy ne menjenek el a háborúba.A VMDK és a vajdasági magyarság kezdettől fogva ellenezte a háborút, mert a Párizsi Charta szellemében úgy tartják, nincs olyan érdekellentét a mai Európában amelyet csak há- borúval lehetne feloldani. Támogatjuk az összekötő csoport te vékenységét, s természetesen az általa felajánlott rendezési tervet is.
Örömmel nyugtázzuk, hogy a délszláv térség ügyeivel foglalkozó politikusok körében, mindinkább előtérbe kerül a széleskörű autonómiák gondolata. Véleményünk szerint a szeparatizmus és a nemzetállam eszméjére alapuló centralizmus között a legméltányosabb kompromisszum a politikai autonómia. A belső ellentétekkel küszködő volt szocialista államok, ha támogatják az aut
onómiákat, közelebb kerülnek egymáshoz, de Európához is.A vajdasági magyarság helyzete nyílt és megoldatlan. Autonómiatörekvéseit a szerb hatalom nem akceptálja. A politikai dialógust mind a VMDK-nak, mind pedig a magyar külügyminiszternek tett ígéretek ellenére, továbbra is kerüli.
Nagyrabecsült Képviselő Urak!
A vajdasági őshonos magyarság nem kíván asszimilálódni. Politikai reintegrációra törekszik a Kárpát-medencében élő magyarsággal, de nem követel határmódosítást. Meggyőződése, hogy az általa szorgalmazott hármas autonómia nem veszélyezteti a szerb állam szuverenitását. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vajdasági magyarság saját ügyeit a szerb alkotmánnyal összhangban, önállóan intézze. Az autonómia pótolhatatlan feltétele nemzeti identitásunk megőrzé
sének.Tekintettel arra, hogy a VMDK és a vajdasági magyarság Szerbia demokratikus átalakulásának egyik aktív tényezője, az általa követelt autonómia megvalósítása minden bizonnyal hozzájárulna a jelenlegi válság megoldásához, s a térség stabilitásának növe
léséhez is.Mindezt szem előtt tartva arra kérjük Önöket, segítsenek céljaink megvalósításában. Különösen fontos lenne a szerb vezetés és a VMDK közötti dialógus megkezdése. Miloević elnökkel folytatott beszélgetéseink engem arról győztek meg, hogy a demo
kratikus kiegyezés nemcsak lehetséges, hanem mindkét fél számára kívánatos is.Nagyrabecsüléssel:
Ada, 1994. augusztus 27-én.