Mivel ritkán tudunk mi igazán tökéletesen elvégezni valamit első próbálkozásra, a
balsikernek rendkívűl fontos szerepe van a tanulási folyamatban. Amikor sikeresen
meg tudunk oldani valamit, az legtöbbször azért történik, mert már megtanultuk,
hogyan kell azt csinálni. Az első próbálkozás és a balsiker közvetlenűl
egybefonódnak. Amikor a gyerekeknek nem sikerül valami, azzal ők azt fedezik fel,
hogy szükség van képességeik bővítésére. Bár ez az első balsiker rövid időre
csalódást okoz a gyereknek, de ez ritkán olyan mély, hogy megakadályozná őt abban, hogy újra és újra ne próbálkozna. Általában a gyerekeket nem
hozza zavarba a balsiker, legalábbis addig nem, amíg óvodába, vagy iskolába nem
kezdenek járni. Itt már a balsikernek következményei vannak, a társaik kinevetik
őket, a tanító pedig rosszallással reagál rá.
Az iskolában alakul ki az a nézetük, hogy
a balsikertől félni kell. Hogy hogyan viseli el egy gyerek a sikertelenséget, az
egy kritikus előfeltétel a tanulási képességéhez. Balsiker nélkűl nincs
újabb próbálkozás, nincs töprengés azon, hogy hogyan is lehet a sikert más módon
elérni, mit is kell még ehez tanulni. Ha az a gyerek nem hajlandó többé elviselni a
sikertelenséget, ez rendkívűl károsan befolyásolja azt a kíváncsiságot, ami a
tanulás sikerének egyik alapkövetelménye.
Vissza.
Következő esszé.
|